Gazdaság

A 2020 elején kezdődő járvány, majd az orosz-ukrán háború az egész világon gazdasági bajokat okozott. Ezt különösen Magyarország szenvedte meg, részben a rossz gazdaságpolitika, részben a világpiaci kitettség miatt. Ehhez hozzájárult a 2022-es választás előtti elképesztő méretű kiköltekezés.

Orbán úgy megrémült az ellenzéki összefogástól, hogy őrült osztogatásba kezdett. Miután a választást megnyerte, és az EU-pénzeket továbbra sem kapja, kénytelen volt különadókat bevezetni. Magyarul: megszorításokat. Ez pedig mindig csökkenti a növekedést. Érdekes módon a multinacionális multik (pl. az autógyárak) ezúttal is elkerülték a különadókat, pedig az extraprofit megadóztatása volt a hivatalos indok, miközben a kormány arra panaszkodik, hogy a multik kiviszik a hasznot Magyarországról. Ugyancsak elkerülték a különadók az építőipart.

A különadókkal a kormány eleve elismeri, hogy a költségvetés nehéz helyzetben van. Minden adóemelés növekedésellenes. A vagyonadó nem merült fel, ellenben a rezsicsökkentés igen, pedig az a nagyfogyasztók számára a legelőnyösebb (medencefűtés). Az üzemanyagárak már csak magyar rendszámú autók számára lesznek kedvezményesek, bár az Európai Unió alapszabálya tiltja a nemzetek közötti bármely megkülönböztetést.

Ráadásul a különadók két olyan alapba kerülnek (rezsicsökkentés és honvédelem), aminek köze nincs a gazdasági bajokhoz.

Miután az ország – és Európa – a vártnál gyorsabban lábalt ki a covid okozta válságból, újra előjöttek a korábbi problémák, elsősorban a munkaerőhiány. A gazdaságból 24 ezer munkavállaló hiányzik. Az állami szektorban még nagyobb a baj: az egészségügyben, az oktatásban és a rendvédelemben van munkaerőhiány.

Külkereskedelmi egyenleg. Forrás: Portfólió

Életszínvonal

Élelmiszer-infláció egy év alatt

Az Eurostat adatai szerint 2021 elején a nominálbér Magyarországon Bulgária után a legalacsonyabb az EU-ban. Az árszínvonalat is figyelembe vevő vásárlóerő-paritáson számolva kevésbé rossz a helyzet, úgy hátulról az ötödikek vagyunk Bulgária, Litvánia, Észtország és Szlovákia után.

Az egy évvel korábbi állapothoz képest is sokat romlott a helyzet. Akkor még – nominálisan nézve – a bolgár mellett a román és a lett minimálbérnél is magasabb volt a magyar. Ez ismét arra utal, hogy nem működik jól a kormány válságkezelése.

Infláció

Infláció 2018 eleje és 2022 májusa között. Forrás: Lakmusz

A gazdasági bajok egymásra épülő okai. Forrás: MNB → Lakmusz

2022. október

Magyarország a 3. legrosszabb helyen áll az EU-ban 21,9%-kal. Csak Észtországban (22,5) és Litvániában (22,1) rosszabb a helyzet. Az egész EU-ban 11,5%, az eurózónában 10,6%. A legjobban az energiaárak nőttek: 40,7%-kal.

2022. szeptember

2022 szeptemberében a fogyasztói árak átlagos emelkedése 20,1% az előző évhez képest.

A háztartási energia 62,1 százalékkal drágult éves szinten. Ezen belül a vezetékes gáz ára 121, az elektromos energiáé 28,9 százalékkal nőtt. A palackos gáz ára 45, a tűzifáé 43,8 százalékkal növekedett.

Augusztushoz képest szeptemberben 59,2 százalékkal nőtt a háztartási energia átlagára, ezen belül a vezetékes gáz 121, a tűzifa 32,7, az elektromos energia 28,9, a palackos gáz 14,0 százalékkal drágult.

2022

2022 közepén a világ leggyengébb valutája lett a forint fél éves összehasonlításban. Forrás: Egyenes beszéd

Lakossági jövedelem az EU-ban. Forrás: Lakmusz

A költségvetés fő összege 26.000 MFt.

Már Matolcsi György is teljes gazdasági fordulatot akar.

