„Szögletes zárójel” változatai közötti eltérés
Laci (vitalap | szerkesztései) |
Laci (vitalap | szerkesztései) |
||
| 24. sor: | 24. sor: | ||
== Fúziós nómenklatúra == |
== Fúziós nómenklatúra == |
||
A szögletes zárójel a két csatlakozó gyűrű élét adja meg. |
A szögletes zárójel a két csatlakozó gyűrű élét adja meg. |
||
| + | |||
| + | Ha [[Hantzsch-Widman]]-névből képezünk fúziós előtagot, a név előtti [[helyettesítés]]es [[helyszám]]okat szögletes zárójelbe kell tenni. |
||
{{bővebben|Fúziós nómenklatúra}} |
{{bővebben|Fúziós nómenklatúra}} |
||
A lap 2020. április 17., 16:50-kori változata
A szögletes zárójel ([ és ]) többféle értelemben használatos a nevezéktanban.
A wikiben szócikk címében a szögletes zárójel technikai okokból nem megengedett, ezért kerek zárójelekkel helyettesítjük.
Összetett előtagok
Szögletes zárójelbe tesszük azokat az összetett előtagokat, melyek nevében már van kerek zárójel.
Szerkezeti képlet
Szerkezeti képletben a szögletes zárójel ugyanazon atomcsoport elágazás nélküli ismétlődését jelenti. Az ismétlések számát ] után alsó indexben jelezzük.
Pl. a bután gyökcsoportos képlete: CH3–[CH2]2–CH3. Ugyanez szögletes zárójel nélkül: CH3–CH2–CH2–CH3.
Áthidaló élek
Áthidalt gyűrűrendszer Hantzsch-Widman-féle nevében szögletes zárójelben adjuk meg a hidak hosszát.
Spiroatomok
Spirociklusos vegyületekben szögletes zárójelben adjuk meg a spiroatomok közötti láncok hosszát.
Fúziós nómenklatúra
A szögletes zárójel a két csatlakozó gyűrű élét adja meg.
Ha Hantzsch-Widman-névből képezünk fúziós előtagot, a név előtti helyettesítéses helyszámokat szögletes zárójelbe kell tenni.
Forrás
- Nyitrai József – Nagy József: Útmutató a szerves vegyületek IUPAC nevezéktanához. Budapest: Magyar Kémikusok Egyesülete (1998) R-0.1.5.2., 7–8. o. Az IUPAC Szerves Kémiai Nómenklatúrabizottságának 1993-as ajánlása alapján.