„Helyzetszám” változatai közötti eltérés

Innen: kémia
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
 
(12 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
⚫
[[Fájl:BAM15.svg|bélyegkép|jobbra|320px|''N''<sup><font color="blue">5</font></sup>,''N''<sup><font color="blue">6</font></sup>-Bisz(<font color="magenta">2</font>-fluorfenil)-[<font color="red">1</font>,<font color="red">2</font>,<font color="red">5</font>]oxadiazolo[<font color="red">3</font>,<font color="red">4</font>-''<font color="green">b</font>'']pirazin-<font color="blue">5</font>,<font color="blue">6</font>-diamin<br>{{bővebben|Kémia:BAM15}}]]
  
−  
 
A '''helyszám''' vagy '''helyzetszám''' az atomok molekulabeli helyét megadó jelölés. Nemcsak szám lehet, hanem latin vagy görög betű és ezek vesszővel elválasztott sorozata is, melynek minden tagja egy-egy atomot jelöl. A latin betű lehet kicsi vagy nagy, álló vagy dőlt. A számot latin vagy görög betű, felső index vagy más jel egészítheti ki (pl. <code>′</code>).
  
A '''helyszám''' vagy '''helyzetszám''' az atomok molekulabeli helyét megadó jelölés. Nemcsak szám lehet, hanem latin vagy görög betű és ezek vesszővel elválasztott sorozata is, melynek minden tagja egy-egy atomot jelöl. A latin betű lehet kicsi vagy nagy, álló vagy dőlt. A számot latin vagy görög betű, felső index vagy más jel egészítheti ki (pl. <code>′</code>).
  +
  ⚫
A helyzetszámot mindig az atom(csoport) neve elé tesszük, amire vonatkozik.<ref group="Nyitrai">R-0.1.2</ref> Tehát pl. pentán-1-ol (nem 1-pentanol).
  +
  ⚫
A számozásra vannak szabályok, de ezek olyan eljárásokat adnak meg, ami többféle eredményt adhat. Ilyenkor a <dfn>legkisebb</dfn> helyzetszámot kell választani.
  +
  ⚫
Két helyszámsorozatból az a kisebb, amelyiknek a másiktól különböző első tagja kisebb. Tehát az 1,2,8 és 1,3,4 helyszámból az előbbi a kisebb.
  +
  +
<code>′</code> < latin betű < görög betű < szám.<ref group="Nyitrai">R-0.2.4.2., 18. oldal.</ref> A <code>′</code>-t és a latin betűt úgy kell érteni, hogy a <code>′</code>-s nagyobb, mint az ugyanolyan helyszámú <code>′</code> nélküli.
  +
  +
Görög betűs helyszámot [[konjunktív művelet]]ben használunk (lásd ott).
  +
  +
== A vegyületek számozása ==
  +
A számozást úgy kell megválasztani, hogy az alábbi prioritás szerint a legkisebb számozást kapjuk:<ref group="Erdey">C-15.1., 203–205. oldal.</ref>
  +
# [[kiemelt hidrogén]]
  +
# utótag
  +
# az aciklusos vegyületekben és a cikloalkánokban a kettős és hármas kötés. Ha mindkettő van, akkor a kettős kötésnek előnye van.
  +
# [[hidro-]], [[-én]] és [[-in]] együttesen. A háromféle helyszámot egy listába rendezzük növekvő sorrendbe, és ezeket hasonlítjuk össze.
  +
# az ábécé-sorrend alapján elsőként megnevezett előtag.
  +
  +
== Nagybetűs helyszám ==
  ⚫
[[Fájl:BAM15.svg|bélyegkép|jobbra|320px|''N''<sup><font color="blue">5</font></sup>,''N''<sup><font color="blue">6</font></sup>-Bisz(<font color="magenta">2</font>-fluorfenil)-[<font color="red">1</font>,<font color="red">2</font>,<font color="red">5</font>]oxadiazolo[<font color="red">3</font>,<font color="red">4</font>-''<font color="green">b</font>'']pirazin-<font color="blue">5</font>,<font color="blue">6</font>-diamin<br>{{bővebben|Kémia:BAM15}}]]
   
 
A nagy latin betű nitrogénen, oxigénen vagy kénen keresztüli kapcsolódást jelöl ([[N-|''N''-]]), <code>''O''-</code> ill. <code>''S''-</code>). Általános szabályt nem találtam a nevezéktanban, csak bizonyos vegyülettípusok nevének megadásánál írták le. Viszont olyan példát találtam PubChem-ben, amikor a gyűrűhöz kapcsolódó nitrogénatomokat a gyűrű helyszáma alapján különböztették meg egymástól.<ref>[https://pubchem.ncbi.nlm.nih.gov/compound/4259181 <nowiki>3-N-Cyclopropyl-7-[(4-propan-2-ylphenyl)methyl]pyrrolo[3,2-f]quinazoline-1,3-diamine</nowiki>] (PubChem)</ref> Pl. a gyűrű 3-as szénatomjához kapcsolódó nitrogénhez kapcsolódó helyettesítő tag a 3-''N'' vagy N3- előtagot kapta. Úgy tűnik, ennek írásmódja ''N''<sup>3</sup>-.
  
