„Hatalommegosztás” változatai közötti eltérés
Ugrás a navigációhoz
Ugrás a kereséshez
Laci (vitalap | szerkesztései) |
Laci (vitalap | szerkesztései) |
||
| (50 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{| border="1" style="float: right; clear: right; margin-left: 10pt" |
|||
[[Fájl:Hatalom plakát.png|bélyegkép|jobbra|Tüntetés a diktatúra ellen. Forrás: [https://olkt.hu/lesz-e-biroi-sztrajk-a-teli-szunet-elott-melyik-biro-meri-bevallalni/?feed_id=155080&_unique_id=5c0ec19d870b2&fbclid=IwAR0I_sqFqCnHorJEreshItxCGl6qwolYrCQ7gYxpOQRSOcq2U9bxkZIYCoY OLKT] ]] |
|||
! colspan="2" | Hatalom !! colspan="2" | Ellenőrző hatalom |
|||
|- |
|||
! Név !! Létrehozó !! Név !! Létrehozó |
|||
|- |
|||
| alkotmány || style="color: red" | parlament || style="text-align: center" | — || style="text-align: center" | — |
|||
|- |
|||
| rowspan="3" | Törvényhozó<br>(parlament) || rowspan="3" | nép (választás) || Alkotmánybíróság || style="color: red" | parlament |
|||
|- |
|||
| köztársasági elnök || style="color: red" | parlament |
|||
|- |
|||
| <del>felsőház</del> || style="text-align: center" | — |
|||
|- |
|||
| rowspan="3" | Végrehajtó<br>(kormány) || rowspan="3" | parlament || style="color: red" | parlament || választás |
|||
|- |
|||
| bíróság || köztársasági elnök |
|||
|- |
|||
| Alkotmánybíróság || style="color: red" | parlament |
|||
|- |
|||
| Bírói || köztársasági elnök || Alkotmánybíróság || parlament |
|||
|} |
|||
A hatalommegosztás a hatalomgyakorláshoz szükséges jogok több részre osztása. Célja, hogy a hatalmat gyakorlók egymást ellenőrizzék, az önkényes hatalomgyakorlás megelőzése érdekében. |
|||
== Közigazgatási bíróság == |
|||
{{lásd még|jogállam}} |
|||
Cél, hogy az állam elleni pereket ne független (Áder által kinevezett, már amennyire azok függetlenek) bírák, hanem a kormány által kinevezett hivatalnokok bíráljanak el. A törvényt 2018. december 12-én fogadta el a parlament. |
|||
A hatalommegosztás módját, a hatalmat gyakorló szervezetek működését az alkotmány határozza meg. |
|||
* {{CitWeb|url=https://alfahir.hu/2018/11/06/kozigazgatasi_birosag_trocsanyi_laszlo_igazsagugyi_miniszterium|tit=Benyújtotta a kormány a közigazgatási bíróságokról szóló törvényt|date=2018-11-06}} |
|||
* {{CitWeb|url=https://444.hu/2018/12/14/az-europa-tanacs-emberi-jogi-biztosa-felszolitotta-adert-hogy-kuldje-vissza-a-kulonbirosagok-felallitasarol-szolo-torvenyt|tit=Az Európa Tanács emberi jogi biztosa felszólította Ádert, hogy küldje vissza a különbíróságok felállításáról szóló törvényt|aut=Herczeg Márk|date=2018-12-14}} |
|||
A klasszikus hatalommegosztás három szervezetből áll: |
|||
* törvényhozó hatalom (→ [[parlament]]). Az állampolgárok közvetlenül választják. Feladata a törvények meghozatala és a végrehajtó hatalom ellenőrzése. |
|||
* végrehajtó hatalom (→ [[kormány]]). Feladata a törvények érvényre juttatása akár erőszakkal is. A kormánynak rendeletalkotási joga is van. |
|||
* bírói hatalom. Feladata annak eldöntése, hogy egy-egy adott eset megfelel-e a törvényeknek. |
|||
Hatalmi ágnak tekinthető |
|||
* a (köztársasági) elnök vagy államfő, akinek nálunk elsősorban kinevezési és vétójoga van |
|||
* az alkotmánybíróság, ami nálunk a bíróságoktól elkülönülő szervezet. A jogszabályok alkotmányosságát és azok összhangját ellenőrzi. |
|||
A hatalommegosztásban akkor van probléma, ha a szervezet hozza létre/nevezi ki a saját ellenőrző szervezetét, hiszen hozzá lojálisakat fog kiválasztani. |
|||
== Alkotmány == |
|||
Az alkotmány azt rögzíti, milyen feltételek és intézmények között lehet a hatalmat megszerezni és gyakorolni. |
|||
Demokráciában a hatalom a népé (a szó maga is ezt jelenti). A nép a hatalmát általában képviselők útján gyakorolja, de néha közvetlenül is. Ilyen közvetlen hatalomgyakorlás a képviselők megválasztása és a népszavazás. |
|||
{{bővebben|Választás|Népszavazás}} |
|||
Amikor a nép megválasztja a képviselőit, hogy intézzék az ügyeit, megmondja, mit tehet a képviselő a nép nevében: hogyan osztja meg a hatásköröket a különböző szervezetek között, és milyen szervezetek segítségével ellenőrzi, hogy a képviselők a népakaratot teljesítik-e. (A történelmi tapasztalatok azt mutatják, hogy a képviselők hajlamosak visszaélni a rájuk bízott hatalommal.) |
