„Választókerület/Pest” változatai közötti eltérés
Laci (vitalap | szerkesztései) |
Laci (vitalap | szerkesztései) (→3.) |
||
200. sor: | 200. sor: | ||
A XIV-XVI. bp-kerületpárosból alakított két választókerület megegyezik a [[#tv2011|jelenlegivel]]. |
A XIV-XVI. bp-kerületpárosból alakított két választókerület megegyezik a [[#tv2011|jelenlegivel]]. |
||
− | A IX-XIX-XX. csoport [[# |
+ | A IX-XIX-XX. csoport [[#h91920|korábban már előfordult]]. |
Több részre osztott kerületek: VIII., XIII., IV., XIV., XIX. |
Több részre osztott kerületek: VIII., XIII., IV., XIV., XIX. |
A lap 2022. augusztus 6., 07:45-kori változata
Ez a lap a pesti választókerületek optimális kialakításával foglalkozik a 2022-es egyéni képviselőválasztás választópolgár-adatai alapján. Akkor a 106 választókerületben 7,759,337 – átlagosan 73,201) választópolgár volt.
A XXI. és XXIII. kerület egy választókerületbe sorolása, valamint az I. kerület pesti oldalhoz áttétele nem nagyon elkerülhető.[1] Ezáltal Pesthez
- 17 kerület
- 12 választókerület
- 850,578 választópolgár (átlagosan 70,882)
kerül.
A képviselők választásáról szóló törvény[2] 4. § (6) azt írja elő, hogy a választókerületek mérete legfeljebb 20%-kal térhet el az átlagostól (a továbbiakban: 20%-os határ). 2022-ben ez 58,561–87,841 választópolgárt jelentett.
A törvény azt is előírja, hogy az átlagtól 15%-nál csak akkor térhet el jobban a választókerület mérete (a továbbiakban: 15%-os határ), ha másképp nem teljesíthetők az alábbi követelmények:
- A választókerület egy megyén belül kell legyen. Budapest a választás szempontjából megye. Ez azt jelenti, hogy nem lehet Budapesthez kapcsolni Pest megyei településeket.
- A választókerület területe összefüggő kell legyen.
- Egy település (Budapest esetén: kerület, a továbbiakban bp-kerület) egy választókerületben kell legyen, ha a mérete kisebb egy választókerületnél, és ha ez megoldható. Budapesten több esetben nem.
A 15%-os határok 2022-ben 62,221–84,181 közöttiek.
Algoritmus
A választókerületek kettéosztásakor sok dologra kell figyelemmel lenni, ezért úgy döntöttünk, hogy csoportokat hozunk létre, melyekben több választókerület és több budapesti kerület lehet. Egy bp-kerület és egy választókerület is csak egy csoportban lehet. A csoportok kialakítása vizsgálható számítógéppel (a feladat a hátizsák-problémához[3] hasonló), a csoportok feldarabolása, a határ meghúzása pedig úgyis kézi beavatkozást igényel.
Fontos, hogy egy csoport lánc-e. A láncban két (láncvégi) választókerületnek csak egy-egy szomszédja van, a többinek pontosan kettő. Lánc esetén különösen nehezen húzhatók meg a csoporton belüli választókerület-határok, pláne, ha azt az elvet is követni akarjuk, hogy egy bp-kerület legfeljebb 2 választókerülethez tartozzék.
Vksz. | Csoport | Ok |
---|---|---|
2 | 1,5,8,10 | A két választókerületre bontás csak a VIII. kerület kettéosztásával lehetséges: 60% az I-V-nek, 40% a X-nek. |
2 | 10,19,20 | A két választókerületre bontás csak a XIX. kerület kettéosztásával lehetséges: X. közel felét, XX. a nagyobbik felét kapja. A csoport mérete 147,160, átlagmérete 73,580. |
A jelenlegi felosztás
Az alábbi táblázat a választási törvény[2] szerinti csoportokat mutatja. 7 kettéosztott kerület van benne (IV., VIII., IX., X., XIII., XIV., XIX.). A vastagon jelzettek megosztása a méretük miatt elkerülhetetlen.
