-át
Az -át utótag egyes triviális nevű savak nevéből képez aniont (savmaradékot) a hidroxilcsoport (─OH) hidrogénjének elhagyásával. Más szóval H+-t (protont) von el a vegyületből[Nyitrai 1] (szubtrakció).
Az -át-ot az acilcsoport tövéhez illesztjük.[Nyitrai 2] Az így kapott név csoportfunkciós névvé válik, amit kötőjellel kapcsolunk a név többi (előtte álló) végéhez.[Nyitrai 3] Így nevezzük el az észtereket.
A savtól függően a végződés -it vagy -karboxilát is. Szisztematikus nevű savak esetén mindig -oát. Alkoholok és fenolok hidroxilcsoportjából az -olát utótag von el hidrogént.
Például az ecetsav (
) anionja -acetát (jobb oldali kép).
Többértékű sav esetén az -át valamennyi karboxilcsoport hidrogénjét elvonja. Ilyenkor a kapcsolódó csoportokat abc-rendben kell felsorolni a savmaradék neve előtt. Savanyú észterek esetén (azaz ha vannak helyettesítetlen hidrogének karboxilcsoport(ok)ban), utolsó előtagként a hidrogén- nevet adjuk meg (szükség esetén sokszorozó taggal).[Nyitrai 4]
Példa:
[3-(2-Aminoetil)-10-ciklohexil-1-(3-etil-6-oxo-2,3-dihidropirán-2-il)-3,6-dihidroxideka-1,7,9-trién-4-il]-dihidrogén-foszfát
A fenti példában a háromértékű foszforsavnak csak az egyik hidrogénjét helyettesítettük egy bonyolult csoporttal, a másik két hidrogént a dihidrogén- előtaggal adtuk meg.
Szervetlen kémia
A szervetlen kémiában az -át a többféle atomból álló anion végződése. Pl. -foszfát, -szulfát.[Erdey 1] A többféle részarányban oxigént tartalmazó anionok esetén az -át a magasabb oxidációfok jelölésére szolgál (az alacsonyabb végződése -it).[Erdey 2]
-át-ra végződik a komplex anionok neve. A végződés az utolsó helyen álló központi atom nevéhez kapcsolódik.[Erdey 3]
Az -át nem használható addíciós vegyületek nevében, mivel az anionok nevét képezzük vele. Ezért a korábbi -hidrát elnevezést a nagykötőjellel írt —víz váltja fel.[Erdey 4]
Pl.: Na2CO3 . 10H2O neve nátrium-karbonát — víz (1/10). Az összegképletben a pontot a sorra, és nem sorközépre kell tenni,[Erdey 5] és nem kell elé/után helyköz.[Erdey 6] Az 1/10 a komponensmolekulák számát adja meg.
Forrás
- Nyitrai József – Nagy József: Útmutató a szerves vegyületek IUPAC nevezéktanához. Budapest: Magyar Kémikusok Egyesülete (1998) Az IUPAC Szerves Kémiai Nómenklatúrabizottságának 1993-as ajánlása alapján.
- A magyar kémiai elnevezés és helyesírás szabályai. Szerkesztette: Erdey-Grúz Tibor és Fodorné Csányi Piroska Budapest: Akadémiai Kiadó (1972)