|||
Ez tehát egy megbízási szerződés, aminek a feltételeit a megbízó (a nép) dönti el. A megbízott (a képviselő) akkor kapja meg a megbízást, ha elfogadja a feltételeket, amiket le is írnak: ez az alkotmány. A képviselő a parlament alakuló ülésén esküt tesz az alkotmányra, vagyis arra, hogy a nép érdekeiért fog dolgozni. |
|||
Az alkotmány fogalmából következik, hogy demokráciában <strong>alkotmányozni csak a népnek van joga</strong>. Vagyis <strong>az alkotmányt népszavazással kell elfogadni.</strong> |
|||
Magyarországnak soha nem volt demokratikus alkotmánya. A királyság 1946-os megszűnése után 3 alkotmány volt: |
|||
* az 1949-es szovjet típusú diktatorikus |
|||
* az 1989-es demokratikus alkotmány, amit a nép nevében olyanok hoztak, akiket erre a nép sohasem hatalmazott fel, és az így létrehozott alkotmányt soha nem hagyta jóvá |
|||
* a 2011-es alaptörvény, amit a nép sohasem hagyott jóvá, és ami a népet eltiltja a népszavazástól egy csomó kérdésben, többek között az alkotmányozástól is. Vagyis a képviselők <strong>a nép nevében döntik el, mit tehet a nép</strong>, holott erre soha nem kaptak felhatalmazást. |
|||
Az alaptörvénnyel a demokrácia az alapjaiban sérül: a népet kizárja az alkotmányozásból, vagyis a hatalomgyakorlás feltételeinek meghatározásából. Az alkotmány a képviselők hatalmát korlátozza. Az alaptörvénnyel a képviselők korlátozzák a nép hatalmát, amit demokráciában nem lehet korlátozni, hiszen demokrácia = néphatalom. |
|||
== A hatalommegosztás szervezetei == |
|||
A törvényhozó és végrehajtó hatalom nem független egymástól, hiszen a parlamenti többség választja a kormányt. Ezt a demokratikus deficitet további, a fenti háromtól független intézmény szünteti meg: |
|||
* népszavazás: a nép közvetlen hatalomgyakorlása egy-egy ügyben. A [[választás]] tekinthető rendszeres, speciális célú népszavazásnak. |
|||
* alkotmánybíróság: a törvényhozó hatalmat ellenőrző intézmény.<ref>Magyarországon itt is demokratikus deficit van, mivel a parlament választja meg az őt ellenőrző Alkotmánybíróság tagjait és az elnökét is.</ref> |
|||
* köztársasági elnök: jóváhagyja a parlament által elfogadott törvényeket, ha azok megfelelnek a népakaratnak és a törvényhozás szabályainak. Jóváhagyja a bírók és miniszterek kinevezéséről szóló javaslatokat. A választás után javaslatot tesz a parlamentnek a kormányfő személyére.<ref>A köztársasági elnök nem köteles a győztest javasolni. Elképzelhető pl., hogy a 2. és 3. helyezett koalíciója többséget ad a győztessel szemben.</ref><ref>Magyarországon itt is demokratikus deficit van, mivel a parlament választja meg az őt ellenőrző köztársasági elnököt.</ref> |
|||
A fenti intézmények döntései kötelezőek. Vannak olyan intézmények is, melyeknek nincs döntési joguk (nem [[hatóság]]ok), de az információhoz jutás érdekében többletjogokat élveznek: |
|||
* ombudsman |
|||
* → [[sajtó]] |
|||
* parlamenti képviselő. |
|||
A legnagyobb probléma, hogy a parlament választja meg a kormányt, ezért nem várható, hogy a saját embereit szigorúan fogja ellenőrizni. Ez nem magyar sajátosság: minden országban demokratikus deficit. Ez ellen a kormány fokozott ellenőrzése lenne a megoldás, de a jelenlegi helyzetben a kormánypárt vezetői alkotják a kormányt, ezért a gyakorlatban a kormány ellenőrzi a parlamentet, és nem fordítva. |
|||
A táblázatból kitűnik, hogy a hatalommegosztás torzulásának kedvezményezettje minden esetben a parlament. Vagyis a parlamentnek túlhatalma van. És mivel a gyakorlatban a kormány ellenőrzi a parlamentet, <strong>a kormánynak van túlhatalma</strong>. Ez olyannyira így van, hogy Magyarországot sokan már nem is tekintik demokráciának. |
|||
{{lásd még|Hibrid demokrácia}} |
|||
A kormány ellenőrzése különösen fontos lenne, hiszen a végrehajtáson kívül jogszabályalkotásra is van joga (rendelet), és erőszak alkalmazására is. A végrehajtás ellen bírósághoz, a rendelet törvénysértése esetén Alkotmánybírósághoz lehet fordulni. Az Alkotmánybíróságot a parlamenti többség a hosszú idő alatt feltöltötte a saját embereivel, ezért a rendeletek ellen kevés esély van a fellépésre. Ez a kormány túlhatalmát erősíti. |