Vksz. | Vk. | Kerületek |
---|---|---|
2 | 1,6 | 1,5,8,9 |
1 | 5 | 6,7 |
3 | 7,11,12 | 4,13,15 |
2 | 8,13 | 14,16 |
3 | 9,14,16 | 10,17,19,20 |
1 | 15 | 18 |
Jelenleg két probléma van. Egyrészt az 5. választókerület (6. és 7. bp-kerület) mérete (58,914 fő) kívül esik a 15%-os határon (62,221).
Másrészt az 1. választókerület is túl kicsi (59,754 fő). A választókerülethez tartoznak még VIII. és IX. kerületi részek is, vagyis ez a kérdés a határok átrajzolásával megoldható, bár a dolog nem egyszerű, mivel a 6. választókerület is kicsi (68,448 fő). A kettő átlaga 64,101, a minimális 15%-os méret 62,221. 2–3 szavazókört kellene másik választókerületbe tenni, és ki tudja, mennyi ideig maradna a két választókerület a 15%-os határon belül.
A felosztás azt az elvet követi, hogy egy bp-kerület legfeljebb két választókerülethez tartozhatik.
A bal oldali felosztásban a XIII-IV-XI. lánc. A XIII. kerület túl nagy, így csak a XIII. → IV. → XV. úton tudta átadni a többlet-szavazóit.
A XX-XIX-X-XVII. is lánc, ráadásul a felosztás is érthetetlen. A XIX. kerületet kettévágta kb. fele-fele arányban: a délnyugati rész a XX. kerülettel együtt a 16.választókerülethez, az északkeleti a majdnem teljes X. kerülettel együtt a 9. választókerülethez tartozik.
A XVII. kerület kiadna egy kerületet. Ennek ellenére a X. kerületből kiegészítették 5 ezer fővel (14. választókerület). Jobb felosztás lenne az önálló XVII. kerület. Így a X. kerület kicsit nagyobb lenne, ezért a XIX-ből kevesebb is elég lenne, és több jutna a XX-nak. Ezzel visszajutunk a fenti táblázatban már jelzett problémához.
Mindenképpen feltűnő, hogy a kettéosztott XIX. kerület XX. kerület felőli felében az ellenzék több mint 8%-kal, a X. kerület felőli felében kevesebb mint 4%-kal győzött 2022-ben. A X. kerületben 3% körüli volt az ellenzéki többség, míg a XVII. kerület volt az egyetlen ellenzék által elveszített budapesti kerület. A X. kerületi rész egy kicsit szorosabbá tette az 1% alatti fidesz-győzelmet.
Más lehetséges felosztások
Az optimalizáláskor az a cél, hogy egy bp-kerület minél kevesebb választókerülethez tartozzék, azaz minél több csoport legyen. A 2022-es adatok szerint 7 csoport a legtöbb, abból viszont jó sok lehetőség van: 69. Miután a csoportokat kézzel kell választókerületekre osztani, a 69 csoport között első körben a szórás – a csoportok közötti méreteltérés – alapján teszünk különbséget.
A táblázatok fejlécében az átlagos csoportméret, ± után a szórás látható, a / után a választókerületekkel kettéosztott bp-kerületek száma. A láncot a választókerületek számának inverz betűszíne jelzi. A bp-kerületek térképe és mérete itt látható.
1.
Vksz. | Méret | Átlag | Bp-kerületek |
---|---|---|---|
1 | 75046 | 75046 | 4 |
1 | 75831 | 75831 | 1,5,7 |
3 | 199016 | 66338 | 6,13,14 |
1 | 68813 | 68813 | 17 |
1 | 78154 | 78154 | 18 |
3 | 214981 | 71660 | 10,15,16,19 |
2 | 138747 | 69373 | 8,9,20 |
A VI. kerület a XIII. és XIV. kerület egy-egy részével adja ki a 3 választókerületet. A két kerület nagyobb a 15%-os határnál, így a kettéosztása elkerülhetetlen. A 3 választókerület: VI-XIII-XIV., XIII., XIV.
