„Nyílt szénhidrogén” változatai közötti eltérés

Innen: kémia
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
14. sor: 14. sor:
 
* hexán (6 szénatom): {{képlet|CH<sub>3</sub>–[CH<sub>2</sub>]<sub>4</sub>–CH<sub>3</sub>}}
 
* hexán (6 szénatom): {{képlet|CH<sub>3</sub>–[CH<sub>2</sub>]<sub>4</sub>–CH<sub>3</sub>}}
 
* trikozán (23 szénatom): {{képlet|CH<sub>3</sub>–[CH<sub>2</sub>]<sub>21</sub>–CH<sub>3</sub>}}
 
* trikozán (23 szénatom): {{képlet|CH<sub>3</sub>–[CH<sub>2</sub>]<sub>21</sub>–CH<sub>3</sub>}}
  +
  +
== Nyílt szénhidrogének ==
  +
Az [[elágazó]] láncok elnevezésének első lépése a (nem elágazó) főlánc megállapítása.
  +
# a főlánc a lehető legtöbb telítetlen kötést tartalmazza
  +
# az előző pontbeliek közül a leghosszabb
  +
# az előző pontbeliek közül a legtöbb kettős kötést tartalmazza
   
 
== Jegyzetek ==
 
== Jegyzetek ==

A lap 2020. április 3., 19:18-kori változata

A szénhidrogének a szén hidridjei.

Nyílt, telített, egyenes láncú szénhidrogének

A nyílt, telített, egyenes láncú szénhidrogének alapvegyületek. Az első négy ilyen szénhidrogén neve:[1]

  1. metán
  2. etán
  3. propán
  4. bután

A nagyobb szénatomszámú szénhidrogének nevét a görög számokból képezzük úgy, hogy a szó végi -a-t „-án”-ra cseréljük. A láncot az egyik végétől kezdve megszámozzuk.

Példák:

  • hexán (6 szénatom): CH3–[CH2]4–CH3
  • trikozán (23 szénatom): CH3–[CH2]21–CH3

Nyílt szénhidrogének

Az elágazó láncok elnevezésének első lépése a (nem elágazó) főlánc megállapítása.

  1. a főlánc a lehető legtöbb telítetlen kötést tartalmazza
  2. az előző pontbeliek közül a leghosszabb
  3. az előző pontbeliek közül a legtöbb kettős kötést tartalmazza

Jegyzetek

  1. Lásd (Fél)triviális nevű szénhidrogének, R-9.1, 19. táblázat.