Delbos-Corfield-jelentés

Innen: Politika
A lap korábbi változatát látod, amilyen Laci (vitalap | szerkesztései) 2022. szeptember 21., 23:18-kor történt szerkesztése után volt. (→‎Gazdasági és szociális jogok)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A Delbos-Corfield-jelentés a magyar jogállamiságot vizsgáló Sargentini-jelentés frissített változata, amit az Európai Parlament 2022. szeptember 15-én 433:123:28 arányban (74:21:5%) elfogadott.

A jelentés szerzője Gwendoline Delbos-Corfielden francia zöldpárti EP-képviselő.

A jelentés hosszú indoklás (A–DS pont) után 10 pontban foglalja össze megállapításait. Ezek lényege:

  • a magyar demokrácia helyzete aggályos, és rendszerszerű fenyegetést jelent az EUSZ 2. cikkében[1] foglalt értékekre nézve (lásd az alábbi 12 alfejezetet)
  • elítéli, hogy az Európai Tanács nem képes előrelépni a Magyarországgal kapcsolatos, EUSZ 7. cikk[2] szerinti eljárásban
  • ismételten felszólítja az Európai Bizottságot, hogy ne hagyja jóvá el az uniós forrásokra benyújtott magyar tervet a jogállami problémák megoldásáig
  • felhívja a Bizottságot, hogy találjon módot az uniós források helyi önkormányzatokon és nem kormányzati szervezeteken keresztül történő elosztására, amennyiben a magyar kormány nem működik együtt a jogállamiság érvényesülésének hiányosságaival kapcsolatban
  • felhívja a Bizottságot, hogy támogassa a független civil társadalmat Magyarországon.

Az indoklás különböző szakértő intézetekre hivatkozva megemlíti, hogy Magyarország nem tekinthető szabad demokráciának.[j 1] A Riporterek Határok Nélkülen nevű szervezet 2022. évi sajtószabadság-indexében Magyarország 180 ország és terület közül a 85. helyen áll.[j 2]

A jelentéssel a baloldali, zöld, liberális és kereszténydemokrata frakciók nagy többsége is egyetértett. A fidesz, a KDNP és a populista-radikális jobboldal képviselői elutasították a jelentést.[3]

Az alkotmányos és a választási rendszer működése

Alkotmánybíróság:

  • az Alkotmány fölött gyakorolt tartalmi alkotmányossági kontroll tilalma
  • a jogkörének korlátozása költségvetési ügyekben
  • az állampolgároknak a törvényekkel szembeni fellépés jogának megvonása egyedi ügyben való érintettség hiányában
  • a magyar kormány egyre többször fordul az Alkotmánybírósághoz annak érdekében, hogy ne kelljen végrehajtania az Európai Unió Bírósága (EUB) ítéleteit
  • az Alkotmánybíróság megakadályozta a Fudan Egyetem elleni és a munkanélküli segély meghosszabbítására vonatkozó népszavazást.

Az alkotmányozás átláthatatlansága, a civilek kihagyása a folyamatból.

A sarkalatos törvények nagy száma (300 fölött), amiket gyakran konzultáció nélkül hoztak olyankor is, amikor azok alapvető emberi jogokat érintettek.

Veszélyhelyzet (rendkívüli jogrend):

  • a magyar kormány széles körben élt veszélyhelyzeti hatáskörével, többek között olyan területeken is, amelyek nem kapcsolódnak a covidhoz
  • határozatlan idejű rendkívüli állapotot, amiben a kormány felhatalmazza önmagát határozatlan időre szóló rendeletekkel való kormányzásra
  • a Honvédelmi Tanács megszüntetése szükség- és hadiállapot idején, és hatáskörének átruházása a kormányra
  • a háborús veszélyhelyzet bevezetése a jogrendbe.

Az állami szervek ténylegesen nem hajtják végre az európai és nemzeti bíróságok ítéleteit.

Jelentős állami finanszírozásban részesülő és a jelenlegi kormányhoz közel álló igazgatósági tagok által irányított közérdekű vagyonkezelő alapítványok működnek.