A XV-XVI-X-XIX. kerület láncban van. A XIX. kerület a X. nagyobbik felével ad egy választókerületet, vagyis a csoport félbevágja a X. kerületet. A helyzet nagyon hasonló a XIX. kerület jelenlegi felosztásához ill. a korábban már jelzett problémához. A X. kisebbik fele a XVI-hoz kerülne, ami kb. 10 ezer szavazót adna a XV-nek. 3 választókerület: X-XIX., X-XVI., XVI-XV. 2 választókerületből álló bp-kerületek: X. és XVI.
A VIII-IX-XX. is lánc. A két láncvég nagyjából egyforma, így félbevágná a IX. kerületet. A jelenlegi felosztásban csak a VIII. kerület vinne el szavazókat – igaz, azok kb. felét.
Összesen tehát 5 megosztott kerület van, viszont ebből kettőt nagyjából félbevágnak a választókerületek.
Vksz. | Méret | Átlag | Bp-kerületek |
---|---|---|---|
1 | 75046 | 75046 | 4 |
2 | 128596 | 64298 | 1,5,13 |
2 | 146251 | 73125 | 6,7,14 |
1 | 68813 | 68813 | 17 |
1 | 78154 | 78154 | 18 |
3 | 214981 | 71660 | 10,15,16,19 |
2 | 138747 | 69373 | 8,9,20 |
Abban különbözik az előzőtől, hogy a VII. és XIII. kerület helyet cserélt.
A XV-XVI-X-XIX. és VIII-IX-XX. lánc azonos az előző változattal.
Az I-V-XIII. lánc egyik választókerülete a XIII. kerület északi részét tartalmazza, a másik a megmaradó részt a másik két kerülettel együtt.
2.
Vksz. | Méret | Átlag | Bp-kerületek |
---|---|---|---|
2 | 144229 | 72114 | 1,5,8,10 |
2 | 148307 | 74153 | 6,7,13 |
2 | 136196 | 68098 | 4,15 |
2 | 143766 | 71883 | 14,16 |
1 | 68813 | 68813 | 17 |
1 | 78154 | 78154 | 18 |
2 | 131123 | 65561 | 9,19,20 |
Az I-V-VIII-X. lánc félbevágja a VIII. kerületet, ahogy már fent jeleztük.
A XIII. kerület egy része önálló, a másik része kiegészíti a két túl kis választókerületet.
A IX., XIX. és XX. kerülethármasban a IX. a legkisebb, mégsem érdemes kettéosztani, mert ez esetben a másik két kerület egészen a Belvárosig nyúlna be, annyira hosszú lenne. Vagyis a XIX-XX. kerület alkot egy választókerületet, a fennmaradó rész a IX. kerülettel egy másikat. A megoldás hátránya, hogy megszünteti a Határ úti „természetes” határt a IX. kerület és a másik kettő között.
A XIV-XVI. bp-kerületpárosból alakított két választókerület megegyezik a jelenlegivel.
Több részre osztott kerületek: VIII., XIII., IV., XIV., XIX., XX.
Vksz. | Méret | Átlag | Bp-kerületek |
---|---|---|---|
1 | 75046 | 75046 | 4 |
2 | 144229 | 72114 | 1,5,8,10 |
2 | 148307 | 74153 | 6,7,13 |
3 | 204916 | 68305 | 14,15,16 |
1 | 68813 | 68813 | 17 |
1 | 78154 | 78154 | 18 |
2 | 131123 | 65561 | 9,19,20 |
Egy másik variáció. Abban különbözik az előzőtől, hogy a XV. kerület itt nem a IV-től, hanem a XIV-től kapja a hiányzó szavazókat. Mivel a XIV. kerület határos a XV-tel és XVI-tal is, mindkettőnek közvetlenül adhat szavazókat, így egy kerület-megosztással kevesebb lesz. Ezzel viszont a XIV. kerület 3 választókerületbe kerül.
Több részre osztott kerületek: VIII., XIII., XIV., XIX., XX.
