„Kerek zárójel” változatai közötti eltérés

Innen: kémia
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
8. sor: 8. sor:
 
A kerek zárójel előtt nem áll kötőjel.
 
A kerek zárójel előtt nem áll kötőjel.
   
Egymásba skatulyázott zárójelek esetén a külső zárójel kerek, a belső [[kapcsos zárójel|kapcsos]].<ref group="Erdey">Függelék 8., 528. oldal.</ref>
+
Egymásba skatulyázott zárójelek esetén a külső zárójel [[kapcsos zárójel|kapcsos]], a közbenső [[szögletes zárójel|szögletes]], a legbelső kerek.<ref group="Erdey">Függelék 8., 528. oldal.</ref>
   
 
== Gyökcsoportos képlet ==
 
== Gyökcsoportos képlet ==

A lap 2020. április 17., 14:38-kori változata

A kerek zárójel (( és )) többféle célra használatos a nevezéktanban.

Név részeinek elkülönítése

A név egy egységként kezelendő részét adják meg a zárójelet megelőző művelet vagy sokszorozó tag[Erdey 1] számára. Így különítjük el az összetett előtagokat is a név többi részétől (pl. ha kötőjelet tartalmaz).[Erdey 2]

A kerek zárójel előtt nem áll kötőjel.

Egymásba skatulyázott zárójelek esetén a külső zárójel kapcsos, a közbenső szögletes, a legbelső kerek.[Erdey 3]

Gyökcsoportos képlet

Izobután

Gyökcsoportos képletben a kerek zárójel elágazást jelöl.

Pl. az izobután gyökcsoportos képlete: CH3–CH(CH3)–CH3.

Forrás

  • A magyar kémiai elnevezés és helyesírás szabályai. Szerkesztette: Erdey-Grúz Tibor és Fodorné Csányi Piroska Budapest: Akadémiai Kiadó (1972)
  1. Függelék 3.1.1., 508. oldal.
  2. Függelék 3.2.22., 512. oldal.
  3. Függelék 8., 528. oldal.