|||
A másik probléma, hogy ha a kormánynak nem tetszik a bíróság ítélete, megváltoztatja a jogszabályokat, időnként visszamenőleges hatállyal is. |
|||
A harmadik probléma a rendkívüli jogrend, ami felhatalmazza a kormányt, hogy a parlament megkerülésével törvényerejű rendeleteket hozzon. Az Alkotmánybíróság sem vizsgálhatja, hogy ezek a rendeletek nem lépik-e túl a rendkívüli jogrend elvileg korlátozott céljait. |
|||
{{lásd még|Rendkívüli jogrend}} |
|||
== Legfőbb ügyész == |
|||
* {{CitWeb|url=http://kanadaihirlap.com/2019/01/21/magyarorszag-demokraciat-mar-nyomokban-sem-tartalmaz/|tit=Magyarország: demokráciát már nyomokban sem tartalmaz|aut=Föld S. Péter|date=2019-01-21|misc=A legfőbb ügyész szerint a képviselők nem hivatalos minőségükben jártak az MTVA székházában}} |
|||
== Közigazgatási bíróság == |
|||
A közigazgatási bíróságok kialakítása 2019 őszén lekerült a napirendről. |
|||
{{Lásd még|Közigazgatási bíróság}} |
|||
== Ellenzék == |
== Ellenzék == |
||
* {{CitWeb|url=https://magyarnarancs.hu/publicisztika/janisch-attila-ne-legyenek-ketsegeink-hamarosan-a-tettek-kovetkeznek-115472|tit=Ne legyenek kétségeink, hamarosan a tettek következnek|aut=Janisch Attila|date=2018-12-01|quote=A magyar társadalom egésze Orbán torz tükörvilágának foglya lett, amely világban azok érzik a legotthonosabban magukat, akiket a józan ész mindeddig gátolt abban, hogy szabad utat engedhessenek torz vágyainknak. Ebben a (más)világban nem érték a kultúra, nem érték a tudomány, nem érték semmi, ami nem befogható, nem megbéklyózható, a hatalomnak nem alávethető.}} |
* {{CitWeb|url=https://magyarnarancs.hu/publicisztika/janisch-attila-ne-legyenek-ketsegeink-hamarosan-a-tettek-kovetkeznek-115472|tit=Ne legyenek kétségeink, hamarosan a tettek következnek|aut=Janisch Attila|date=2018-12-01|quote=A magyar társadalom egésze Orbán torz tükörvilágának foglya lett, amely világban azok érzik a legotthonosabban magukat, akiket a józan ész mindeddig gátolt abban, hogy szabad utat engedhessenek torz vágyainknak. Ebben a (más)világban nem érték a kultúra, nem érték a tudomány, nem érték semmi, ami nem befogható, nem megbéklyózható, a hatalomnak nem alávethető.}} |
||
== |
== Tények, vélemények == |
||
[[Fájl:Kormányzati túlhatalom.jpg|bélyegkép|jobbra|598px|Hatalommegosztás Magyarországon és Kazahsztánban<ref>{{CitWeb|url=https://kozvelemeny.org/2021/11/03/a-rendszervaltas-magyar-modja-lehetseges-e-demokratikus-atmenet-tulzottan-aranytalan-valasztasi-rendszerrel/|tit=A rendszerváltás magyar módja: Lehetséges-e demokratikus átmenet túlzottan aránytalan választási rendszerrel?|aut=Kozák Márton|date=2021-11-03}}</ref>]] |
|||
* {{CitWeb|url=http://kanadaihirlap.com/2018/12/11/akcioban-a-kover-garda/|tit=Akcióban a Kövér Gárda|aut=Föld S. Péter|date=2018-12-11}} |
|||
[[Fájl:Hatalommegosztás 2020.jpg|bélyegkép|jobbra|1023px|Közhatalmi funkciók lejárta. Forrás: [https://www.szabadeuropa.hu/a/csak-egyszer-kell-nyerni-de-akkor-nagyon-fekek-es-ellensulyok-i-resz-/30902917.html Szabad Európa] ]] |
|||
[[Fájl:Egypártrendszer.jpg|bélyegkép|jobbra|Forrás: Facebook ]] |
|||
== Sajtó == |
|||
{{Lásd még|sajtó}} |
|||
[[Fájl:Hatalom alternatíva.jpg|bélyegkép|jobbra|Forrás: [https://www.facebook.com/photo.php?fbid=578129429315383&set=p.578129429315383&type=3 Facebook] ]] |
|||
[[Fájl:Gyűlöletpolitika.jpg|bélyegkép|jobbra|Forrás: [https://www.facebook.com/photo.php?fbid=1918102224965276&set=p.1918102224965276&type=3 Facebook] ]] |
|||
[[Fájl:Hatalom plakát.png|bélyegkép|jobbra|Tüntetés a diktatúra ellen. Forrás: [https://olkt.hu/lesz-e-biroi-sztrajk-a-teli-szunet-elott-melyik-biro-meri-bevallalni/?feed_id=155080&_unique_id=5c0ec19d870b2&fbclid=IwAR0I_sqFqCnHorJEreshItxCGl6qwolYrCQ7gYxpOQRSOcq2U9bxkZIYCoY OLKT] ]] |
|||