Választás:

  • a jelöltek egyenlő alapon való versengését jelentős mértékben akadályozta, hogy a kormány túlzott mértékben költött a kormánykoalíció kampányüzenetét felerősítő nyilvános tájékoztató hirdetésekre
  • problémás az egyéni választókerületek határainak kijelölése
  • a listaállításhoz szükséges egyéni jelöltek száma (71) túl sok a választási törvényben
  • az egyéni választókerületek közötti törvényben megengedett 20%, és a tényleges 33% túl nagy.

Több nemzeti konzultáció ténybelileg téves és rendkívül félrevezető ( „Állítsuk meg Brüsszelt”, „Bevándorlás és terrorizmus”, „Soros-terv”).

A Helyi Önkormányzatok Európai Chartájának általános be nem tartása, központosítás.

Az igazságszolgáltatás és más intézmények függetlensége, valamint a bírák jogai

Az e körben tett megállapítások forrásaiként a Velencei Bizottság, az ENSZ és a korrupció ellen fellépő államok csoportja (GRECOen) szolgálnak.

A jelentés az Országos Bírósági Hivatalt nem tartja bírói önigazgatási szervnek, ezért az Országos Bírói Tanácsnak az OBH feletti jogkörét javasolják erősíteni a bírák kirendelése, áthelyezése, valamint a bírói vezetők kinevezése terén. A másik probléma pedig a bírói pályázatok indokolás nélküli eredménytelenné nyilvánításának lehetősége.

A jelentés megállapítja, hogy a jogállamiság terén a 27 EU- és 4 EFTA-ország között Magyarország az utolsó helyen áll.[j 3]

Egyéb:

  • a Kúria elnökének parlament általi megválasztása sérti a bíróságok függetlenségét
  • nem történt előrelépés a legfőbb ügyész hivatali idejének meghosszabbítása,[4] az ügyészek széles körű mentelmi joga és az ügyek alárendelt ügyészektől való elvételére vonatkozó kritériumokban
  • a bírák 2012-es kényszernyugdíjazása sértette az EU-jogot
  • Baka András 2016-os elmozdítása a Legfelsőbb Bíróság éléről EU-jogot sértett
  • Jóri András adatvédelmi biztos eltávolítása az alaptörvény átmeneti rendelkezései alapján EU-jogot sértett
  • a magyar jogrendszer továbbra sem biztosít hatékony jogorvoslati lehetőséget az ésszerű időn túli eljárások kezelésére, továbbá nem nyújt megfelelő elégtételt az ilyen eljárások okozta károk esetén (Gazsó-ügy).[5]

Korrupció és összeférhetetlenség

  • a 2020–2022-es korrupcióellenes stratégia[6] legtöbb intézkedésének végrehajtását elhalasztották, és nem jelentettek be új stratégiát
  • a független ellenőrzési mechanizmusok továbbra sem elegendőek a korrupció felderítésére, és továbbra is elégtelenek a rendszeres ellenőrzések és a vagyon- és érdekeltségi nyilatkozatok ellenőrzése
  • a közérdekű vagyonkezelő alapítványok esetében[7] hiányoznak az összeférhetetlenségi szabályok
  • a magas rangú tisztviselőket és közvetlen környezetüket érintő korrupciós vádak kivizsgálásának konkrét eredményei továbbra sem állnak rendelkezésre
  • a korrupció kivizsgálásának és büntetőeljárás alá vonásának mellőzéséről szóló határozatok bírósági felülvizsgálatának elmaradása továbbra is aggodalomra ad okot
  • az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 2020-as tevékenységi jelentésében azt javasolta a Bizottságnak, hogy az Európai Strukturális és Beruházási Alapok és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap keretében a 2016–2020-as időszakban teljesített kifizetések 2,2%-át téríttesse vissza. Az EU-ban 0,29% a visszatérítések átlaga.

A magánélet tiszteletben tartása és az adatvédelem

A nemzetbiztonsági célból folytatott titkos megfigyelések jogi kerete lehetővé teszi a kommunikáció tömeges lehallgatását, és nem tartalmaz megfelelő biztosítékokat a magánélet tiszteletben tartásához való jogba történő önkényes beavatkozással szemben (Pegazus-botrány).

