Hatalommegosztás
| Hatalom | Ellenőrző hatalom | ||
|---|---|---|---|
| Név | Létrehozó | Név | Létrehozó |
| alkotmány | parlament | — | — |
| Törvényhozó (parlament) |
nép (választás) | Alkotmánybíróság | parlament |
| köztársasági elnök | parlament | ||
| — | |||
| Végrehajtó (kormány) |
parlament | parlament | választás |
| bíróság | köztársasági elnök | ||
| Alkotmánybíróság | parlament | ||
| Bírói | köztársasági elnök | Alkotmánybíróság | parlament |
A hatalommegosztás a hatalomgyakorláshoz szükséges jogok több részre osztása. Célja, hogy a hatalmat gyakorlók egymást ellenőrizzék, az önkényes hatalomgyakorlás megelőzése érdekében.
A hatalommegosztás módját, a hatalmat gyakorló szervezetek működését az alkotmány határozza meg.
A klasszikus hatalommegosztás három szervezetből áll:
- törvényhozó hatalom (→ parlament). Az állampolgárok közvetlenül választják. Feladata a törvények meghozatala és a végrehajtó hatalom ellenőrzése.
- végrehajtó hatalom (→ kormány). Feladata a törvények érvényre juttatása akár erőszakkal is. A kormánynak rendeletalkotási joga is van.
- bírói hatalom. Feladata annak eldöntése, hogy egy-egy adott eset megfelel-e a törvényeknek.
Hatalmi ágnak tekinthető
- a (köztársasági) elnök vagy államfő, akinek nálunk elsősorban kinevezési és vétójoga van
- az alkotmánybíróság, ami nálunk a bíróságoktól elkülönülő szervezet. A jogszabályok alkotmányosságát és azok összhangját ellenőrzi.
A hatalommegosztásban akkor van probléma, ha a szervezet hozza létre/nevezi ki a saját ellenőrző szervezetét, hiszen hozzá lojálisakat fog kiválasztani.
Alkotmány
Az alkotmány azt rögzíti, milyen feltételek és intézmények között lehet a hatalmat megszerezni és gyakorolni.
Demokráciában a hatalom a népé (a szó maga is ezt jelenti). A nép a hatalmát általában képviselők útján gyakorolja, de néha közvetlenül is. Ilyen közvetlen hatalomgyakorlás a képviselők megválasztása és a népszavazás.
Amikor a nép megválasztja a képviselőit, hogy intézzék az ügyeit, megmondja, mit tehet a képviselő a nép nevében: hogyan osztja meg a hatásköröket a különböző szervezetek között, és milyen szervezetek segítségével ellenőrzi, hogy a képviselők a népakaratot teljesítik-e. (A történelmi tapasztalatok azt mutatják, hogy a képviselők hajlamosak visszaélni a rájuk bízott hatalommal.)
Ez tehát egy megbízási szerződés, aminek a feltételeit a megbízó (a nép) dönti el. A megbízott (a képviselő) akkor kapja meg a megbízást, ha elfogadja a feltételeket, amiket le is írnak: ez az alkotmány. A képviselő a parlament alakuló ülésén esküt tesz az alkotmányra, vagyis arra, hogy a nép érdekeiért fog dolgozni.
Az alkotmány fogalmából következik, hogy demokráciában alkotmányozni csak a népnek van joga. Vagyis az alkotmányt népszavazással kell elfogadni.
Magyarországnak soha nem volt demokratikus alkotmánya. A királyság 1946-os megszűnése után 3 alkotmány volt:
- az 1949-es szovjet típusú diktatorikus
- az 1989-es demokratikus alkotmány, amit a nép nevében olyanok hoztak, akiket erre a nép sohasem hatalmazott fel, és az így létrehozott alkotmányt soha nem hagyta jóvá
- a 2011-es alaptörvény, amit a nép sohasem hagyott jóvá, és ami a népet eltiltja a népszavazástól egy csomó kérdésben, többek között az alkotmányozástól is. Vagyis a képviselők a nép nevében döntik el, mit tehet a nép, holott erre soha nem kaptak felhatalmazást.
Az alaptörvénnyel a demokrácia az alapjaiban sérül: a népet kizárja az alkotmányozásból, vagyis a hatalomgyakorlás feltételeinek meghatározásából. Az alkotmány a képviselők hatalmát korlátozza. Az alaptörvénnyel a képviselők korlátozzák a nép hatalmát, amit demokráciában nem lehet korlátozni, hiszen demokrácia = néphatalom.
A hatalommegosztás szervezetei
A törvényhozó és végrehajtó hatalom nem független egymástól, hiszen a parlamenti többség választja a kormányt. Ezt a demokratikus deficitet további, a fenti háromtól független intézmény szünteti meg:
- népszavazás: a nép közvetlen hatalomgyakorlása egy-egy ügyben. A választás tekinthető rendszeres, speciális célú népszavazásnak.