2022. június 5-én – pünkösd szombaton – jelent meg a Magyar Közlönyben a 3000 MFt-s megszorító csomag.

Bár a kormány szívesen kenné az inflációt a háború és az azzal járó szankciók számlájára

• a benzinárstoppot 2021. november 11-én
• az élelmiszerár-stoppot 2022. január 14-én

vezette be. És a választás előtti őrült osztogatásról nem beszél.

Orbán – elképesztő korrupció árán – létrehozta a NER-t, hogy hozzá lojális gazdasági tartalékot hozzon létre. A dolog fordítva sült el: a NER foglyul ejtette Orbánt a kormányaival együtt, így 2022-ben, amikor tényleg nagy baj van a gazdaságban, nincs kitől elvenni. A megszorító intézkedések gondosan elkerülték a nemzeti tőkésosztályt. Nem működik elég jól a hűbérrendszer.

Az MNB-nek 2022 első felében 200 MFt vesztesége volt a kamatveszteség miatt, pedig a forint átváltáson 178,2 MFt-t nyert.

Szeptember végén egy nem nyilvános (2000-es) kormányhatározattal elrendelték, hogy az állami szervezetek a béreken kívül mást nem fizessenek ki. A rendelkezés érthetetlen.

Ugyancsak szeptember végén az előzetes adatok szerint 38,7 milliárd euró volt a nemzetközi tartalék állománya, a tartalékon belül a deviza pedig 30,7 milliárdot tett ki. A havi import 11–12 M€, vagyis nincs meg a 3 havi tartalék.

Egy évvel korábban 361 Ft/€ volt az árfolyam, szeptember végén felment 434 Ft/€-ra, amiből 2%-os kamatemeléssel sikerült csak leszorítani 418 Ft/€-ra. Az új kamat 13%. A forintgyengülés oka a kevés devizatartalék.

Előrejelzések

Augusztus közepén az MNB alelnöke közel 20%-os inflációt jósolt év végére. Szerinte ebből 3%-ot okozott a rezsiárak emelkedése.

2022 utolsó negyedévére már recesszió várható, sőt, 2023 első negyedévére is. Két egymás utáni recessziós negyedév a technikai recesszió. Ez azt is jelenti, hogy a kamatemeléses infláció-megállítás lehetősége megszűnik – szeptember végén az MNB be is jelentette a kamatemelések megszüntetését. Az alapkamat várhatóan szeptemberben 12%, és várhatóan nem emelkedik 14% fölé. A 2023-as évre tervezett 3,5%-os GDP-csökkenés várhatóan 1–1,5%-kal magasabb lesz. Az egy évvel ezelőttihez mért havi infláció 20% körül marad még hónapokig.

Az IMF október közepén azt jósolja, hogy

• a gazdasági növekedés ′22-ben 5,7, ′23-ban csak 1,8%
• az infláció ′22-ben 13,9, ′23-ban 13,3%
• a fizetési mérleg GDP-arányos hiánya ′22-ben 6,7, ′23-ban 3% lesz.

Olaj- és gázár

Augusztus közepén a gáz ára csökkenni kezdett, ráadásul a tél várható átlaghőmérséklete 1°C-kal magasabb lesz a szokásosnál, és a recesszió is csökkenti a gázfelhasználást. A kormány halasztott fizetést kér a gázra. Aztán az Északi Áramlat felrobbantására újra zuhant.

Októberben újra emelkedik a kőolaj ára. 10-én

• a 95-ös benzin piaci ára 695 forint/liter
• a gázolajé 821 forint/liter.

Az elemzők egyetértenek abban, hogy a gazdaságra a gáz ára és az EU-val való megállapodás, kisebb mértékben az EU-beli gazdasági növekedés fog hatni.

