„Kémia:BAM15” változatai közötti eltérés
Laci (vitalap | szerkesztései) |
Laci (vitalap | szerkesztései) |
||
| (14 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva) | |||
| 16. sor: | 16. sor: | ||
== Alapvegyület == |
== Alapvegyület == |
||
[[Fájl:(1,2,5)Oxadiazolo(3,4-b)pirazin.svg|bélyegkép|balra|172px|[1,2,5]Oxadiazolo[3,4-''b'']pirazin]] |
|||
{| style="float: right; clear: right; margin-left: 10pt" |
{| style="float: right; clear: right; margin-left: 10pt" |
||
| [[Fájl:1,2,5-Oxadiazol.svg|bélyegkép|none|150px|{{enlink|Furazan|1,2,5-Oxadiazol}}]] |
| [[Fájl:1,2,5-Oxadiazol.svg|bélyegkép|none|150px|{{enlink|Furazan|1,2,5-Oxadiazol}}]] |
||
| [[Fájl:Pirazin.svg|bélyegkép|none|100px|{{hulink|Pirazin}}]] |
| [[Fájl:Pirazin.svg|bélyegkép|none|100px|{{hulink|Pirazin}}]] |
||
| [[Fájl:2-Fluorfenil-.svg|bélyegkép|none|150px|{{hulink|2-Fluorfenil-]] |
|||
|} |
|} |
||
Az 1,2,5-oxadiazol [[Hantzsch-Widman]]-nevű gyűrű, ami a 3:4-es élével kapcsolódik a pirazin ''b'', azaz 2:3-as éléhez. A pirazin [[triviális név|triviális nevű]] vegyület. |
Az 1,2,5-oxadiazol [[Hantzsch-Widman]]-nevű gyűrű, ami a 3:4-es élével kapcsolódik a pirazin ''b'', azaz 2:3-as éléhez. A pirazin [[triviális név|triviális nevű]] vegyület. |
||
Az illesztés után újraszámozunk (kék számok). |
|||
{{bővebben|Fúziós számozás}} |
|||
A kettős kötésekkel nincs teendő. Következik az utótag, majd a két előtag. A [[fenil-]] triviális nevű csoport, a benzol egyik hidrogénjének elhagyásával keletkezik. A szomszédos atom egyik hidrogénjét pedig fluor helyettesíti. |
|||
{{clear}} |
|||
== A teljes vegyület == |
|||
[[Fájl:BAM15.svg|bélyegkép|balra|320px|{{enlink|BAM15}}]] |
|||
A név érdekessége a fluorfenilcsoport kapcsolódásának megadása. Az [[N-|''N-'']] felső indexében az N-hez kapcsolódó szénatom [[helyszám]]a van. Hasonló jelölést csak bizonyos vegyülettípusokra láttam, és csak példákban.<ref group="Erdey">Például C-953.3., 388. oldal, C-954.2., 389. oldal.</ref> Az 1969-es jelentés gondosan kerülte a jelölés módjának leírását. |
|||
{{clear}} |
|||
''N''<sup><font color="blue">5</font></sup>,''N''<sup><font color="blue">6</font></sup>-Bisz(<font color="magenta">2</font>-fluorfenil)-[<font color="red">1</font>,<font color="red">2</font>,<font color="red">5</font>]oxadiazolo[<font color="red">3</font>,<font color="red">4</font>-''<font color="green">b</font>'']pirazin-<font color="blue">5</font>,<font color="blue">6</font>-diamin |
|||
== Jegyzetek == |
== Jegyzetek == |
||
<references/> |
<references/> |
||
== Forrás == |
|||
* {{erdey2}} |
|||
[[Kategória:Névértelmezés]] |
[[Kategória:Névértelmezés]] |
||
[[Kategória:Fúziós nómenklatúra]] |
|||
A lap jelenlegi, 2020. június 20., 20:55-kori változata
A vegyület IUPAC-neve:
- angolul: N5,N6-Bis(2-fluorophenyl)-[1,2,5]oxadiazolo[3,4-b]pyrazine-5,6-diamine[1]
- magyarul: N5,N6-Bisz(2-fluorfenil)-[1,2,5]oxadiazolo[3,4-b]pirazin-5,6-diamin
| Hely | Név |
|---|---|
| N5,N6 | Bisz(2-fluorfenil)- |
| [1,2,5]oxadiazolo[3,4-b]pirazin | |
| 5,6 | diamin |
Az alapnév egy fúziós nómenklatúrával megadott gyűrűrendszer, amihez az utótagban megadott két aminocsoport kapcsolódik. E két aminocsoport nintrogénjéhez kapcsolódik az előtagbeli két azonos benzolgyűrű.
Alapvegyület
Oxadiazolo(3,4-b)pirazin.svg)
Az 1,2,5-oxadiazol Hantzsch-Widman-nevű gyűrű, ami a 3:4-es élével kapcsolódik a pirazin b, azaz 2:3-as éléhez. A pirazin triviális nevű vegyület.
Az illesztés után újraszámozunk (kék számok).
A kettős kötésekkel nincs teendő. Következik az utótag, majd a két előtag. A fenil- triviális nevű csoport, a benzol egyik hidrogénjének elhagyásával keletkezik. A szomszédos atom egyik hidrogénjét pedig fluor helyettesíti.
A teljes vegyület
A név érdekessége a fluorfenilcsoport kapcsolódásának megadása. Az N- felső indexében az N-hez kapcsolódó szénatom helyszáma van. Hasonló jelölést csak bizonyos vegyülettípusokra láttam, és csak példákban.[Erdey 1] Az 1969-es jelentés gondosan kerülte a jelölés módjának leírását.
N5,N6-Bisz(2-fluorfenil)-[1,2,5]oxadiazolo[3,4-b]pirazin-5,6-diamin
Jegyzetek
Forrás
- A magyar kémiai elnevezés és helyesírás szabályai. Szerkesztette: Erdey-Grúz Tibor és Fodorné Csányi Piroska Budapest: Akadémiai Kiadó (1972)
- ↑ Például C-953.3., 388. oldal, C-954.2., 389. oldal.