- alkotmánybíróság: a törvényhozó hatalmat ellenőrző intézmény.[1]
- köztársasági elnök: jóváhagyja a parlament által elfogadott törvényeket, ha azok megfelelnek a népakaratnak és a törvényhozás szabályainak. Jóváhagyja a bírók és miniszterek kinevezéséről szóló javaslatokat. A választás után javaslatot tesz a parlamentnek a kormányfő személyére.[2][3]
A fenti intézmények döntései kötelezőek. Vannak olyan intézmények is, melyeknek nincs döntési joguk (nem hatóságok), de az információhoz jutás érdekében többletjogokat élveznek:
- ombudsman
- → sajtó
- parlamenti képviselő.
A legnagyobb probléma, hogy a parlament választja meg a kormányt, ezért nem várható, hogy a saját embereit szigorúan fogja ellenőrizni. Ez nem magyar sajátosság: minden országban demokratikus deficit. Ez ellen a kormány fokozott ellenőrzése lenne a megoldás, de a jelenlegi helyzetben a kormánypárt vezetői alkotják a kormányt, ezért a gyakorlatban a kormány ellenőrzi a parlamentet, és nem fordítva.
A táblázatból kitűnik, hogy a hatalommegosztás torzulásának kedvezményezettje minden esetben a parlament. Vagyis a parlamentnek túlhatalma van. És mivel a gyakorlatban a kormány ellenőrzi a parlamentet, a kormánynak van túlhatalma. Ez olyannyira így van, hogy Magyarországot sokan már nem is tekintik demokráciának.
A kormány ellenőrzése különösen fontos lenne, hiszen a végrehajtáson kívül jogszabályalkotásra is van joga (rendelet), és erőszak alkalmazására is. A végrehajtás ellen bírósághoz, a rendelet törvénysértése esetén Alkotmánybírósághoz lehet fordulni. Az Alkotmánybíróságot a parlamenti többség a hosszú idő alatt feltöltötte a saját embereivel, ezért a rendeletek ellen kevés esély van a fellépésre. Ez a kormány túlhatalmát erősíti.
A másik probléma, hogy ha a kormánynak nem tetszik a bíróság ítélete, megváltoztatja a jogszabályokat, időnként visszamenőleges hatállyal is.
A harmadik probléma a rendkívüli jogrend, ami felhatalmazza a kormányt, hogy a parlament megkerülésével törvényerejű rendeleteket hozzon. Az Alkotmánybíróság sem vizsgálhatja, hogy ezek a rendeletek nem lépik-e túl a rendkívüli jogrend elvileg korlátozott céljait.
Legfőbb ügyész
- Föld S. Péter: Magyarország: demokráciát már nyomokban sem tartalmaz. kanadaihirlap.com (2019. jan. 21.) A legfőbb ügyész szerint a képviselők nem hivatalos minőségükben jártak az MTVA székházában.
Közigazgatási bíróság
A közigazgatási bíróságok kialakítása 2019 őszén lekerült a napirendről.
Ellenzék
- Janisch Attila: Ne legyenek kétségeink, hamarosan a tettek következnek. magyarnarancs.hu (2018. dec. 1.) „A magyar társadalom egésze Orbán torz tükörvilágának foglya lett, amely világban azok érzik a legotthonosabban magukat, akiket a józan ész mindeddig gátolt abban, hogy szabad utat engedhessenek torz vágyainknak. Ebben a (más)világban nem érték a kultúra, nem érték a tudomány, nem érték semmi, ami nem befogható, nem megbéklyózható, a hatalomnak nem alávethető.”
Tények, vélemények
| „ | A demokráciában nem a győztes visz mindent. A magyar kormány téved abban, hogy az emberi jogok egy csoport jogai csupán.[5] | ” |
| – Judith Sargentini | ||
| „ | A fékek és egyensúlyok (sic!) rendszere,… egy hülyeség, azt felejtsék el, annak semmi köze se jogállamhoz, se demokráciához… Az a baj, hogy egyesek komolyan veszik, hogy fékezni kell a demokratikus akaratkinyilvánítás eredményeképpen létrejött kormányt. És úgy gondolják, hogy az a demokrácia, ha a küllők közé állandóan bedugják a botot.[6] | ” |
| – Kövér László | ||
| „ | (Orbán Viktor) eddig folyamatosan támadásban volt. A hadjárata mindig előrefelé ment. Most megállították. A nemzetközi porondon is, ahol az igazi nagy csapást szenvedte el, és most megállították itthon is. Alighanem a folyamatos és lassú visszavonulás mellett döntött, amíg majd visszavághat.