A nagy latin betű nitrogénen, oxigénen vagy kénen keresztüli kapcsolódást jelöl ([[N-|''N''-]]), <code>''O''-</code> ill. <code>''S''-</code>). Általános szabályt nem találtam a nevezéktanban, csak bizonyos vegyülettípusok nevének megadásánál írták le. Viszont olyan példát találtam PubChem-ben, amikor a gyűrűhöz kapcsolódó nitrogénatomokat a gyűrű helyszáma alapján különböztették meg egymástól.<ref>[https://pubchem.ncbi.nlm.nih.gov/compound/4259181 <nowiki>3-N-Cyclopropyl-7-[(4-propan-2-ylphenyl)methyl]pyrrolo[3,2-f]quinazoline-1,3-diamine</nowiki>] (PubChem)</ref> Pl. a gyűrű 3-as szénatomjához kapcsolódó nitrogénhez kapcsolódó helyettesítő tag a 3-''N'' vagy N3- előtagot kapta. Úgy tűnik, ennek írásmódja ''N''<sup>3</sup>-.
8. sor: 27. sor:
 
Ha az alapvegyületben és az utótagban is van nitrogén, az ''N'' az utótagra vonatkozik. Tapasztalati tény, nem láttam szabályban.
  
Ha az alapvegyületben és az utótagban is van nitrogén, az ''N'' az utótagra vonatkozik. Tapasztalati tény, nem láttam szabályban.
   
  +
=== Nagybetűs helyszám sokszorozó taggal ===
⚫
A helyzetszámot mindig az atom(csoport) neve elé tesszük, amire vonatkozik.<ref group="Nyitrai">R-0.1.2</ref>
  
  +
Erre végképp nem láttam szabályt, csak példát: {{hulink|Izoszorbid-dinitrát}} (magyar Wikipédia). A IUPAC-név:<ref>[https://www.chemspider.com/Chemical-Structure.6619.html isosorbide dinitrate] (ChemSpider)</ref>
−  
  +
<code>2,5-di-''O''-nitro-1,4:3,6-dianhidro-{{dexter}}-glucitol</code>
⚫
A számozásra vannak szabályok, de ezek olyan eljárásokat adnak meg, ami többféle eredményt adhat. Ilyenkor a <dfn>legkisebb</dfn> helyzetszámot kell választani.
  
  +
Azt jelenti, hogy két [[nitro-]] csoport kapcsolódik a glucitol-dianhidrid 2-es és 5-ös szénatomon levő oxigénjéhez.
−  
⚫
Két helyszámsorozatból az a kisebb, amelyiknek a másiktól különböző első tagja kisebb. Tehát az 1,2,8 és 1,3,4 helyszámból az előbbi a kisebb.
  
   
  +
== Hangzóváltozás ==
−
<code>′</code> < latin betű < görög betű < szám.
  
  ⚫
Ha a helyzetszámot a vegyület elé írjuk (régi módi), a vegyületnév magánhangzója rövidülhet az utótagtól függően, pl.: <code>2-pentanol</code>. Ha a helyszám a kettő közé kerül, nincs rövidülés: <code>pentán-2-ol</code>.<ref group="Nyitrai">R-0.1.7.3. (b), 11. oldal.</ref>
   
  +
Ugyanez a helyzet a k ill. c változásával: <code>2-decén</code>, <code>deka-2-én</code>.
−
== Magánhangzók ==
  
  +
{{lásd még|Sokszorozó tag}}
⚫
Ha a helyzetszámot a vegyület elé írjuk (régi módi), a vegyületnév magánhangzója rövidülhet az utótagtól függően, pl.: <code>2-pentanol</code>. Ha a helyszám a kettő közé kerül, nincs rövidülés: <code>pentán-2-ol</code>.
  
   
 
== Jegyzetek ==
  
== Jegyzetek ==
24. sor: 43. sor:
 
== Forrás ==
  
== Forrás ==
 
* {{nyitrai|2. és 18}}
  
* {{nyitrai|2. és 18}}
  +
{{nyitrai3|3}}
−
<references group="Nyitrai"/>
  
  +
* {{erdey2}}
   
 
[[Kategória:Jelölések]]
  
[[Kategória:Jelölések]]

A lap jelenlegi, 2020. augusztus 26., 02:49-kori változata

A helyszám vagy helyzetszám az atomok molekulabeli helyét megadó jelölés. Nemcsak szám lehet, hanem latin vagy görög betű és ezek vesszővel elválasztott sorozata is, melynek minden tagja egy-egy atomot jelöl. A latin betű lehet kicsi vagy nagy, álló vagy dőlt. A számot latin vagy görög betű, felső index vagy más jel egészítheti ki (pl. ′).

