„Hatalommegosztás” változatai közötti eltérés

Innen: Politika
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Nincs szerkesztési összefoglaló
 
(7 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva)
3. sor: 3. sor:
|-
|-
! Név !! Létrehozó !! Név !! Létrehozó
! Név !! Létrehozó !! Név !! Létrehozó
⚫
|-
⚫
| alkotmány || style="color: red" | parlament || style="text-align: center" | — || style="text-align: center" | —
|-
|-
| rowspan="3" | Törvényhozó<br>(parlament) || rowspan="3" | nép (választás) || Alkotmánybíróság || style="color: red" | parlament
| rowspan="3" | Törvényhozó<br>(parlament) || rowspan="3" | nép (választás) || Alkotmánybíróság || style="color: red" | parlament
17. sor: 19. sor:
|-
|-
| Bírói || köztársasági elnök || Alkotmánybíróság || parlament
| Bírói || köztársasági elnök || Alkotmánybíróság || parlament
⚫
|-
| Alkotmánybíróság || parlament || style="text-align: center" | &mdash; || style="text-align: center" | &mdash;
|-
| köztársasági elnök || parlament || style="text-align: center" | &mdash; || style="text-align: center" | &mdash;
|-
⚫
| alkotmány || style="color: red" | parlament || style="text-align: center" | &mdash; || style="text-align: center" | &mdash;
|}
|}


A hatalommegosztás a hatalomgyakorláshoz szükséges jogok több részre osztása. Célja, hogy a hatalmat gyakorlók egymást ellenőrizzék, az önkényes hatalomgyakorlás megelőzése érdekében.
A hatalommegosztás a hatalomgyakorláshoz szükséges jogok több részre osztása. Célja, hogy a hatalmat gyakorlók egymást ellenőrizzék, az önkényes hatalomgyakorlás megelőzése érdekében.
{{lásd még|jogállam}}
{{lásd még|jogállam}}

⚫
A hatalommegosztás módját, a hatalmat gyakorló szervezetek működését az alkotmány határozza meg.


A klasszikus hatalommegosztás három szervezetből áll:
A klasszikus hatalommegosztás három szervezetből áll:
33. sor: 31. sor:
* bírói hatalom. Feladata annak eldöntése, hogy egy-egy adott eset megfelel-e a törvényeknek.
* bírói hatalom. Feladata annak eldöntése, hogy egy-egy adott eset megfelel-e a törvényeknek.


Hatalmi ágnak tekinthető
⚫
A hatalommegosztás módját, a hatalmat gyakorló szervezetek működését az alkotmány határozza meg.
* a (köztársasági) elnök vagy államfő, akinek nálunk elsősorban kinevezési és vétójoga van
* az alkotmánybíróság, ami nálunk a bíróságoktól elkülönülő szervezet. A jogszabályok alkotmányosságát és azok összhangját ellenőrzi.


A hatalommegosztásban akkor van probléma, ha a szervezet hozza létre/nevezi ki a saját ellenőrző szervezetét, hiszen hozzá lojálisakat fog kiválasztani.
A hatalommegosztásban akkor van probléma, ha a szervezet hozza létre/nevezi ki a saját ellenőrző szervezetét, hiszen hozzá lojálisakat fog kiválasztani.


== Alkotmány ==
Az alkotmány azt rögzíti, milyen feltételek és intézmények között lehet a hatalmat megszerezni és gyakorolni.

Demokráciában a hatalom a népé (a szó maga is ezt jelenti). A nép a hatalmát általában képviselők útján gyakorolja, de néha közvetlenül is. Ilyen közvetlen hatalomgyakorlás a képviselők megválasztása és a népszavazás.
{{bővebben|Választás|Népszavazás}}

Amikor a nép megválasztja a képviselőit, hogy intézzék az ügyeit, megmondja, mit tehet a képviselő a nép nevében: hogyan osztja meg a hatásköröket a különböző szervezetek között, és milyen szervezetek segítségével ellenőrzi, hogy a képviselők a népakaratot teljesítik-e. (A történelmi tapasztalatok azt mutatják, hogy a képviselők hajlamosak visszaélni a rájuk bízott hatalommal.)

Ez tehát egy megbízási szerződés, aminek a feltételeit a megbízó (a nép) dönti el. A megbízott (a képviselő) akkor kapja meg a megbízást, ha elfogadja a feltételeket, amiket le is írnak: ez az alkotmány. A képviselő a parlament alakuló ülésén esküt tesz az alkotmányra, vagyis arra, hogy a nép érdekeiért fog dolgozni.