{{idézet|A demokráciában nem a győztes visz mindent. A magyar kormány téved abban, hogy az emberi jogok egy csoport jogai csupán.<ref>{{CitWeb|url=https://24.hu/kozelet/2019/01/25/sargentini-nagyon-durva-dolgokat-uzent-orbannak/?fbclid=IwAR0tQImTcQLjhn1-FTtS-muHGOvuzmsbJ2FAaYTAjAhSMVaooFMfbhx2FfA|tit=Sargentini nagyon durva dolgokat üzent Orbánnak|aut=Farkas György|date=2019-01-25}}</ref>|{{hulink|Judith Sargentini}}}} |
|||
{{idézet|A fékek és egyensúlyok ''(sic!)'' rendszere,… egy hülyeség, azt felejtsék el, annak semmi köze se jogállamhoz, se demokráciához… Az a baj, hogy egyesek komolyan veszik, hogy fékezni kell a demokratikus akaratkinyilvánítás eredményeképpen létrejött kormányt. És úgy gondolják, hogy az a demokrácia, ha a küllők közé állandóan bedugják a botot.<ref>{{CitWeb|url=https://168ora.hu/velemeny/fekek-es-ellensulyos-dolgok-176295|tit=Fékek és (ellen)súlyos dolgok|aut=Mátyás Győző|date=2019-10-27}}</ref>|Kövér László}} |
|||
{{idézet|''(Orbán Viktor)'' eddig folyamatosan támadásban volt. A hadjárata mindig előrefelé ment. Most megállították. A nemzetközi porondon is, ahol az igazi nagy csapást szenvedte el, és most megállították itthon is. Alighanem a folyamatos és lassú visszavonulás mellett döntött, amíg majd visszavághat. |
|||
Sztálingrád után vagyunk, és ezt ő pontosan tudja. Tudja, hogy ma már reménytelen, amit korábban remélt. Elhitette magával, hogy ő fogja jobbra tolni Németországot, majd Európát. Nem sikerült. Aztán elhitette magával, hogy tartósan az övé a hazai középosztály támogatása, akkor is, ha nem nyújt európai polgárosodási perspektívát. Kiderült, hogy ezt a támogatást elvesztette. … Csatákat még nyerhet, de a háborút már elvesztette.<ref>{{CitWeb|url=https://168ora.hu/itthon/lengyel-laszlo-onkormanyzati-valasztas-2019-orban-viktor-ellenzek-osszefogas-interju-177046|tit=A választás Orbán Viktor Sztálingrádja volt, a miniszterelnök Polt Péter és Handó Tünde megválasztásával üzent|aut=Barát József|date=2019-11-10|misc=Interjú Lengyel Lászlóval}}</ref>|Lengyel László}} |
|||
Kéri László szerint a koronavírus kudarcai kapcsán Orbánt megérintette a 2022-es lehetséges vereség szele.<ref>{{CitWeb|url=https://hirklikk.hu/kozelet/keri-laszlo-orban-rajott-hogy-megbukik/369962|tit=Kéri László: Orbán rájött, hogy megbukik|aut=Kardos Ernő|date=2020-09-21}}</ref> A cikk óta újabb kudarc jött: az influenzaoltás is káoszba vitt. |
|||
== Jegyzetek == |
|||
<references/> |
|||
== Források == |
== Források == |
||
[[Fájl:Fasizmus.jpg|bélyegkép|jobbra|Forrás: Facebook]] |
[[Fájl:Fasizmus.jpg|bélyegkép|jobbra|Forrás: Facebook]] |
||
* {{CitWeb|url=https://pestibulvar.hu/2020/12/30/boritottak-a-nemetek-masfel-oras-dokumentumfilmben-leplezik-le-orbant/|tit=Borítottak a németek: másfél órás dokumentumfilmben leplezik le Orbánt|date=2020-12-20|misc=A film németül beszél, linkje a cikkben}} |
|||
* {{CitWeb|url=https://www.valaszonline.hu/2019/02/05/keviczki-istvan-biro-hando-polt/|tit=„Mintha öngyilkosságra szántam volna magam” – Polt és Handó miatt távozott a korrupciós ügyeket tárgyaló bíró|aut=Élő Anita|date=2019-02-05}} |
|||
* {{CitWeb|url=https://444.hu/2018/11/09/egyertelmuen-folyamatosan-romlik-a-magyar-jogallamisag-helyzete|tit=Egyértelműen, folyamatosan romlik a magyar jogállamiság helyzete|aut=Herczeg Márk|date=2018-11-09}} |
* {{CitWeb|url=https://444.hu/2018/11/09/egyertelmuen-folyamatosan-romlik-a-magyar-jogallamisag-helyzete|tit=Egyértelműen, folyamatosan romlik a magyar jogállamiság helyzete|aut=Herczeg Márk|date=2018-11-09}} |
||
* {{CitWeb|url=https://hvg.hu/itthon/20181122_Varakozsok_esvalosagok_Parlamenti_valasztas2018|tit=A demokrácia alapjait ássa alá a Fidesz a politikai trollkodás meghonosításával|date=2018-11-22|misc=A Magyar Tudomány Ünnepén el nem hangozhatott előadások}} |
* {{CitWeb|url=https://hvg.hu/itthon/20181122_Varakozsok_esvalosagok_Parlamenti_valasztas2018|tit=A demokrácia alapjait ássa alá a Fidesz a politikai trollkodás meghonosításával|date=2018-11-22|misc=A Magyar Tudomány Ünnepén el nem hangozhatott előadások}} |
||
| 24. sor: | 124. sor: | ||
* {{CitWeb|url=https://olkt.hu/kollath-gyorgy-alkotmanyjogasz-az-alaptorveny-tovabbra-sem-letezik-video/?fbclid=IwAR3AT7Gjm0D-lWYKGOVb8LJxzec5_dc16SGJ4mGIDdk-IwHyUYlAXa0H6EU|tit=Kolláth György (alkotmányjogász): az alaptörvény továbbra sem létezik!|aut=Rubóczki Tamás|date=2018-01-26|misc=Kolláth György szerint eljárási hibák miatt közjogilag érvénytelen az alaptörvény}} |