A véleménynyilvánítás szabadsága, beleértve a médiapluralizmust is

  • a Médiatanács tagjainak megválasztása (jelenleg csak kormánypárti tagja van). A hatóság nem mentes a politikai ellenőrzéstől. A médiapiacon való tartós és elfogult állami beavatkozással együtt gyengítette a médiapluralizmus és a véleménynyilvánítás szabadságának feltételeit Magyarországon.
  • a több mint 470 médium KESMA alatti összevonása a magyar polgárok információhoz való hozzáférésének korlátozását eredményezte
  • a közmédiára és a KESMA-ra fordított pénzeszközöket kormánypropaganda céljára és az ellenzék és a nem kormányzati szervezetek lejáratására használják fel
  • a közérdekű adatok kiadásával kapcsolatos munkaerőköltség kiszámlázása elfogadhatatlan
  • a média nem férhetett hozzá a menedékkérőket befogadó létesítményekhez
  • a koronavírus elleni védekezésről szóló magyar törvénytervezet korlátozhatja a világjárványról tudósító média munkáját

Konkrét ügyek:

  • a Parlament alakuló ülésén megtagadták több független újságíró akkreditációját
  • újságírók parlamenti akkreditációjának felfüggesztése
  • a Klubrádió megszüntetése aránytalan és átláthatatlan volt, a magyar nemzeti médiatörvényt e konkrét esetben diszkriminatív módon alkalmazták
  • az index.hu főszerkesztőjének elbocsátása több mint 70 újságíró kollektív felmondásához vezetett a kormányzati nyomás miatt
  • a széles körű kormányzati reklámkampányok és a közmédiában és sok magánkézben lévő médiaorgánumban megjelenő elfogult híradások kiterjedt kampányplatformot biztosítottak a hatalmon lévő párt számára a 2022. áprilisi választásokon
  • az áprilisi választással egyidőben tartott népszavazáson a polgárokat érvénytelen szavazásra buzdító országos NGO-kampány miatt bírságot szabtak ki 16 különböző magyar nem kormányzati szervezetre

A tudományos élet szabadsága

  • Az Európai Bíróság ítélete alapján EU-jogot sértett, hogy a CEU-t Budapest elhagyására kényszerítették
  • a nemekkel kapcsolatos tanulmányokat törlése a mesterképzésekből és a közpénzből finanszírozott szakokról
  • a Magyar Tudományos Akadémia automiájának megszüntetése, a Színház- és Filmművészeti Egyetem autonómiájának megsértése
  • a tudományos élet autonómiájának, a tanárok és a diákok jogainak védelme az állami egyetemek privatizációjához kapcsolódó kockázatoktól.

Vallásszabadság

Egyházak (pl. a Magyar Keresztény Mennonita Egyház) nyilvántartásból való törlése miatt sérül az egyesülés szabadságához való jog.[8] A törlés alapjául szolgáló, 2011-ben elfogadott egyházi törvényt[9] a magyar Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek találta, és az Emberi Jogok Európai Bírósága is jogsértőnek nyilvánította.

Egyesülési szabadság

  • a Norvég Alappal történt meg nem állapodás miatt Magyarország 214,6 millió euró (2014-es áron kb. 37 MFt) támogatástól esett el, melynek egy részét civil szervezetek kapták volna.[10]
  • egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények (pl. a bevándorlást segítő tevékenységet végző szervezetek működésének anyagi támogatását terhelő, azóta az Európai Bíróság ítélete miatt megszüntetett 25%-os különadó) megbélyegeznek és kriminalizálnak olyan civil társadalmi tevékenységeket, amelyeket egy demokratikus társadalomban teljesen legitimnek kellene tekinteni
  • a migránsok jogaival foglalkozó civil társadalmi szervezetek számos akadályba ütköznek, számos civil társadalmi szervezet ellen rágalomhadjáratot folytattak.