Az alkotmány fogalmából következik, hogy demokráciában <strong>alkotmányozni csak a népnek van joga</strong>. Vagyis <strong>az alkotmányt népszavazással kell elfogadni.</strong>

Magyarországnak soha nem volt demokratikus alkotmánya. A királyság 1946-os megszűnése után 3 alkotmány volt:
* az 1949-es szovjet típusú diktatorikus
* az 1989-es demokratikus alkotmány, amit a nép nevében olyanok hoztak, akiket erre a nép sohasem hatalmazott fel, és az így létrehozott alkotmányt soha nem hagyta jóvá
* a 2011-es alaptörvény, amit a nép sohasem hagyott jóvá, és ami a népet eltiltja a népszavazástól egy csomó kérdésben, többek között az alkotmányozástól is. Vagyis a képviselők <strong>a nép nevében döntik el, mit tehet a nép</strong>, holott erre soha nem kaptak felhatalmazást.

Az alaptörvénnyel a demokrácia az alapjaiban sérül: a népet kizárja az alkotmányozásból, vagyis a hatalomgyakorlás feltételeinek meghatározásából. Az alkotmány a képviselők hatalmát korlátozza. Az alaptörvénnyel a képviselők korlátozzák a nép hatalmát, amit demokráciában nem lehet korlátozni, hiszen demokrácia = néphatalom.

== A hatalommegosztás szervezetei ==
A törvényhozó és végrehajtó hatalom nem független egymástól, hiszen a parlamenti többség választja a kormányt. Ezt a demokratikus deficitet további, a fenti háromtól független intézmény szünteti meg:
A törvényhozó és végrehajtó hatalom nem független egymástól, hiszen a parlamenti többség választja a kormányt. Ezt a demokratikus deficitet további, a fenti háromtól független intézmény szünteti meg:
* népszavazás: a nép közvetlen hatalomgyakorlása egy-egy ügyben. A [[választás]] tekinthető rendszeres, speciális célú népszavazásnak.
* népszavazás: a nép közvetlen hatalomgyakorlása egy-egy ügyben. A [[választás]] tekinthető rendszeres, speciális célú népszavazásnak.

A lap jelenlegi, 2026. március 6., 09:20-kori változata

Hatalom Ellenőrző hatalom
Név Létrehozó Név Létrehozó
alkotmány parlament — —
Törvényhozó
(parlament)		 nép (választás) Alkotmánybíróság parlament
köztársasági elnök parlament
felsőház —
Végrehajtó
(kormány)		 parlament parlament választás
bíróság köztársasági elnök
Alkotmánybíróság parlament
Bírói köztársasági elnök Alkotmánybíróság parlament

A hatalommegosztás a hatalomgyakorláshoz szükséges jogok több részre osztása. Célja, hogy a hatalmat gyakorlók egymást ellenőrizzék, az önkényes hatalomgyakorlás megelőzése érdekében.

Searchtool right.svgLásd még: jogállam

A hatalommegosztás módját, a hatalmat gyakorló szervezetek működését az alkotmány határozza meg.

A klasszikus hatalommegosztás három szervezetből áll:

  • törvényhozó hatalom (→ parlament). Az állampolgárok közvetlenül választják. Feladata a törvények meghozatala és a végrehajtó hatalom ellenőrzése.
  • végrehajtó hatalom (→ kormány). Feladata a törvények érvényre juttatása akár erőszakkal is. A kormánynak rendeletalkotási joga is van.
  • bírói hatalom. Feladata annak eldöntése, hogy egy-egy adott eset megfelel-e a törvényeknek.

Hatalmi ágnak tekinthető

  • a (köztársasági) elnök vagy államfő, akinek nálunk elsősorban kinevezési és vétójoga van
  • az alkotmánybíróság, ami nálunk a bíróságoktól elkülönülő szervezet. A jogszabályok alkotmányosságát és azok összhangját ellenőrzi.

A hatalommegosztásban akkor van probléma, ha a szervezet hozza létre/nevezi ki a saját ellenőrző szervezetét, hiszen hozzá lojálisakat fog kiválasztani.

Alkotmány

Az alkotmány azt rögzíti, milyen feltételek és intézmények között lehet a hatalmat megszerezni és gyakorolni.

Demokráciában a hatalom a népé (a szó maga is ezt jelenti). A nép a hatalmát általában képviselők útján gyakorolja, de néha közvetlenül is. Ilyen közvetlen hatalomgyakorlás a képviselők megválasztása és a népszavazás.

Searchtool right.svgBővebben: Választás és Népszavazás

Amikor a nép megválasztja a képviselőit, hogy intézzék az ügyeit, megmondja, mit tehet a képviselő a nép nevében: hogyan osztja meg a hatásköröket a különböző szervezetek között, és milyen szervezetek segítségével ellenőrzi, hogy a képviselők a népakaratot teljesítik-e. (A történelmi tapasztalatok azt mutatják, hogy a képviselők hajlamosak visszaélni a rájuk bízott hatalommal.)