* {{CitWeb|url=https://olkt.hu/kollath-gyorgy-alkotmanyjogasz-az-alaptorveny-tovabbra-sem-letezik-video/?fbclid=IwAR3AT7Gjm0D-lWYKGOVb8LJxzec5_dc16SGJ4mGIDdk-IwHyUYlAXa0H6EU|tit=Kolláth György (alkotmányjogász): az alaptörvény továbbra sem létezik!|aut=Rubóczki Tamás|date=2018-01-26|misc=Kolláth György szerint eljárási hibák miatt közjogilag érvénytelen az alaptörvény}} |
||
* {{CitWeb|url=http://kanadaihirlap.com/2018/12/15/ez-nem-diktatura/|tit=Ez nem diktatúra|date=2018-12-15}} |
* {{CitWeb|url=http://kanadaihirlap.com/2018/12/15/ez-nem-diktatura/|tit=Ez nem diktatúra|date=2018-12-15}} |
||
=== Hatalomváltás === |
|||
* {{CitWeb|url=https://www.szabadeuropa.hu/a/csak-egyszer-kell-nyerni-de-akkor-nagyon-fekek-es-ellensulyok-i-resz-/30902917.html|tit=Fékek és ellensúlyok|subtit=„Csak egyszer kell nyerni, de akkor nagyon”|aut=Kerényi György|date=2020-10-20|misc=I. rész. Az alcímbeli idézet Orbán Viktortól való}} |
|||
* {{CitWeb|url=https://www.szabadeuropa.hu/a/mi-johet-az-ellenzeki-gyozelem-utan-fekek-es-ellensulyok-ii/30905329.html|tit=Fékek és ellensúlyok|subtit=Mi jöhetne, ha győzne az ellenzék?|aut=Kerényi György|date=2020-10-20|misc=II. rész.}} |
|||
== További információk == |
== További információk == |
||
* {{CitWeb|url=https://www.civilhetes.net/a-szlovak-ner-foszereploje-elkezdett-enekelni-a-rendorsegen|tit=A szlovák NER főszereplője elkezdett énekelni a rendőrségen!|date=2020-11-26}} |
|||
* {{CitWeb|url=https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=154814358751594&id=100026690924717&hc_location=ufi|tit=Skizoid 0rbán kisember 1988-as beszéde a Feketedoboz archivumából|work=YouTube|misc=Orbán arról beszél, hogy a párbeszédre nem hajlandó hatalom a felelős azért, ha rálőnek}} |
* {{CitWeb|url=https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=154814358751594&id=100026690924717&hc_location=ufi|tit=Skizoid 0rbán kisember 1988-as beszéde a Feketedoboz archivumából|work=YouTube|misc=Orbán arról beszél, hogy a párbeszédre nem hajlandó hatalom a felelős azért, ha rálőnek}} |
||
* {{CitWeb|url=https://index.hu/kulfold/2018/12/18/donald-trump-barbara-underwood-new-york-i-foallamugyesz-trump-foundation-alapitvany/|tit=A New York-i főállamügyész kicsinálta Trump alapítványát|date=2018-12-18|misc=Mert a választási kampány pénzelésére is használta. Amerikában az elnök is alá van vetve a törvényeknek. Nálunk még eljárást sem lehet indítani Orbán ellen.}} |
* {{CitWeb|url=https://index.hu/kulfold/2018/12/18/donald-trump-barbara-underwood-new-york-i-foallamugyesz-trump-foundation-alapitvany/|tit=A New York-i főállamügyész kicsinálta Trump alapítványát|date=2018-12-18|misc=Mert a választási kampány pénzelésére is használta. Amerikában az elnök is alá van vetve a törvényeknek. Nálunk még eljárást sem lehet indítani Orbán ellen.}} |
||
* {{CitWeb|url=https://atlatszo.hu/2015/02/13/miattuk-retteg-simicska-rejtelyes-halalesetek-hihetetlen-magyarazatok/?fbclid=IwAR3vAWLl5-djBGcZi2P6Sz-qQhhst588rsOn4SEmO2FVtw5JeVlFpu9aDvw|tit=Miattuk retteg Simicska? Rejtélyes halálesetek, hihetetlen magyarázatok|date=2015-02-13}} |
|||
* {{hulink|Martin Niemöller}}: szalámipolitika |
|||
== Kapcsolódó szócikkek == |
|||
* [[Demokrácia]] |
|||
* [[Hatóság]] |
|||
[[Kategória:Hatalom]] |
|||
A lap jelenlegi, 2026. március 6., 09:20-kori változata
| Hatalom | Ellenőrző hatalom | ||
|---|---|---|---|
| Név | Létrehozó | Név | Létrehozó |
| alkotmány | parlament | — | — |
| Törvényhozó (parlament) |
nép (választás) | Alkotmánybíróság | parlament |
| köztársasági elnök | parlament | ||
| — | |||
| Végrehajtó (kormány) |
parlament | parlament | választás |
| bíróság | köztársasági elnök | ||
| Alkotmánybíróság | parlament | ||
| Bírói | köztársasági elnök | Alkotmánybíróság | parlament |
A hatalommegosztás a hatalomgyakorláshoz szükséges jogok több részre osztása. Célja, hogy a hatalmat gyakorlók egymást ellenőrizzék, az önkényes hatalomgyakorlás megelőzése érdekében.