Élelmiszerárak

Forrás: Facebook/Kiss Péter

Az éves élelmiszer-infláció októberben elérte a 40%-ot a néhány termékre bevezetett ársapka ellenére is. Ez európai rekord: a második helyezett Litvániában is 30% alatti. Okai:

• a forint elértéktelenedése
• a külföldi drágulás, ami nálunk fokozottan jelentkezik
• az év eleji osztogatás okozta pénzbőség, az ársapkák és a pénzbőség okozta felhalmozás (kereslet-növekedés)
• az ársapkák áthárítása más termékekre
• az alacsony energia- és munkaerő-hatékonyságú hazai élelmiszeripar
• az élelmiszeripar számára túl magas banki kamatok
• az energia magas ára miatti magas műtrágyaár
• a 27%-os áfa minden áremelkedést felnagyít
• aszály
• ukrán termelés-kiesés
• készletezés (a gabona jobban tartja az értékét, mint a forint)

A 2,8%-os tej ársapkája után sokan áttértek rá a 1,5%-os helyett. Ettől csökkent a tejzsír mennyisége, ami növelte a sajtok árát. Öngól. Ha a 1,5%-os tej lett volna ársapkás, nem lett volna sajtdrágulás.

Forint árfolyam

Az euró árfolyamváltozása a forinthoz képest. Forrás: Telex.hu

2022. július első hetében beszakadt a forint (400 Ft fölé ment az euró, sőt a dollár is), mert drámaian csökkent az MNB devizatartaléka. Ennek ellenére július 19-én az eredeti számokkal fogadták el a 2023-as költségvetést. Szeptember végén már látszik, hogy a tervezett 4%-os növekedés helyett 1–2%-os csökkenés lesz, vagyis újra kell írni a költségvetést.

A Delbos-Corfield-jelentés hatására (szeptember 15.) 405 Ft-ról 408 Ft-ra gyengült a forint az euróval szemben.

Szeptember 26-án Orbán a parlamentben azt mondta, hogy ha nem kapunk EU-pénzt, más forrásokat keresünk. Erre a forint 406-ról 409-re gyengült.

Szeptember 27-én az újabb kamatemelésre (13%) 404 erősödött, aztán az MNB elnöke bejelentette a kamatemelések leállítását, 407 Ft-ra gyengült. Ezzel a kamatemelés értelmét veszítette, és rosszabb helyzetbe kerültünk, mint előtte voltunk.

Szeptember 28-án tovább gyengült 412-re, feltehetően az Északi Áramlat felrobbantásáról érkezett hírek hatására, bár a cseh korona nem érezte meg ugyanezt.

2021

A költségvetés összes bevétele 28,4 eMFt volt, jóval több a tervezettnél (25,8 eMFt), mivel a gyorsabb gazdasági növekedés, a nagyobb béremelkedések, a magasabb infláció (magasabb fogyasztói árak), a nagyobb lakossági fogyasztás, stb. magasabb adóbevételeket generáltak az államnak.

A hiány ennek ellenére szintén több a tervezettnél: 4,7 eMFt (33,1 eMFt a tervezett 28,3 eMFt helyett).

Az EU-tól is jóval több pénz érkezett a tervezettnél, mivel az EU a covid miatt különböző támogatási alapokat hozott létre. A 610 MFt-os befizetésért cserébe csak a kohéziós alapból 1300 MFt-t kaptunk: az eredeti 853 MFt helyett 1.196 MFt-t. (Az EU emelte a befizetési kötelezettséget is, az eredeti értéke 450 MFt volt.)

Sportra 1290 MFt-t költöttünk. A TAO (társasági adókedvezmény) 280 MFt volt, ebből 139 MFt ment a sportra. Ebből az állam 414 MFt-t (310 helyett), de a gazdaságvédelmi alapból, sőt, az egyházi fejlesztési alapból is jutott sportra.

Az SZJA-ból 369 MFt-t engedett el az állam, ebből a családi adókedvezmény 276 MFt volt. A TB-ből 134 MFt esett ki, részben a családi adókedvezmény miatt, ami kis keresetűeknél a TB-ből is levonható, másrészt a nyugdíj mellett dolgozók TB-járulékmentességéből.

A GDP 55 eMFt, így a GDP-arányos hiány 8,6% (a költségvetésbeli előirányzat 4,9% volt), ebből a központi költségvetés hiánya 7,9%.

Az államadóssággal kapcsolatos kiadások összege 1,46 eMFt volt, 37,4%-kal több a tervezettnél. Ebből a kamat 1,41 eMFt, 36,7%-kal több az előirányzottnál. Az állam új adósságokból finanszírozza a lejáró adósságokat. Amikor a hozamkörnyezet emelkedik, a régi olcsó adósságot csak drágább újra lehet lecserélni.