Ez tehát egy megbízási szerződés, aminek a feltételeit a megbízó (a nép) dönti el. A megbízott (a képviselő) akkor kapja meg a megbízást, ha elfogadja a feltételeket, amiket le is írnak: ez az alkotmány. A képviselő a parlament alakuló ülésén esküt tesz az alkotmányra, vagyis arra, hogy a nép érdekeiért fog dolgozni.

Az alkotmány fogalmából következik, hogy demokráciában alkotmányozni csak a népnek van joga. Vagyis az alkotmányt népszavazással kell elfogadni.

Magyarországnak soha nem volt demokratikus alkotmánya. A királyság 1946-os megszűnése után 3 alkotmány volt:

  • az 1949-es szovjet típusú diktatorikus
  • az 1989-es demokratikus alkotmány, amit a nép nevében olyanok hoztak, akiket erre a nép sohasem hatalmazott fel, és az így létrehozott alkotmányt soha nem hagyta jóvá
  • a 2011-es alaptörvény, amit a nép sohasem hagyott jóvá, és ami a népet eltiltja a népszavazástól egy csomó kérdésben, többek között az alkotmányozástól is. Vagyis a képviselők a nép nevében döntik el, mit tehet a nép, holott erre soha nem kaptak felhatalmazást.

Az alaptörvénnyel a demokrácia az alapjaiban sérül: a népet kizárja az alkotmányozásból, vagyis a hatalomgyakorlás feltételeinek meghatározásából. Az alkotmány a képviselők hatalmát korlátozza. Az alaptörvénnyel a képviselők korlátozzák a nép hatalmát, amit demokráciában nem lehet korlátozni, hiszen demokrácia = néphatalom.

A hatalommegosztás szervezetei

A törvényhozó és végrehajtó hatalom nem független egymástól, hiszen a parlamenti többség választja a kormányt. Ezt a demokratikus deficitet további, a fenti háromtól független intézmény szünteti meg:

  • népszavazás: a nép közvetlen hatalomgyakorlása egy-egy ügyben. A választás tekinthető rendszeres, speciális célú népszavazásnak.
  • alkotmánybíróság: a törvényhozó hatalmat ellenőrző intézmény.[1]
  • köztársasági elnök: jóváhagyja a parlament által elfogadott törvényeket, ha azok megfelelnek a népakaratnak és a törvényhozás szabályainak. Jóváhagyja a bírók és miniszterek kinevezéséről szóló javaslatokat. A választás után javaslatot tesz a parlamentnek a kormányfő személyére.[2][3]

A fenti intézmények döntései kötelezőek. Vannak olyan intézmények is, melyeknek nincs döntési joguk (nem hatóságok), de az információhoz jutás érdekében többletjogokat élveznek:

  • ombudsman
  • → sajtó
  • parlamenti képviselő.

A legnagyobb probléma, hogy a parlament választja meg a kormányt, ezért nem várható, hogy a saját embereit szigorúan fogja ellenőrizni. Ez nem magyar sajátosság: minden országban demokratikus deficit. Ez ellen a kormány fokozott ellenőrzése lenne a megoldás, de a jelenlegi helyzetben a kormánypárt vezetői alkotják a kormányt, ezért a gyakorlatban a kormány ellenőrzi a parlamentet, és nem fordítva.

A táblázatból kitűnik, hogy a hatalommegosztás torzulásának kedvezményezettje minden esetben a parlament. Vagyis a parlamentnek túlhatalma van. És mivel a gyakorlatban a kormány ellenőrzi a parlamentet, a kormánynak van túlhatalma. Ez olyannyira így van, hogy Magyarországot sokan már nem is tekintik demokráciának.

Searchtool right.svgLásd még: Hibrid demokrácia

A kormány ellenőrzése különösen fontos lenne, hiszen a végrehajtáson kívül jogszabályalkotásra is van joga (rendelet), és erőszak alkalmazására is. A végrehajtás ellen bírósághoz, a rendelet törvénysértése esetén Alkotmánybírósághoz lehet fordulni. Az Alkotmánybíróságot a parlamenti többség a hosszú idő alatt feltöltötte a saját embereivel, ezért a rendeletek ellen kevés esély van a fellépésre. Ez a kormány túlhatalmát erősíti.

A másik probléma, hogy ha a kormánynak nem tetszik a bíróság ítélete, megváltoztatja a jogszabályokat, időnként visszamenőleges hatállyal is.

A harmadik probléma a rendkívüli jogrend, ami felhatalmazza a kormányt, hogy a parlament megkerülésével törvényerejű rendeleteket hozzon. Az Alkotmánybíróság sem vizsgálhatja, hogy ezek a rendeletek nem lépik-e túl a rendkívüli jogrend elvileg korlátozott céljait.