Sztálingrád után vagyunk, és ezt ő pontosan tudja. Tudja, hogy ma már reménytelen, amit korábban remélt. Elhitette magával, hogy ő fogja jobbra tolni Németországot, majd Európát. Nem sikerült. Aztán elhitette magával, hogy tartósan az övé a hazai középosztály támogatása, akkor is, ha nem nyújt európai polgárosodási perspektívát. Kiderült, hogy ezt a támogatást elvesztette. … Csatákat még nyerhet, de a háborút már elvesztette.[7] |
” |
| – Lengyel László | ||
Kéri László szerint a koronavírus kudarcai kapcsán Orbánt megérintette a 2022-es lehetséges vereség szele.[8] A cikk óta újabb kudarc jött: az influenzaoltás is káoszba vitt.
Jegyzetek
- ↑ Magyarországon itt is demokratikus deficit van, mivel a parlament választja meg az őt ellenőrző Alkotmánybíróság tagjait és az elnökét is.
- ↑ A köztársasági elnök nem köteles a győztest javasolni. Elképzelhető pl., hogy a 2. és 3. helyezett koalíciója többséget ad a győztessel szemben.
- ↑ Magyarországon itt is demokratikus deficit van, mivel a parlament választja meg az őt ellenőrző köztársasági elnököt.
- ↑ Kozák Márton: A rendszerváltás magyar módja: Lehetséges-e demokratikus átmenet túlzottan aránytalan választási rendszerrel? kozvelemeny.org (2021. nov. 3.)
- ↑ Farkas György: Sargentini nagyon durva dolgokat üzent Orbánnak. 24.hu (2019. jan. 25.)
- ↑ Mátyás Győző: Fékek és (ellen)súlyos dolgok. 168ora.hu (2019. okt. 27.)
- ↑ Barát József: A választás Orbán Viktor Sztálingrádja volt, a miniszterelnök Polt Péter és Handó Tünde megválasztásával üzent. 168ora.hu (2019. nov. 10.) Interjú Lengyel Lászlóval.
- ↑ Kardos Ernő: Kéri László: Orbán rájött, hogy megbukik. hirklikk.hu (2020. szept. 21.)
Források
- Borítottak a németek: másfél órás dokumentumfilmben leplezik le Orbánt. pestibulvar.hu (2020. dec. 20.) A film németül beszél, linkje a cikkben.
- Élő Anita: „Mintha öngyilkosságra szántam volna magam” – Polt és Handó miatt távozott a korrupciós ügyeket tárgyaló bíró. www.valaszonline.hu (2019. feb. 5.)
- Herczeg Márk: Egyértelműen, folyamatosan romlik a magyar jogállamiság helyzete. 444.hu (2018. nov. 9.)
- A demokrácia alapjait ássa alá a Fidesz a politikai trollkodás meghonosításával. hvg.hu (2018. nov. 22.) A Magyar Tudomány Ünnepén el nem hangozhatott előadások.
- Fidesz-alapító, CEU-tanár üzent Orbánnak a színpadról. hvg.hu (2018. dec. 1.) Molnár Péter beszéde. „Aki túl sok hatalmat akar, annak velem gyűlik meg a baja – mondtad. Viktor, ismered azt az embert, akinek túl sok hatalma lett?”
- Nagy Szilvia: Eltemetett demokrácia – Vörös Imre volt alkotmánybíró szerint államcsíny történt. www.vasarnapihirek.hu (2012. nov. 25.)
- Rubóczki Tamás: Kolláth György (alkotmányjogász): az alaptörvény továbbra sem létezik! olkt.hu (2018. jan. 26.) Kolláth György szerint eljárási hibák miatt közjogilag érvénytelen az alaptörvény.
- Ez nem diktatúra. kanadaihirlap.com (2018. dec. 15.)
Hatalomváltás
- Kerényi György: Fékek és ellensúlyok: „Csak egyszer kell nyerni, de akkor nagyon”. www.szabadeuropa.hu (2020. okt. 20.) I. rész. Az alcímbeli idézet Orbán Viktortól való.
- Kerényi György: Fékek és ellensúlyok: Mi jöhetne, ha győzne az ellenzék? www.szabadeuropa.hu (2020. okt. 20.) II. rész..
További információk
- A szlovák NER főszereplője elkezdett énekelni a rendőrségen! www.civilhetes.net (2020. nov. 26.)
- Skizoid 0rbán kisember 1988-as beszéde a Feketedoboz archivumából. YouTube Orbán arról beszél, hogy a párbeszédre nem hajlandó hatalom a felelős azért, ha rálőnek.
- A New York-i főállamügyész kicsinálta Trump alapítványát. index.hu (2018. dec. 18.) Mert a választási kampány pénzelésére is használta. Amerikában az elnök is alá van vetve a törvényeknek. Nálunk még eljárást sem lehet indítani Orbán ellen..
- Miattuk retteg Simicska? Rejtélyes halálesetek, hihetetlen magyarázatok. atlatszo.hu (2015. feb. 13.)
- Martin Niemöller: szalámipolitika