Az állami tulajdonú MVM 212 MFt-t kapott hálózatfejlesztésre. Az állami útdíjcég és a 35 éves útkoncesszió előkészítése összesen 295 MFt-be került.

Oktatásra 2,29 eMFt helyett 2,89 eMFt ment el. A többlet az egyetemek alapítványba szervezéséhez kellettek. A középfokú oktatásra kevesebbet költöttek a tervezettnél.

Egészségügyre (2 helyett 2,7 eMFt ment el. Bár a költségvetést már a covid alatt tervezték, a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) 22 MFt-ját év közben kellett 241 MFt-re módosítani. GDP-arányosan az egészségügy 5% – 2020-ban 5,9% volt.

Összességében a bevételi oldalon 10%, a kiadásin 17% az eltérés, a hiány a duplája a tervezettnek. Vagyis a kormány nem tudta végrehajtani a saját költségvetését. A 2021-es költségvetést 2020 márciusában fogadták el a kiszámíthatóság jegyében. Vicces.

2020.

A GDP 48 eMFt volt 2020-ban.

Az értelmetlen beruházások egy része a járvány kellős közepén:

• lélegeztetőgép-biznisz 300 milliárd
• kínai vakcinabizniszre 105 milliárd
• a titkosított kínai Budapest-Belgrád vasút 802 milliárd
• atlétikai VB 192 milliárd
• győri víziélménypark 7,5 milliárd
• Semjén vadászkiállítása 67 milliárd
• a férfi kézilabda-EB tatabányai és szegedi csarnoka 208 milliárd

A GDP-arányos hiány 9% lett. 2021. január közepén senki nem érti az okot. Egy hónappal korábban Surányi 6–7%-ra becsülte.

2019. november vége

Ismét rekord összegű a költségvetés hiánya. Az első 10 hónapban 664,7 MFt-vel emelkedett, most 29 252 MFt. A GDP-arányos államadósság az első fél évben 2%-kal csökkent, a félév végén 68,2% volt. Ebből

• a példátlanul gyenge Ft/€ árfolyam 136,3 MFt
• a $/€ keresztárfolyam 39,3 MFt

A lakosság 1051 MFt összegű államkötvényt vett. A devizaadósság törlesztésére 661,9 MFt ment el. Nyilván forintadósság lett belőle.

Az adósságon belül a devizaadósság folyamatosan csökken, most 17,8%. A kormány célja, hogy forintban legyen az adósság minél nagyobb része, a devizáktól való függőség csökkentésére. Ez azt jelenti, hogy folyamatosan romlani fog a forint átváltási aránya.

A költségvetési adósság teszi ki az államadósság 97%-át.

Forrás: Százmilliárdot bukik az állam a forintgyengülésen. nepszava.hu (2019. nov. 26.)

A Portfólió szerint 325 MFt-t utalt át a Bizottság azon az áron, hogy 400–420 MFt pénzügyi büntetést vállalt be a magyar kormány a 2014–2020-as fejlesztési ciklusbeli támogatás felhasználási szabálytalanságok miatt.

Korábbi adatok

Előrejelzés 2020. november. Forrás: napi.hu	Forrás: Hollai Gábor (Facebook)
Forrás: Facebook/Nyomtassteis

Magyarország a felső piros. Forrás: EuroStat

Forrás: Infogram

Államadósság 1972 óta. Forrás: Facebook/Nagy Sándor

2019. november 29-én az euró elérte a 337,24 Ft-t. A GDP növekedése az év 3. negyedében elérte az 5%-ot. Surányi György szerint 2020-ban 6%-os forintleértékelés várható, azaz a lakosság elveszíti a vagyonának 6%-át.

A GDP 2017-ben 38,4 eMFt = 118 M€ volt, 2020-ban 46–47 eMFt lesz.

Az EU-tól évente 3,5 milliárd €-t kapunk, és a nemzeti jövedelem valamivel több, mint 1%-át kell befizetni, azaz 1,18 €-t.

Magyarország adja az EU GDP-jének 0,86%-át.

2018-ban a magyar hiány 2,2% volt, míg az Uniós átlag -0,6%. Luxemburg, Bulgária és Málta államháztartása GDP-arányosan 2 százalékos vagy afölötti pluszban zárt, de Németország és Hollandia is 1,5 százalék fölötti többletet hoztak össze.