3.
Vksz. | Méret | Átlag | Bp-kerületek |
---|---|---|---|
2 | 141658 | 70829 | 7,8,10 |
2 | 150878 | 75439 | 1,5,6,13 |
2 | 136196 | 68098 | 4,15 |
2 | 143766 | 71883 | 14,16 |
1 | 68813 | 68813 | 17 |
1 | 78154 | 78154 | 18 |
2 | 131123 | 65561 | 9,19,20 |
A VII-VIII-X. kerület két választókerülete két részre osztja a VIII. kerületet, de csak 20 ezer választópolgár kerül át a X. kerületbe. Viszont feladja a Hungária körúti természetes határt a VIII. és X. kerület között.
Az I-V-VI. kerületcsoport kiegészül a túl nagy XIII. kerület „fölös” választópolgáraival. A hátrány, hogy a Körút helyett más határt kell találni.
A XIV-XVI. bp-kerületpárosból alakított két választókerület megegyezik a jelenlegivel.
A IX-XIX-XX. csoport korábban már előfordult.
Több részre osztott kerületek: VIII., XIII., IV., XIV., XIX.
4.
Vksz. | Méret | Átlag | Bp-kerületek |
---|---|---|---|
1 | 77264 | 77264 | 1,5,9 |
2 | 148307 | 74153 | 6,7,13 |
2 | 138267 | 69133 | 8,14 |
2 | 136196 | 68098 | 4,15 |
1 | 68813 | 68813 | 17 |
1 | 78154 | 78154 | 18 |
3 | 203587 | 67862 | 10,16,19,20 |
A csoportok átlagmérete között már elég nagy a különbség, viszont ez talán a megoldás veszi eddig a legjobban figyelembe a bp-kerülethatárokat.
Az I-V-IX. választókerület elég furcsa alakú, és elég nagy is, de nem lép át kerülethatárt.
A X-XIX-XX. hármast korábban már láttuk két választókerületben. Most kiegészül a XVI. kerülettel, ami önmagában kicsi, viszont a X-XIX-ből kaphat szavazókat.
XX-XIX. → XIX-X. → XVI.
Megosztott kerületek: XIII., XIV., IV., XIX., X.
5.
Vksz. | Méret | Átlag | Bp-kerületek |
---|---|---|---|
1 | 77264 | 77264 | 1,5,9 |
3 | 199235 | 66411 | 6,7,8,13 |
2 | 136196 | 68098 | 4,15 |
2 | 143766 | 71883 | 14,16 |
1 | 68813 | 68813 | 17 |
1 | 78154 | 78154 | 18 |
2 | 147160 | 73580 | 10,19,20 |
Az eddigi változatok közül néhány a VIII. kerületet vágta félbe. Ez most a VII-iket:
XIII-VI-VII-VIII: XIII. → XIII,VI,VII. → VII,VIII.
A választókerületek mérete
Az egyéni és a listás választókerületek mérete nem pontosan egyforma.
A levélszavazatok szavazólapjait több héttel a választás előtt küldik ki. Előfordulhat, hogy valaki ezután létesít Magyarországon lakhelyet, és ezáltal egyéniben is jogosult lesz szavazni. Ez a választópolgár a szavazókörben csak egyéni szavazólapot kap, listára levélben kell szavaznia a kettős szavazás elkerülése érdekében.
A fenti cikkben és a hivatkozásokban is választókerületekről és bp-településekről van szó, ezért a levélszavazatokat sehol sem vesszük figyelembe. Teljes választókerület esetén a listás, település esetén az egyéni szavazatszámot vesszük figyelembe, ezért a választópolgárok számában lehet néhány főnyi eltérés a különböző táblázatokban. Országos szinten 2022-ben 161 választópolgárt érintett a fenti körülmény.
Jegyzetek
- ↑ A választókerületek mérete
- ↑ 2,0 2,1 2011. évi CCIII. törvény az országgyűlési képviselők választásáról. net.jogtar.hu (2011. dec. 30.)
- ↑ A hátizsák probléma magyarázata