A hatalommegosztás módját, a hatalmat gyakorló szervezetek működését az alkotmány határozza meg.
A klasszikus hatalommegosztás három szervezetből áll:
- törvényhozó hatalom (→ parlament). Az állampolgárok közvetlenül választják. Feladata a törvények meghozatala és a végrehajtó hatalom ellenőrzése.
- végrehajtó hatalom (→ kormány). Feladata a törvények érvényre juttatása akár erőszakkal is. A kormánynak rendeletalkotási joga is van.
- bírói hatalom. Feladata annak eldöntése, hogy egy-egy adott eset megfelel-e a törvényeknek.
Hatalmi ágnak tekinthető
- a (köztársasági) elnök vagy államfő, akinek nálunk elsősorban kinevezési és vétójoga van
- az alkotmánybíróság, ami nálunk a bíróságoktól elkülönülő szervezet. A jogszabályok alkotmányosságát és azok összhangját ellenőrzi.
A hatalommegosztásban akkor van probléma, ha a szervezet hozza létre/nevezi ki a saját ellenőrző szervezetét, hiszen hozzá lojálisakat fog kiválasztani.
Alkotmány
Az alkotmány azt rögzíti, milyen feltételek és intézmények között lehet a hatalmat megszerezni és gyakorolni.
Demokráciában a hatalom a népé (a szó maga is ezt jelenti). A nép a hatalmát általában képviselők útján gyakorolja, de néha közvetlenül is. Ilyen közvetlen hatalomgyakorlás a képviselők megválasztása és a népszavazás.
Amikor a nép megválasztja a képviselőit, hogy intézzék az ügyeit, megmondja, mit tehet a képviselő a nép nevében: hogyan osztja meg a hatásköröket a különböző szervezetek között, és milyen szervezetek segítségével ellenőrzi, hogy a képviselők a népakaratot teljesítik-e. (A történelmi tapasztalatok azt mutatják, hogy a képviselők hajlamosak visszaélni a rájuk bízott hatalommal.)
Ez tehát egy megbízási szerződés, aminek a feltételeit a megbízó (a nép) dönti el. A megbízott (a képviselő) akkor kapja meg a megbízást, ha elfogadja a feltételeket, amiket le is írnak: ez az alkotmány. A képviselő a parlament alakuló ülésén esküt tesz az alkotmányra, vagyis arra, hogy a nép érdekeiért fog dolgozni.
Az alkotmány fogalmából következik, hogy demokráciában alkotmányozni csak a népnek van joga. Vagyis az alkotmányt népszavazással kell elfogadni.
Magyarországnak soha nem volt demokratikus alkotmánya. A királyság 1946-os megszűnése után 3 alkotmány volt:
- az 1949-es szovjet típusú diktatorikus
- az 1989-es demokratikus alkotmány, amit a nép nevében olyanok hoztak, akiket erre a nép sohasem hatalmazott fel, és az így létrehozott alkotmányt soha nem hagyta jóvá
- a 2011-es alaptörvény, amit a nép sohasem hagyott jóvá, és ami a népet eltiltja a népszavazástól egy csomó kérdésben, többek között az alkotmányozástól is. Vagyis a képviselők a nép nevében döntik el, mit tehet a nép, holott erre soha nem kaptak felhatalmazást.
Az alaptörvénnyel a demokrácia az alapjaiban sérül: a népet kizárja az alkotmányozásból, vagyis a hatalomgyakorlás feltételeinek meghatározásából. Az alkotmány a képviselők hatalmát korlátozza. Az alaptörvénnyel a képviselők korlátozzák a nép hatalmát, amit demokráciában nem lehet korlátozni, hiszen demokrácia = néphatalom.
