„Szögletes zárójel” változatai közötti eltérés
Laci (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
Laci (vitalap | szerkesztései) |
||
| (11 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
A '''szögletes zárójel''' (<code>[</code> és <code>]</code>) többféle értelemben használatos a nevezéktanban |
A '''szögletes zárójel''' (<code>[</code> és <code>]</code>) többféle értelemben használatos a nevezéktanban. |
||
A wikiben szócikk címében a szögletes zárójel technikai okokból nem megengedett, ezért kerek zárójelekkel helyettesítjük. |
|||
__TOC__ |
|||
== Összetett előtagok == |
|||
Szögletes zárójelbe tesszük azokat az összetett előtagokat, melyek nevében már van [[kerek zárójel]]. |
|||
== Szerkezeti képlet == |
== Szerkezeti képlet == |
||
Szerkezeti képletben a szögletes zárójel ugyanazon atomcsoport elágazás nélküli ismétlődését jelenti. Az ismétlések számát <code>]</code> után alsó indexben jelezzük. |
Szerkezeti képletben a szögletes zárójel ugyanazon atomcsoport elágazás nélküli ismétlődését jelenti. Az ismétlések számát <code>]</code> után alsó indexben jelezzük. |
||
{{bővebben|Képlet}} |
{{bővebben|Képlet}} |
||
Pl. a {{hulink|bután}} gyökcsoportos képlete: {{képlet|CH<sub>3</sub>–[CH<sub>2</sub>]<sub>2</sub>–CH<sub>3</sub>}}. Ugyanez szögletes zárójel nélkül: {{képlet|CH<sub>3</sub>–CH<sub>2</sub>–CH<sub>2</sub>–CH<sub>3</sub>}}. |
|||
== Áthidaló élek == |
== Áthidaló élek == |
||
Áthidalt gyűrűrendszer |
Áthidalt gyűrűrendszer Hantzsch-Widman-féle nevében szögletes zárójelben adjuk meg a hidak hosszát. |
||
{{bővebben|Hantzsch-Widman-rendszer}} |
{{bővebben|Hantzsch-Widman-rendszer}} |
||
| 12. sor: | 21. sor: | ||
Spirociklusos vegyületekben szögletes zárójelben adjuk meg a spiroatomok közötti láncok hosszát. |
Spirociklusos vegyületekben szögletes zárójelben adjuk meg a spiroatomok közötti láncok hosszát. |
||
{{bővebben|Spirociklusos vegyületek}} |
{{bővebben|Spirociklusos vegyületek}} |
||
== Fúziós nómenklatúra == |
|||
A szögletes zárójel a két csatlakozó gyűrű élét adja meg. |
|||
Ha [[Hantzsch-Widman]]-névből képezünk fúziós előtagot, a név előtti [[helyettesítés]]es [[helyszám]]okat szögletes zárójelbe kell tenni. |
|||
{{bővebben|Fúziós nómenklatúra}} |
|||
== Kettős kötés hídban == |
|||
A híd kettős kötésének helyét adja meg, pl. but[2]eno- ({{képlet|─CH<sub>2</sub>─CH═CH─CH<sub>2</sub>─}}). |
|||
{{bővebben|Áthidalt gyűrű}} |
|||
== Forrás == |
|||
* {{nyitrai|R-0.1.5.2., 7–8}} |
|||
[[Kategória:Jelölések]] |
[[Kategória:Jelölések]] |
||
A lap jelenlegi, 2020. április 23., 08:04-kori változata
A szögletes zárójel ([ és ]) többféle értelemben használatos a nevezéktanban.
A wikiben szócikk címében a szögletes zárójel technikai okokból nem megengedett, ezért kerek zárójelekkel helyettesítjük.
Összetett előtagok
Szögletes zárójelbe tesszük azokat az összetett előtagokat, melyek nevében már van kerek zárójel.
Szerkezeti képlet
Szerkezeti képletben a szögletes zárójel ugyanazon atomcsoport elágazás nélküli ismétlődését jelenti. Az ismétlések számát ] után alsó indexben jelezzük.
Pl. a bután gyökcsoportos képlete: CH3–[CH2]2–CH3. Ugyanez szögletes zárójel nélkül: CH3–CH2–CH2–CH3.
Áthidaló élek
Áthidalt gyűrűrendszer Hantzsch-Widman-féle nevében szögletes zárójelben adjuk meg a hidak hosszát.
Spiroatomok
Spirociklusos vegyületekben szögletes zárójelben adjuk meg a spiroatomok közötti láncok hosszát.
Fúziós nómenklatúra
A szögletes zárójel a két csatlakozó gyűrű élét adja meg.
Ha Hantzsch-Widman-névből képezünk fúziós előtagot, a név előtti helyettesítéses helyszámokat szögletes zárójelbe kell tenni.
Kettős kötés hídban
A híd kettős kötésének helyét adja meg, pl. but[2]eno- (─CH2─CH═CH─CH2─).
Forrás
- Nyitrai József – Nagy József: Útmutató a szerves vegyületek IUPAC nevezéktanához. Budapest: Magyar Kémikusok Egyesülete (1998) R-0.1.5.2., 7–8. o. Az IUPAC Szerves Kémiai Nómenklatúrabizottságának 1993-as ajánlása alapján.