Az egyenlő bánásmódhoz való jog, beleértve az LMBTIQ-személyek jogait is

  • az Alapvető Jogok Biztosának (ombudsman) besorolását visszaminősítették „B” státuszra (nincs szavazati joga a Nemzeti Emberi Jogi Intézmények Globális Szövetségében), mert nem teljesíti hatékonyan a feladatát az etnikai kisebbségekkel, az LMBTIQ-személyekkel, az emberi jogi jogvédőkkel, a menekültekkel és a migránsokkal, vagy olyan fontos emberi jogi kérdésekkel kapcsolatban, mint a médiapluralizmus, a civil társadalmi tér és az igazságszolgáltatás függetlensége
  • a szexuális irányultsággal és a nemi identitással kapcsolatos indokolatlan megkülönböztetés, azok bűncselekményekkel, például pedofíliával való összemosása a sajtóban és egyes jogszabályokban
  • sok mentális, értelmi és pszichoszociális fogyatékossággal élő személyt kényszerítenek egészségügyi intézményekbe és kényszergyógykezelésre, valamint különítenek el, továbbá hogy a jelentések szerint zárt intézményekben erőszakos, kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódot alkalmaznak, és magas a ki nem vizsgált halálesetek száma
  • a Magyar Országgyűlés elutasította a nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak elleni küzdelemről és azok megelőzéséről szóló egyezmény (isztambuli egyezmény) ratifikálását
  • a 2022-es választással egyidőben tartott, a gyermekek szexuális irányultsággal és nemi identitással kapcsolatos népszavazás az LMBTIQ-személyek emberi jogainak eszközként való felhasználását mozdította elő
  • a 2022-ben megválasztott magyar Országgyűlésben a nők aránya mindössze 14%
  • a fogyatékossággal élők nem rendelkeznek önálló döntéshozatali mechanizmussal és autonómiával.

A kisebbségekhez tartozó személyek – köztük a romák és a zsidók – jogai, valamint a kisebbségekkel szembeni gyűlölködő kijelentésekkel szembeni védelem

  • nincs hatékony, arányos és visszatartó erejű szankció a személyek közötti, faji- vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód kikényszerítésére
  • elterjedt a romák, migránsok, menekültek, menedékkérők és más kisebbségek elleni rasszista gyűlöletbeszéd. A gyűlöletkampány a kormány bevándorlás- és menekültellenes kampányának részeként 2015-ben kezdődött.
  • továbbra is kezelni kell azokat a strukturális nehézségeket, amelyekkel a romák a közélet és a magánélet valamennyi területén szembesülnek, beleértve az oktatást, a foglalkoztatást, a lakhatást és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést
  • Elismerve a magyar kormány számos, antiszemitizmussal szembeni intézkedését, a jelentés Orbán Viktor 2018. március 15-én tartott beszédét[11] egyértelműen Soros Györggyel szembeni antiszemita sztereotípiákat is tartalmazó megnyilvánulásnak nevezi.
  • 2022. július 29-én az Európai Parlament képviselőcsoportjainak vezetői nyilatkozatot fogadtak el, amelyben elítélték Orbán Viktor miniszterelnök nyíltan rasszista nyilatkozatait, amelyek szerint nem akarnak „vegyes fajú néppé” válni.[12]