A 2,2 százalékos GDP-arányos hiány és a 4,9 százalékos GDP-növekedés együtt arra volt elég, hogy a magyar államadósság a GDP 70,8 százalékára csökkent a 2017 végi 73,4 százalékról. Legalábbis a magyar számítás szerint, az Eurostat fenntartásának adott hangot az MSZKSZ be nem számítása miatt, ami 0,3%-kal magasabb, 71,1% lett volna. Mindezt úgy, hogy kapjuk az EU-támogatást. Varga Mihály 2022 végére 60% alá akarja csökkenteni a hiányt.

Az alaptörvény 50%-ban írja elő a biztonságos államháztartási hiányt.

Az exportunk több mint 80%-a az EU-ba irányul (nagyobbik felét a három autógyár teszi ki), 5% Ázsiába. 2018-ban csökkent az export többek között Oroszországba és Kínába. o1g 2012-ben azt tűzte célul, hogy a kivitel ⅓-a keletre menjen.

Az exportunk 75–80%-át a külföldi többségű vállalkozások adják.

Az átlagkereset jóval kevesebb, mint amit a KSH kommunikál. Pl. 2022. februárban a KSH 546 eFt bruttó átlagkeresetet kommunikált, miközben az egyszeri bérek levonásával és az 5 főnél kisebb cégeket is beleszámítva a nettó átlagkereset ennek kb. a fele Mellár Tamás számításai szerint. Egyébként sem reális, hogy miközben 2010 óta a GDP 22%-kal nőtt reálrétékben, ám a keresetek ugyanezen idő alatt 58%-kal.

A magyar gazdaság versenyképessége a 24. helyen áll a 28 EU-országból.

A magyarországi multinacionális cégek 300 MFt adót fizetnek be, a dolgozóik 6%-kal többet, 2500 MFt-ot (mert a költségeket sem vonhatják le).

Az egy főre jutó fogyasztás terén Magyarország a 3. legszegényebb ország az EU-ban.

Hollandia ugyanakkora területen 2,5-ször annyi minőségi mezőgazdasági terméket állít elő, mint mi, pedig az éghajlata is rosszabb.

Forrás: Facebook/Hírek a színfalak mögül

1989 előtt

1938-ban a gazdaság Ausztria 74%-án állt, 1989-re 38%-ra ment le.

Kádár 1956 után a szocialista országok által összeadott hitelből jelentős reálbéremelést csinált.

1963–73 között volt jó időszak, de utána elkezdődött az eladósodás, és a termelékenység nem nőtt, sőt, még a szocialista országoktól is kezdtünk elmaradni. A 80-as évek elején még Lengyelországtól is elmaradtunk, nagyobb volt az adósságunk. Csak azért nem lettünk fizetésképtelenek, mert a nyugati országok bennünket favorizáltak. 1979-ben már nem volt növekedés, a reálbér 1978-ban volt a csúcson, aztán visszaesett az 1975-ösre. Ezután már Kádár volt a továbblépés akadálya, akinek a leváltását Grósz Károly szervezte meg, és ő akart államkapitalista berendezkedést. Az egypártrendszert viszont akár erővel is fenntartotta volna.

Grósz eltávolította Kádárt, de mint mindig a szocializmusban, a fővezér távozása után megindult a hatalmi harc. Megjelent az ellenzék is, ami ellen nem lehetett fellépni az adósság miatt (lásd Lengyelország). Nálunk korábban indult az ellenzék, de jóval kisebb társadalmi részvétellel és nagyon megosztottan. És nem volt hőse.

A Kádár-rendszerben fő szabállyá vált, hogy a siker titka a szabálykerülés.

Magyarországon nincs meg az a tudat, mekkora károkat okozott a szocializmus. (Csehországban pl. igen, ahol a háború előtt jobb volt a gazdaság, mint Ausztriáé. 1968 után újabb megszorító intézkedések jöttek. Az ország a Balkán szintjére süllyedt le. Lengyelországban hasonló volt a helyzet.) Nálunk csak a pártvezetők tudták, hogy a rendszer nem folytatható. Ezért nálunk jóval kevesebben vettek részt a rendszerváltás utáni első választáson, viszont nálunk a részvétel folyamatosan nő a növekvő gyűlölet miatt.