Searchtool right.svgLásd még: Rendkívüli jogrend

Legfőbb ügyész

Közigazgatási bíróság

A közigazgatási bíróságok kialakítása 2019 őszén lekerült a napirendről.

Searchtool right.svgLásd még: Közigazgatási bíróság

Ellenzék

  • Janisch Attila: Ne legyenek kétségeink, hamarosan a tettek következnek. magyarnarancs.hu (2018. dec. 1.) „A magyar társadalom egésze Orbán torz tükörvilágának foglya lett, amely világban azok érzik a legotthonosabban magukat, akiket a józan ész mindeddig gátolt abban, hogy szabad utat engedhessenek torz vágyainknak. Ebben a (más)világban nem érték a kultúra, nem érték a tudomány, nem érték semmi, ami nem befogható, nem megbéklyózható, a hatalomnak nem alávethető.”

Tények, vélemények

Hatalommegosztás Magyarországon és Kazahsztánban[4]
Közhatalmi funkciók lejárta. Forrás: Szabad Európa
Forrás: Facebook
Forrás: Facebook
Forrás: Facebook
Tüntetés a diktatúra ellen. Forrás: OLKT
„ A demokráciában nem a győztes visz mindent. A magyar kormány téved abban, hogy az emberi jogok egy csoport jogai csupán.[5] ”
– Judith Sargentini
„ A fékek és egyensúlyok (sic!) rendszere,… egy hülyeség, azt felejtsék el, annak semmi köze se jogállamhoz, se demokráciához… Az a baj, hogy egyesek komolyan veszik, hogy fékezni kell a demokratikus akaratkinyilvánítás eredményeképpen létrejött kormányt. És úgy gondolják, hogy az a demokrácia, ha a küllők közé állandóan bedugják a botot.[6] ”
– Kövér László
„ (Orbán Viktor) eddig folyamatosan támadásban volt. A hadjárata mindig előrefelé ment. Most megállították. A nemzetközi porondon is, ahol az igazi nagy csapást szenvedte el, és most megállították itthon is. Alighanem a folyamatos és lassú visszavonulás mellett döntött, amíg majd visszavághat.

Sztálingrád után vagyunk, és ezt ő pontosan tudja. Tudja, hogy ma már reménytelen, amit korábban remélt. Elhitette magával, hogy ő fogja jobbra tolni Németországot, majd Európát. Nem sikerült. Aztán elhitette magával, hogy tartósan az övé a hazai középosztály támogatása, akkor is, ha nem nyújt európai polgárosodási perspektívát. Kiderült, hogy ezt a támogatást elvesztette. … Csatákat még nyerhet, de a háborút már elvesztette.[7]

”
– Lengyel László

Kéri László szerint a koronavírus kudarcai kapcsán Orbánt megérintette a 2022-es lehetséges vereség szele.[8] A cikk óta újabb kudarc jött: az influenzaoltás is káoszba vitt.

Jegyzetek

  1. ↑ Magyarországon itt is demokratikus deficit van, mivel a parlament választja meg az őt ellenőrző Alkotmánybíróság tagjait és az elnökét is.
  2. ↑ A köztársasági elnök nem köteles a győztest javasolni. Elképzelhető pl., hogy a 2. és 3. helyezett koalíciója többséget ad a győztessel szemben.
  3. ↑ Magyarországon itt is demokratikus deficit van, mivel a parlament választja meg az őt ellenőrző köztársasági elnököt.
  4. ↑ Kozák Márton: A rendszerváltás magyar módja: Lehetséges-e demokratikus átmenet túlzottan aránytalan választási rendszerrel? kozvelemeny.org (2021. nov. 3.)
  5. ↑ Farkas György: Sargentini nagyon durva dolgokat üzent Orbánnak. 24.hu (2019. jan. 25.)
  6. ↑ Mátyás Győző: Fékek és (ellen)súlyos dolgok. 168ora.hu (2019. okt. 27.)
  7. ↑ Barát József: A választás Orbán Viktor Sztálingrádja volt, a miniszterelnök Polt Péter és Handó Tünde megválasztásával üzent. 168ora.hu (2019. nov. 10.) Interjú Lengyel Lászlóval.
  8. ↑ Kardos Ernő: Kéri László: Orbán rájött, hogy megbukik. hirklikk.hu (2020. szept. 21.)

Források

Forrás: Facebook

Hatalomváltás

További információk

Kapcsolódó szócikkek

A lap eredeti címe: „https://www.gyimesilaszlo.hu/politika/wiki/index.php?title=Hatalommegosztás&oldid=36448”