A hatalommegosztás szervezetei
A törvényhozó és végrehajtó hatalom nem független egymástól, hiszen a parlamenti többség választja a kormányt. Ezt a demokratikus deficitet további, a fenti háromtól független intézmény szünteti meg:
- népszavazás: a nép közvetlen hatalomgyakorlása egy-egy ügyben. A választás tekinthető rendszeres, speciális célú népszavazásnak.
- alkotmánybíróság: a törvényhozó hatalmat ellenőrző intézmény.[1]
- köztársasági elnök: jóváhagyja a parlament által elfogadott törvényeket, ha azok megfelelnek a népakaratnak és a törvényhozás szabályainak. Jóváhagyja a bírók és miniszterek kinevezéséről szóló javaslatokat. A választás után javaslatot tesz a parlamentnek a kormányfő személyére.[2][3]
A fenti intézmények döntései kötelezőek. Vannak olyan intézmények is, melyeknek nincs döntési joguk (nem hatóságok), de az információhoz jutás érdekében többletjogokat élveznek:
- ombudsman
- → sajtó
- parlamenti képviselő.
A legnagyobb probléma, hogy a parlament választja meg a kormányt, ezért nem várható, hogy a saját embereit szigorúan fogja ellenőrizni. Ez nem magyar sajátosság: minden országban demokratikus deficit. Ez ellen a kormány fokozott ellenőrzése lenne a megoldás, de a jelenlegi helyzetben a kormánypárt vezetői alkotják a kormányt, ezért a gyakorlatban a kormány ellenőrzi a parlamentet, és nem fordítva.
A táblázatból kitűnik, hogy a hatalommegosztás torzulásának kedvezményezettje minden esetben a parlament. Vagyis a parlamentnek túlhatalma van. És mivel a gyakorlatban a kormány ellenőrzi a parlamentet, a kormánynak van túlhatalma. Ez olyannyira így van, hogy Magyarországot sokan már nem is tekintik demokráciának.
A kormány ellenőrzése különösen fontos lenne, hiszen a végrehajtáson kívül jogszabályalkotásra is van joga (rendelet), és erőszak alkalmazására is. A végrehajtás ellen bírósághoz, a rendelet törvénysértése esetén Alkotmánybírósághoz lehet fordulni. Az Alkotmánybíróságot a parlamenti többség a hosszú idő alatt feltöltötte a saját embereivel, ezért a rendeletek ellen kevés esély van a fellépésre. Ez a kormány túlhatalmát erősíti.
A másik probléma, hogy ha a kormánynak nem tetszik a bíróság ítélete, megváltoztatja a jogszabályokat, időnként visszamenőleges hatállyal is.
A harmadik probléma a rendkívüli jogrend, ami felhatalmazza a kormányt, hogy a parlament megkerülésével törvényerejű rendeleteket hozzon. Az Alkotmánybíróság sem vizsgálhatja, hogy ezek a rendeletek nem lépik-e túl a rendkívüli jogrend elvileg korlátozott céljait.
Legfőbb ügyész
- Föld S. Péter: Magyarország: demokráciát már nyomokban sem tartalmaz. kanadaihirlap.com (2019. jan. 21.) A legfőbb ügyész szerint a képviselők nem hivatalos minőségükben jártak az MTVA székházában.
Közigazgatási bíróság
A közigazgatási bíróságok kialakítása 2019 őszén lekerült a napirendről.
Ellenzék
- Janisch Attila: Ne legyenek kétségeink, hamarosan a tettek következnek. magyarnarancs.hu (2018. dec. 1.) „A magyar társadalom egésze Orbán torz tükörvilágának foglya lett, amely világban azok érzik a legotthonosabban magukat, akiket a józan ész mindeddig gátolt abban, hogy szabad utat engedhessenek torz vágyainknak. Ebben a (más)világban nem érték a kultúra, nem érték a tudomány, nem érték semmi, ami nem befogható, nem megbéklyózható, a hatalomnak nem alávethető.”
Tények, vélemények
Hatalommegosztás Magyarországon és Kazahsztánban[4]
Közhatalmi funkciók lejárta. Forrás: Szabad Európa
Forrás: Facebook
Forrás: Facebook
Tüntetés a diktatúra ellen. Forrás: OLKT
| „ | A demokráciában nem a győztes visz mindent. A magyar kormány téved abban, hogy az emberi jogok egy csoport jogai csupán.[5] | ” |
| – Judith Sargentini | ||
| „ | A fékek és egyensúlyok (sic!) rendszere,… egy hülyeség, azt felejtsék el, annak semmi köze se jogállamhoz, se demokráciához… Az a baj, hogy egyesek komolyan veszik, hogy fékezni kell a demokratikus akaratkinyilvánítás eredményeképpen létrejött kormányt. És úgy gondolják, hogy az a demokrácia, ha a küllők közé állandóan bedugják a botot.[6] | ” |
| – Kövér László | ||
| „ | (Orbán Viktor) eddig folyamatosan támadásban volt. A hadjárata mindig előrefelé ment. Most megállították. A nemzetközi porondon is, ahol az igazi nagy csapást szenvedte el, és most megállították itthon is. Alighanem a folyamatos és lassú visszavonulás mellett döntött, amíg majd visszavághat.