A rendszerváltás akkora gazdasági visszaesést okozott (20%), amekkorát még az 1932-es gazdasági válság sem. És ez még mindig kisebb volt, mint a többi volt szocialista országé, kivéve Lengyelországot, ami akkor más kezdett kilábalni a válságból. Náluk ugyanez korábban történt meg.

Válságban van a nyugat, immár harmadszor a XX. században, és mindháromszor hátat akartunk neki fordítani, és most negyedszer is (I. világháború után, 1940. a nácizmus gazdasága, 1945 után a szocializmus és most Orbán). Mindháromszor úgy nézett ki, hogy az eddigi nyugati civilizációnak vége, de két dolog miatt mindig visszafordult:

• a piaci kapitalizmus
• a politikai váltógazdaság, amivel a hibákat javítani lehetett.

Ha a nyugat meg tudja oldani ezt az újabb válságot, akkor a hátat fordításból óriási baj lehet.

Forrás: Tölgyessy Péter: Beteljesületlen reménység: 1989 csodája, majd kudarcba fordulása. YouTube (2019. feb. 20.) (videó)

Stratégia

A Magyar Nemzeti Bank 2018-ban ismerete fel, hogy a magyar gazdaság olcsó munkaerőre építő gazdaságpolitikája kimerült, és versenyképességi csomagot dolgozott ki, amit a kormány hasonló csomagja követett, de a végrehajtást a koronavírus megakadályozta.

Minden fejlődő gazdaság először alapvetően a külföldi tőkebefektetéseket részesítette előnyben, ám azok közül csak azok tudtak kitörni a közepes fejlettség csapdájából, amelyek jelentős összegeket fektettek az oktatásba, a kutatás-fejlesztésbe (K+F), illetve az innovációba. Ennek a legjobb példája Dél-Korea.

„	Nem azért költ egy ország sokat az egészségügyre, az oktatásra, az innovációra, mert gazdag, hanem azért gazdag, mert ezen területekre sokat költ.	”
– Csath Magdolna

„	A multik nélkül a magyar gazdaság még a közepes fejlettség szintjét sem ütné meg.	”
– Palócz Éva

„	Magyarországnak ma erős Matolcsyja és gyenge forintja van.	”
– Bajnai Gordon volt miniszterelnök

„	Egy évtized alatt a forint elvesztette értékének egyharmadát.	”
– Bod Péter Ákos közgazdász, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke

Adók

Magyarországon a társasági adó 9%, ami a legalacsonyabb az EU-ban. 20% körüli adókat szoktak alkalmazni. Írország a maga 12,5%-ával adóparadicsomnak számít. Az átlagos effektív társasági adókulcs Magyarországon alig érte el a 3 százalékot (a természetesen jogszerűen járó különféle adókedvezmények miatt).

A globális minimumadó – ami ellen Orbán vétózott az EU-ban – épp ezen különbségek ellen akar fellépni. A legnagyobb gazdaságok (Németország, Franciaország, Spanyolország, Olaszország és Hollandia) viszont bevezetik, ami Magyarországnak több tízmilliárd forintos veszteséget okoz, így valószínűleg rákényszerül a bevezetésre.

A 27%-os magyar ÁFA viszont a legmagasabb az EU-ban.

Energia

A magyar gázfogyasztás évi 108 TWh, az uniós 3776 TWh. A legnagyobb európai fogyasztó Németország (905 TWh), Olaszország (725 TWh) és Franciaország (430 TWh). Már nem uniós tag, de amúgy az Egyesült Királyság még nagy fogyasztó volt, a maga 769 TWh-jával.

A magyar gáztározók kapacitása 49 TWh, ez 46%-a az éves fogyasztásnak.

Az ÉMÁSZ-nál 1 kWh lakossági ára 2022. augusztustól 36, a piaci 70,1 Ft.A 36,01 Ft-ból 14,39 az áram ára, 13,967 a rendszerhasználati díj, 7,66 Ft az ÁFA.

2021-ben Paks 12–13 Ft/kWh-ért termelte az áramot. Ennek egy részét hatósági áron adja a lakosságnak, a másik részét a piacon értékesíti, és nem adhatja a piaci árnál 10%-kal olcsóbban egy törvény szerint.

A legfontosabb kör leválogatásával (oktatás, közlekedés, stb.) elég lenne az olcsó paksi áram.

