„-il” változatai közötti eltérés
| Laci (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló | Laci (vitalap | szerkesztései)  | ||
| (28 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| Az '''-il''' utótag  | Az '''-il''' utótag az egyik [[szubtrakció|szubtraktív művelet]]. | ||
| == Szabad vegyérték képzése == | |||
| Az -il egy hidrogénatom elvételével egy szabad vegyértéket hoz létre az alapvegyületben. | |||
| # [[Telített]], [[aciklusos]] vagy [[monociklusos]] [[szénhidrogén]]ekből (továbbá néhány más hidridből) leszármaztató csoportok esetén az -il-t az alapnév -án végződésének a helyére kell írni. A szabad vegyértékű atom mindig a lánc végén van, és az 1-es [[helyzetszám]]ot kapja, amit a nevében nem kell jelezni. | # [[Telített]], [[aciklusos]] vagy [[monociklusos]] [[szénhidrogén]]ekből (továbbá néhány más hidridből) leszármaztató csoportok esetén az -il-t az alapnév -án végződésének a helyére kell írni. A szabad vegyértékű atom mindig a lánc végén van, és az 1-es [[helyzetszám]]ot kapja, amit a nevében nem kell jelezni. | ||
| # Az -il bármilyen alapnév után írható. A szabad vegyértékű atom a lehető legkisebb helyzetszámot kapja, az alapvegyület számozásának megfelelően. Ilyenkor az 1-es helyzetszámot is ki kell írni. | # '''Az -il bármilyen alapnév után írható.''' A szabad vegyértékű atom a lehető legkisebb helyzetszámot kapja, az alapvegyület számozásának megfelelően. '''Ilyenkor az 1-es helyzetszámot is ki kell írni.''' Mindig ki kell írni az 1-es helyszámot telítetlen alapvegyületből képzett szubsztituens esetén.<ref group="Nyitrai">R-3.1.4., 65. oldal.</ref> Pl. but-3-én-1-il ({{képlet|CH<sub>2</sub>═CH─CH<sub>2</sub>─CH<sub>2</sub>─}}). | ||
| Az -il utótag [[sokszorozó tag|sokszorozható]] (-diil, -triil, -tetrail, stb.). | Az -il utótag [[sokszorozó tag|sokszorozható]] (-diil, -triil, -tetrail, stb.). | ||
| Bár az <code>-il</code> formálisan műveleti utótag, egyúttal előtagvégződés is,<ref group="Nyitrai">R-3.2.1.2.</ref> és ez a gyakoribb használata. (Egy névben csak egy utótag van, de végződése minden előtagnak van, vagyis <code>-il</code> több lehet, akár egy előtagon belül is. A szubtrakció nemcsak utótaggal, hanem végződésváltoztatással is megadható.<ref group="Nyitrai">R-1.2.5.2.</ref>) | |||
| A <code>dekán</code> végződés <code>decil</code>-re módosul.<ref>Annak ellenére, hogy a <cite>deka</cite> görög szó, a végződést mégis latinosan használjuk. A görögben nincs <cite>c</cite> betű.</ref> | |||
| Ha az -il előtt hosszú magánhangzóra végződő, az <code>-il</code>-lel egybeírt utótag van, a magánhangzó rövidre módosul – gondolom én, de ezt a szabályt én alkottam. Mindenesetre az -én-il önálló utótaggá, <code>-enil</code>-re módosult még -én-re végződő triviális nevek esetén is, pl. indén → ind'''e'''nil.<ref group="Erdey">A-24.2., 140. oldal.</ref> | |||
| Példák: | Példák: | ||
| * {{képlet|CH<sub>3</sub>–}}   metil (1. változat) | |||
| ⚫ | |||
| * 1-but'''e'''nil<ref group="Erdey">A-3.5., 121. oldal.</ref> {{képlet|CH<sub>3</sub>–CH<sub>2</sub>–CH<sub>2</sub>═CH<sub>2</sub>–}} | |||
| * but-1-'''é'''n-2-il (gondolom én) | |||
| ⚫ | |||
| ** pentil (1. változat) | ** pentil (1. változat) | ||
| ** pentán-1-il (2.) | ** pentán-1-il (2.) | ||
| * <span style="vertical-align: bottom">[[Fájl:Pentán-2-il.svg]]</span> | * <span style="vertical-align: bottom">[[Fájl:Pentán-2-il.svg]]</span> | ||
| ** 1-metilbutil (1. változat). A metil a jobb oldali CH<sub>3</sub>, ami a butil 1-es szénatomjához kapcsolódik (ahonnan a hidrogént elvettük) [[szubsztitúció]]val (ez vette el a második hidrogént). | ** 1-metilbutil (1. változat). A metil a jobb oldali CH<sub>3</sub>, ami a butil (nem jelzett) 1-es szénatomjához kapcsolódik (ahonnan a hidrogént elvettük) [[szubsztitúció]]val (ez vette el a második hidrogént). | ||
| ** pentán-2-il (2. változat). | ** pentán-2-il (2. változat). | ||
| ⚫ | |||
| * SH– | |||
| ⚫ | |||
| * <span style="vertical-align: bottom">[[Fájl:Pentán-1,2,3-triil.svg]]</span> | |||
| ** pentán-1,2,3-triil (2. változat) | |||
| == Acilcsoport képzése == | |||
| Egyes triviális nevű vegyületekben az -il acilcsoportot képez a sav (latin nevű) szótövéből. Pl. | |||
| * ecetsav → acetil-<ref group="Nyitrai">R-9.1., 28. táblázat, 184. oldal.</ref> (triviális nevű sav) | |||
| == Jegyzetek == | |||
| <references/> | |||
| == Forrás == | == Forrás == | ||
| * {{ | * {{nyitrai2|4}} | ||
| ** R-1.2.5.2. | |||
| ** R-2.5. | ** R-2.5. | ||
| ** R-3.1.4. | |||
| ** R-5.8.1.1. | ** R-5.8.1.1. | ||
| * {{kék könyv|https://www.acdlabs.com/iupac/nomenclature/93/r93_162.htm|R-1.2.5 Subtractive operation}} | * {{kék könyv|https://www.acdlabs.com/iupac/nomenclature/93/r93_162.htm|R-1.2.5 Subtractive operation}} | ||
| 28. sor: | 49. sor: | ||
| * {{kék könyv|https://www.acdlabs.com/iupac/nomenclature/93/r93_290.htm|R-3.1.4 Substituent prefix names for unsaturated/saturated parent hydrides}} | * {{kék könyv|https://www.acdlabs.com/iupac/nomenclature/93/r93_290.htm|R-3.1.4 Substituent prefix names for unsaturated/saturated parent hydrides}} | ||
| * {{kék könyv|https://www.acdlabs.com/iupac/nomenclature/93/r93_569.htm|R-5.8.1 Radicals}} | * {{kék könyv|https://www.acdlabs.com/iupac/nomenclature/93/r93_569.htm|R-5.8.1 Radicals}} | ||
| * {{erdey2|2}} | |||
| [[Kategória:Utótagok]] | [[Kategória:Utótagok]] | ||
A lap jelenlegi, 2020. augusztus 27., 22:48-kori változata
Az -il utótag az egyik szubtraktív művelet.
Szabad vegyérték képzése
Az -il egy hidrogénatom elvételével egy szabad vegyértéket hoz létre az alapvegyületben.
- Telített, aciklusos vagy monociklusos szénhidrogénekből (továbbá néhány más hidridből) leszármaztató csoportok esetén az -il-t az alapnév -án végződésének a helyére kell írni. A szabad vegyértékű atom mindig a lánc végén van, és az 1-es helyzetszámot kapja, amit a nevében nem kell jelezni.
- Az -il bármilyen alapnév után írható. A szabad vegyértékű atom a lehető legkisebb helyzetszámot kapja, az alapvegyület számozásának megfelelően. Ilyenkor az 1-es helyzetszámot is ki kell írni. Mindig ki kell írni az 1-es helyszámot telítetlen alapvegyületből képzett szubsztituens esetén.[Nyitrai 1] Pl. but-3-én-1-il (CH2═CH─CH2─CH2─).
Az -il utótag sokszorozható (-diil, -triil, -tetrail, stb.).
Bár az -il formálisan műveleti utótag, egyúttal előtagvégződés is,[Nyitrai 2] és ez a gyakoribb használata. (Egy névben csak egy utótag van, de végződése minden előtagnak van, vagyis -il több lehet, akár egy előtagon belül is. A szubtrakció nemcsak utótaggal, hanem végződésváltoztatással is megadható.[Nyitrai 3])
A dekán végződés decil-re módosul.[1]
Ha az -il előtt hosszú magánhangzóra végződő, az -il-lel egybeírt utótag van, a magánhangzó rövidre módosul – gondolom én, de ezt a szabályt én alkottam. Mindenesetre az -én-il önálló utótaggá, -enil-re módosult még -én-re végződő triviális nevek esetén is, pl. indén → indenil.[Erdey 1]
Példák:
- CH3– metil (1. változat)
- 1-butenil[Erdey 2] CH3–CH2–CH2═CH2–
- but-1-én-2-il (gondolom én)
- CH3–CH2–CH2–CH2–CH2–
- pentil (1. változat)
- pentán-1-il (2.)
 
