Nyílt szénhidrogén

Innen: kémia
A lap korábbi változatát látod, amilyen Laci (vitalap | szerkesztései) 2020. április 3., 19:33-kor történt szerkesztése után volt. (→‎Nyílt szénhidrogének)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A szénhidrogének a szén hidridjei.

Nyílt, telített, egyenes láncú szénhidrogének

A nyílt, telített, egyenes láncú szénhidrogének alapvegyületek. Az első négy ilyen szénhidrogén neve:[1]

  1. metán
  2. etán
  3. propán
  4. bután

A nagyobb szénatomszámú szénhidrogének nevét a görög számokból képezzük úgy, hogy a szó végi -a-t „-án”-ra cseréljük. A láncot az egyik végétől kezdve megszámozzuk.

Példák:

  • hexán (6 szénatom): CH3–[CH2]4–CH3
  • trikozán (23 szénatom): CH3–[CH2]21–CH3

Nyílt szénhidrogének

Az elágazó láncok elnevezésének első lépése a (nem elágazó) főlánc megállapítása.[Erdey 1]

  1. a főlánc a lehető legtöbb telítetlen kötést tartalmazza
  2. az előző pontbeliek közül a leghosszabb
  3. az előző pontbeliek közül a legtöbb kettős kötést tartalmazza

A láncot úgy számozzuk meg, hogy a kettős és hármas kötések a lehető legkisebb számokat kapják. Ha a fenti három pont sem ad eredményt, a változatok közül a számozás alapján döntünk.

Jegyzetek

  1. Lásd (Fél)triviális nevű szénhidrogének, R-9.1, 19. táblázat.


Forráshivatkozás-hiba: <ref> címkék léteznek a(z) „Erdey” csoporthoz, de nincs hozzá <references group="Erdey"/>