Fogalmak

Maginfláció

a külső hatásoktól megtisztított inflációs ráta, amiben nincs benne az energia és az élelmiszer.

Idézetek

„	Az ukrán hrivnya azért romlott kevesebbet a forintnál, mert az ő szomszédjukban nincs háború.	”

Források

• Európa-rekorder lett a magyar infláció szeptemberben. 24.hu (2022. okt. 17.) Még a törököket is sikerült megelőzni a 4,5%-kal.
• Weiler Vilmos – Bakró-Nagy Ferenc: A régiós valuták közül csak a forint állt bele a földbe, és ehhez a kormány döntései is kellettek. telex.hu (2022. okt. 12.)
• Jabronka Richárd: Romokban az Orbán vezette Magyarország: 18,6 százalék az infláció. ellenszel.hu (2022. szept. 16.) Az EUROSTAT szerint 2022. augusztusban 18,6% volt az infláció. Ők a KSH-nál frissebb adatokat közölnek, bár a forrásuk a KSH.
• Diószegi-Horváth Nóra: Csak részben tehető felelőssé a háború a gigantikus mértékű inflációért. www.lakmusz.hu (2022. júl. 1.)
• A TANÁCS AJÁNLÁSA Magyarország 2022. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Magyarország 2022. évi konvergenciaprogramját. ec.europa.eu (2022. máj. 23.)
  • Kósa András: Nem elég Brüsszelnek a kormány négy engedménye, a közoktatásban is nagy változásokat akar. azonnali.hu (2022. júl. 11.)
• Jabronka Richárd: Több százezren látták, ahogy Surányi szétszedi a forintpusztító Orbán sleppjét Friderikusz műsorában. ellenszel.hu (2022. júl. 10.)
  • BRUTÁLIS VÁLSÁG KÖZELEG? Friderikusz interjúja Surányi György közgazdász, egyetemi tanárral YouTube (2022. júl. 1.) (videó)
• Bod Péter Ákos és Surányi György előadása: Megélhetési válság és infláció. FUGA 214_online: a Stádium 28 Kör fóruma YouTube (2022. jún. 23.) (videó)
• Surányi: indokolatlan a 400 forintos euró, ennél jóval kevesebb lehetne, ha az MNB és a kormány úgy akarná. 24.hu (2022. jún. 24.)
• Nyilas Gergely: Ezermilliárdokat pakolt át a kormány a rendeletekkel nyolcvanötször módosított tavalyi költségvetésben. telex.hu (2022. jan. 18.)
• László Csaba: Csupa rossz hírem van. magyarnarancs.hu (2022. jan. 14.)
• Farkas Zoltán: Súlyos megszorítás jön, bár a kormány ezt a szót nem ismeri. Interjú Surányi Györggyel hvg.hu (2021. júl. 2.) A fő téma: az infláció.
• 1420 százalékos hiányt hozott össze tavaly a kormány. nepszava.hu (2021. jan. 26.) Az eredeti cél 391 milliárd lett volna, 5,55 ezer milliárd lett belőle. A 3600 MFt-s gazdaságvédelmi alapnak talán ha ¼-ét költötték gazdaságvédelemre.
• Az MSZP szétsavazta a Fideszt: úgy számoltok, mint egy útszéli uzsorás. hirhugo.hu (2021. jan. 12.) A járulékoknál, autópályadíjnál, postai díjaknál 3,8%, a nyugdíjemeléskor 3% az infláció.
• Petschnig Mária Zita: Felfelé a lejtőn. hirklikk.hu (2020. dec. 20.) Az Orbány-kormány tíz évének gazdaságpolitikája.
• Kardos Ernő: Robbanás az atomerőműben, Paks II-re is ezt a típust tervezik. hirklikk.hu (2020. dec. 14.) Nem volt radioaktív szennyeződés. Részletek Paks II-ről..
• Brückner Gergely: Milliárdos euróhiteleket vettünk fel, jelentette be Orbán, íme a döntés háttere és magyarázata. telex.hu (2020. nov. 20.)
• Biró Marianna: 300 milliárd forintot szórt ki a költségvetésből a kormány éjjel. telex.hu (2020. nov. 19.) Mindezt a Gazdaságvédelmi Alapból. Ez annyira ésszerűtlen, hogy csak a felperzselt föld taktikájára tudok gondolni..
• Papp Zsolt: Csak a cégeknek nem jutott a gazdaságvédelmi pénzből. nepszava.hu (2020. nov. 10.) A 600 MFt-nek alig ⅓-a jutott el a gazdaságig.
• Papp Zsolt: Ködbe burkolóznak – Elveszti közpénz jellegét. nepszava.hu (2020. nov. 12.)
• Az IMF-csomag óta nem adósodott el ilyen gyorsan az állam. nepszava.hu (2020. nov. 13.) 2300 milliárd forint hitelt vett fel az ország 2020-ban. Az államháztartás hiánya elérheti a az államháztartás hiánya elérheti 3600–3800 milliárd forintot..