  - 1-metilbutil (1. változat). A metil a jobb oldali CH3, ami a butil (nem jelzett) 1-es szénatomjához kapcsolódik (ahonnan a hidrogént elvettük) szubsztitúcióval (ez vette el a második hidrogént).
- pentán-2-il (2. változat).
 
- SH– szulfanil- (2. változat. A szulfán egycentrumos hidrid.)
Acilcsoport képzése
Egyes triviális nevű vegyületekben az -il acilcsoportot képez a sav (latin nevű) szótövéből. Pl.
- ecetsav → acetil-[Nyitrai 4] (triviális nevű sav)
Jegyzetek
- ↑ Annak ellenére, hogy a deka görög szó, a végződést mégis latinosan használjuk. A görögben nincs c betű.
Forrás
- Nyitrai József – Nagy József: Útmutató a szerves vegyületek IUPAC nevezéktanához. Budapest: Magyar Kémikusok Egyesülete (1998) Az IUPAC Szerves Kémiai Nómenklatúrabizottságának 1993-as ajánlása alapján.
- R-2.5.
- R-5.8.1.1.
 
- IUPAC Nomenclature of Organic Chemistry: R-1.2.5 Subtractive operation. www.acdlabs.com (1993) Kék könyv.
- IUPAC Nomenclature of Organic Chemistry: R-2.5 Substituent Prefix Names Derived from Parent Hydrides. www.acdlabs.com (1993) Kék könyv.
- IUPAC Nomenclature of Organic Chemistry: R-3.1.4 Substituent prefix names for unsaturated/saturated parent hydrides. www.acdlabs.com (1993) Kék könyv.
- IUPAC Nomenclature of Organic Chemistry: R-5.8.1 Radicals. www.acdlabs.com (1993) Kék könyv.
- A magyar kémiai elnevezés és helyesírás szabályai. Szerkesztette: Erdey-Grúz Tibor és Fodorné Csányi Piroska Budapest: Akadémiai Kiadó (1972)