A migránsok, menedékkérők és menekültek alapvető jogai

  • 8 nap alatt a bíróságok nem tudják megítélni a menedékkérelem jogosságát a hatósági elutasító határozat után
  • Magyarország nem adta meg rendszeres időközönként a területére gyorsan áthelyezhető nemzetközi védelmet kérelmező személyek számát
  • az illegális menekültek zárt tranzitzónába kényszerítése „fogva tartással” járó szabadságelvonásnak tűnik, és a magyar jogszabályok számos ponton ellentmondanak az uniós jognak. A röszkei és a tompai tranzitzónákban a kormány a nemzetközi védelmet kérelmezők szisztematikus fogva tartására szolgáló rendszert hozott létre.
  • Az uniós joggal ellenkezik a nemzetközi védelem iránti kérelem elutasítása azon az alapon, hogy a kérelmező olyan államon keresztül érkezett a területére, amelyben nem volt kitéve üldöztetésnek vagy súlyos sérelem veszélyének, vagy ahol megfelelő szintű védelmet biztosítottak.
  • a magyar rendőrök által a határkerítésen keresztül Szerbia felé visszaküldött személyekkel szembeni rossz bánásmód ellen nincs sem biztosíték, sem jogorvoslat. A hatóságok nem tartják be a visszaküldés tilalmának elveit.
  • meg kell szüntetni az úgynevezett tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet, amely nem felel meg a valóságnak, és súlyos negatív hatásai vannak
  • a menekültügyi rendszer fokozatos megszüntetését következetesen kísérte és táplálta a magyar kormány által elfogadott kemény bevándorlóellenes diskurzus.

Gazdasági és szociális jogok

  • nem elég hatékony a leginkább kiszolgáltatott helyzetben lévő csoportok munkaerőpiaci integrációja
  • munkanélküli ellátások időtartama túl rövid (lásd még a népszavazás megakadályozását)
  • a szociális segítségnyújtás megfelelő
  • nem igazságos az alapvető szolgáltatásokhoz és a megfelelő lakhatáshoz, minőségi oktatáshoz való hozzáférés
  • a hátrányos helyzetű csoportok, különösen a romák részvételének növelése szükséges a minőségi többségi oktatásban
  • több pénz kell a szegénység felszámolásához, különösen a roma és a társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű területeken élő gyermekek számára
  • a magyar kormány 2022. február 11-én sürgősségi rendeletben határozta meg a sztrájk idején nyújtandó „szükséges minimális szolgáltatásokat”, és azokat olyan tágan értelmezi, hogy az lehetetlenné teszi a sztrájkot
  • a hajléktalanság esetében a szociális biztonsági rendszer elsősorban a társadalmi befogadás helyett jogellenessé nyilvánítja a hajléktalanok közterületeken való tartózkodását és büntető intézkedéseket hoz.

Jegyzetek

  1. 2. cikk: Az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok.
  2. 7. cikk: egy tagállam jogainak felfüggesztésére vonatkozó szabályok.
  3. Körömi Csongor: Megszavazta az Európai Parlament: nem tartják Magyarországot teljes értékű demokráciának. telex.hu (2022. szept. 15.)
  4. Amíg az Országgyűlés ⅔-os többséggel nem választja meg az új legfőbb ügyészt, a lejárt hivatali idejű ügyész hivatalban marad. Ez lehetővé teszi az ⅓-nál nagyobb parlamenti támogatottságú frakció(k)nak a régi ügyész hivatalban tartását tetszőleges ideig.
  5. Draskovich Edina: Bírósági eljárások elhúzódása. www.parlament.hu (2018. feb. 14.)
  6. A 2020-2022. (sic!) közötti időszakra szóló középtávú Nemzeti Korrupcióellenes Stratégia. korrupciomegelozes.kormany.hu (Hozzáférés: 2022. szept. 21.)
  7. Ilyenek pl. az alapítványokba kiszervezett egyetemek.
  8. A jelentés nem említi, de a legismertebb közülük Iványi Gábor egyháza, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség.
  9. 2011. évi CCVI. törvény a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról. net.jogtar.hu (2011. szept. 21.)
  10. Horváth Bence: Orbán személyesen rendelte el a civil szervezetek elleni hadjáratot. 444.hu (2016. okt. 6.)
  11. Orbán Viktor ünnepi beszéde az 1848/49. évi forradalom és szabadságharc 170. évfordulóján. www.miniszterelnok.hu (2018. márc. 15.)
  12. Rasszista beszédet mondott Orbán Viktor Tusványoson a román hírtévé szalagcíme szerint: Nem éppen pozitív kontextusban emlegetik a kormányfő szavait. nepszava.hu (2022. júl. 25.)

Forrás

  1. Indoklás, Y. pont.
  2. Indoklás, BO. pont.
  3. Indoklás AK pont.

Kapcsolódó lapok