KSH

• Egyes termékek és szolgáltatások fogyasztói átlagára (nyers adatok), havonta. www.ksh.hu (Hozzáférés: 2022. okt. 12.) Infláció 2018 óta.

2019. és korábbi

• Viszlát leva! Itt a céldátum. www.napi.hu (2019. dec. 23.) 2023-tól bevezetnék az eurót. Bulgária az EU leggyengébb gazdasága.
• Hivatalos: A magyarok élnek a második legrosszabbul az egész Unióban. fuggetlenhirek.info (2019. nov. 18.) Az EuroStat adatai, vásárlóerő alapján.
• Németh Péter: Petschnig Mária Zita: A növekedés alatt szemétdomb van (2.). hirklikk.hu (2019. nov. 24.)
• Magyarország nyeri az összes tagállam közül a legtöbbet az EU-tagsággal. hvg.hu (2019. nov. 5.) A GDP 4%-át.
• Magyari Péter: Óriási azeri olajmezőbe vásárolta be magát a Mol. 444.hu (2019. nov. 4.)
• Domokos László: Erre az útra várt fél Magyarország. www.napi.hu (2019. szept. 11.) Az M30-as befejezésére, a Miskolc–Tornyosnémeti szakaszra. Az EU 552 m€-val támogatja.
• Komócsin Sándor: Uniós pénzek: erről mélyen hallgat a kormány. www.napi.hu (2019. szept. 12.) Ebben a ciklusban már 10 M€-t utaltak át.
• Papp Zsolt: Óriási bukta a keleti nyitás. nepszava.hu (2019. aug. 17.) Nyolc év alatt megduplázódott a külkereskedelmi hiányunk az ázsiai piacokon..
• Kovács Gábor: Nem kikötőt, hanem elhagyott ipartelepet vett a kormány Triesztben. hvg.hu (2019. júl. 17.) Nem alkalmas nagy konténerhajók fogadására, márpedig a kereskedelem azt használja..
• Orbáni-politika csődje: hivatalosan is jobb már Romániában az életszínvonal, mint Magyarországon. hirhugo.hu (2019. jún. 21.)
• Dr. Magyar Zsuzsanna: Új adatbázis a NAV honlapján. perfekt.blog.hu Az egyéni vállalkozók bevételei és jövedelmi adatai.
• Domokos Erika: Itt a döntés - lejárt a trükköző élelmiszergyártók ideje! www.napi.hu (2019. ápr. 17.) Mostantól nem lehet ugyanazon a márkanéven különböző minőséget forgalmazni, és nem lehet eltitkolni a minőségvizsgálatok eredményét..
• Herman Bernadett: Óriási öngólt lő a magyar állam? Érthetetlen a visszavonás. www.napi.hu (2019. márc. 31.) Marad a tranzakciós illeték.
• Biró Marianna: Putyinék bankja a világ összes kedvezményét megkapja Orbántól. index.hu (2019. feb. 20.)

További információk

• Stubnya Bence: Az EU szerint is eltér az élelmiszerek összetétele a tagállamokban. index.hu (2019. feb. 5.)
• Ki a felelős a Magyar Nemzeti Bank aranytartalékéinak eladásáért? – Surányi György a Boomerlázadásban. Göblyös Sára interjúja Surányi Györggyel és Stefka Istvánnal pestisracok.hu (2021. jún. 15.) Az 1990-es évek elején.

Kapcsolódó szócikkek

• Orbán-csomag (a 2022-es nagy megszorítások)
• energiaárak
• sportra elherdált milliárdok
• külföldi magyarok támogatása
• külpolitika#Külföldi támogatások