Sztálingrád után vagyunk, és ezt ő pontosan tudja. Tudja, hogy ma már reménytelen, amit korábban remélt. Elhitette magával, hogy ő fogja jobbra tolni Németországot, majd Európát. Nem sikerült. Aztán elhitette magával, hogy tartósan az övé a hazai középosztály támogatása, akkor is, ha nem nyújt európai polgárosodási perspektívát. Kiderült, hogy ezt a támogatást elvesztette. … Csatákat még nyerhet, de a háborút már elvesztette.[7] |
” |
| – Lengyel László | ||
Kéri László szerint a koronavírus kudarcai kapcsán Orbánt megérintette a 2022-es lehetséges vereség szele.[8] A cikk óta újabb kudarc jött: az influenzaoltás is káoszba vitt.
Jegyzetek
- ↑ Magyarországon itt is demokratikus deficit van, mivel a parlament választja meg az őt ellenőrző Alkotmánybíróság tagjait és az elnökét is.
- ↑ A köztársasági elnök nem köteles a győztest javasolni. Elképzelhető pl., hogy a 2. és 3. helyezett koalíciója többséget ad a győztessel szemben.
- ↑ Magyarországon itt is demokratikus deficit van, mivel a parlament választja meg az őt ellenőrző köztársasági elnököt.
- ↑ Kozák Márton: A rendszerváltás magyar módja: Lehetséges-e demokratikus átmenet túlzottan aránytalan választási rendszerrel? kozvelemeny.org (2021. nov. 3.)
- ↑ Farkas György: Sargentini nagyon durva dolgokat üzent Orbánnak. 24.hu (2019. jan. 25.)
- ↑ Mátyás Győző: Fékek és (ellen)súlyos dolgok. 168ora.hu (2019. okt. 27.)
- ↑ Barát József: A választás Orbán Viktor Sztálingrádja volt, a miniszterelnök Polt Péter és Handó Tünde megválasztásával üzent. 168ora.hu (2019. nov. 10.) Interjú Lengyel Lászlóval.
- ↑ Kardos Ernő: Kéri László: Orbán rájött, hogy megbukik. hirklikk.hu (2020. szept. 21.)
Források
- Borítottak a németek: másfél órás dokumentumfilmben leplezik le Orbánt. pestibulvar.hu (2020. dec. 20.) A film németül beszél, linkje a cikkben.
- Élő Anita: „Mintha öngyilkosságra szántam volna magam” – Polt és Handó miatt távozott a korrupciós ügyeket tárgyaló bíró. www.valaszonline.hu (2019. feb. 5.)
- Herczeg Márk: Egyértelműen, folyamatosan romlik a magyar jogállamiság helyzete. 444.hu (2018. nov. 9.)
- A demokrácia alapjait ássa alá a Fidesz a politikai trollkodás meghonosításával. hvg.hu (2018. nov. 22.) A Magyar Tudomány Ünnepén el nem hangozhatott előadások.
- Fidesz-alapító, CEU-tanár üzent Orbánnak a színpadról. hvg.hu (2018. dec. 1.) Molnár Péter beszéde. „Aki túl sok hatalmat akar, annak velem gyűlik meg a baja – mondtad. Viktor, ismered azt az embert, akinek túl sok hatalma lett?”
- Nagy Szilvia: Eltemetett demokrácia – Vörös Imre volt alkotmánybíró szerint államcsíny történt. www.vasarnapihirek.hu (2012. nov. 25.)
- Rubóczki Tamás: Kolláth György (alkotmányjogász): az alaptörvény továbbra sem létezik! olkt.hu (2018. jan. 26.) Kolláth György szerint eljárási hibák miatt közjogilag érvénytelen az alaptörvény.
- Ez nem diktatúra. kanadaihirlap.com (2018. dec. 15.)
Hatalomváltás
- Kerényi György: Fékek és ellensúlyok: „Csak egyszer kell nyerni, de akkor nagyon”. www.szabadeuropa.hu (2020. okt. 20.) I. rész. Az alcímbeli idézet Orbán Viktortól való.
- Kerényi György: Fékek és ellensúlyok: Mi jöhetne, ha győzne az ellenzék? www.szabadeuropa.hu (2020. okt. 20.) II. rész..
További információk
- A szlovák NER főszereplője elkezdett énekelni a rendőrségen! www.civilhetes.net (2020. nov. 26.)
- Skizoid 0rbán kisember 1988-as beszéde a Feketedoboz archivumából. YouTube Orbán arról beszél, hogy a párbeszédre nem hajlandó hatalom a felelős azért, ha rálőnek.
- A New York-i főállamügyész kicsinálta Trump alapítványát. index.hu (2018. dec. 18.) Mert a választási kampány pénzelésére is használta. Amerikában az elnök is alá van vetve a törvényeknek. Nálunk még eljárást sem lehet indítani Orbán ellen..
- Miattuk retteg Simicska? Rejtélyes halálesetek, hihetetlen magyarázatok. atlatszo.hu (2015. feb. 13.)
- Martin Niemöller: szalámipolitika