A helyzetszámot mindig az atom(csoport) neve elé tesszük, amire vonatkozik.[Nyitrai 1] Tehát pl. pentán-1-ol (nem 1-pentanol).

A számozásra vannak szabályok, de ezek olyan eljárásokat adnak meg, ami többféle eredményt adhat. Ilyenkor a legkisebb helyzetszámot kell választani.

Két helyszámsorozatból az a kisebb, amelyiknek a másiktól különböző első tagja kisebb. Tehát az 1,2,8 és 1,3,4 helyszámból az előbbi a kisebb.

′ < latin betű < görög betű < szám.[Nyitrai 2] A ′-t és a latin betűt úgy kell érteni, hogy a ′-s nagyobb, mint az ugyanolyan helyszámú ′ nélküli.

Görög betűs helyszámot konjunktív műveletben használunk (lásd ott).

A vegyületek számozása

A számozást úgy kell megválasztani, hogy az alábbi prioritás szerint a legkisebb számozást kapjuk:[Erdey 1]

  1. kiemelt hidrogén
  2. utótag
  3. az aciklusos vegyületekben és a cikloalkánokban a kettős és hármas kötés. Ha mindkettő van, akkor a kettős kötésnek előnye van.
  4. hidro-, -én és -in együttesen. A háromféle helyszámot egy listába rendezzük növekvő sorrendbe, és ezeket hasonlítjuk össze.
  5. az ábécé-sorrend alapján elsőként megnevezett előtag.

Nagybetűs helyszám

N5,N6-Bisz(2-fluorfenil)-[1,2,5]oxadiazolo[3,4-b]pirazin-5,6-diamin
Searchtool right.svgBővebben: Kémia:BAM15

A nagy latin betű nitrogénen, oxigénen vagy kénen keresztüli kapcsolódást jelöl (N-), O- ill. S-). Általános szabályt nem találtam a nevezéktanban, csak bizonyos vegyülettípusok nevének megadásánál írták le. Viszont olyan példát találtam PubChem-ben, amikor a gyűrűhöz kapcsolódó nitrogénatomokat a gyűrű helyszáma alapján különböztették meg egymástól.[1] Pl. a gyűrű 3-as szénatomjához kapcsolódó nitrogénhez kapcsolódó helyettesítő tag a 3-N vagy N3- előtagot kapta. Úgy tűnik, ennek írásmódja N3-.

Searchtool right.svgLásd még: Kémia:SCH-79797

Ha az alapvegyületben és az utótagban is van nitrogén, az N az utótagra vonatkozik. Tapasztalati tény, nem láttam szabályban.

Nagybetűs helyszám sokszorozó taggal

Erre végképp nem láttam szabályt, csak példát: Izoszorbid-dinitrát (magyar Wikipédia). A IUPAC-név:[2] 

2,5-di-O-nitro-1,4:3,6-dianhidro-d-glucitol

Azt jelenti, hogy két nitro- csoport kapcsolódik a glucitol-dianhidrid 2-es és 5-ös szénatomon levő oxigénjéhez.

Hangzóváltozás

Ha a helyzetszámot a vegyület elé írjuk (régi módi), a vegyületnév magánhangzója rövidülhet az utótagtól függően, pl.: 2-pentanol. Ha a helyszám a kettő közé kerül, nincs rövidülés: pentán-2-ol.[Nyitrai 3]

Ugyanez a helyzet a k ill. c változásával: 2-decén, deka-2-én.

Searchtool right.svgLásd még: Sokszorozó tag

Jegyzetek

  1. ↑ 3-N-Cyclopropyl-7-[(4-propan-2-ylphenyl)methyl]pyrrolo[3,2-f]quinazoline-1,3-diamine (PubChem)
  2. ↑ isosorbide dinitrate (ChemSpider)

Forrás

  • Nyitrai József – Nagy József: Útmutató a szerves vegyületek IUPAC nevezéktanához. Budapest: Magyar Kémikusok Egyesülete (1998) 2. és 18. o. Az IUPAC Szerves Kémiai Nómenklatúrabizottságának 1993-as ajánlása alapján.
  1. ↑ R-0.1.2
  2. ↑ R-0.2.4.2., 18. oldal.
  3. ↑ R-0.1.7.3. (b), 11. oldal.
  • A magyar kémiai elnevezés és helyesírás szabályai. Szerkesztette: Erdey-Grúz Tibor és Fodorné Csányi Piroska Budapest: Akadémiai Kiadó (1972)
  1. ↑ C-15.1., 203–205. oldal.
A lap eredeti címe: „https://www.gyimesilaszlo.hu/kemia/index.php?title=Helyzetszám&oldid=7232”