„Nyílt szénhidrogén” változatai közötti eltérés

Innen: kémia
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor: 1. sor:
{| border="1" style="float: right; clear: right; margin-left: 10pt"
|+ (Fél)triviális nevű nyílt szénhidrogének<ref group="Nyitrai">R-9.1., 19. és 28. táblázat, 172. és 184. oldal.</ref>
! Szén !! Képlet !! Név !! Sav !! Sav szótő
|-
| align="center" | 1
| CH<sub>4</sub> || {{szabad}} {{hulink|metán}} || {{tiltott}} {{hulink|hangyasav}} || form-<ref>Sav anionja a <dfn>-formiát</dfn></ref>
|-
| align="center" rowspan="6" | 2
| rowspan="4" | CH<sub>3</sub>–CH<sub>3</sub> || rowspan="4" | {{szabad}} {{hulink|etán}}<ref>Kétértékű szubsztituense az <dfn>etilén: –CH<sub>2</sub>–CH<sub>2</sub>–</dfn>.</ref> || {{szabad}} {{hulink|ecetsav}} || acet-
|-
| {{tiltott}} {{hulink|glikolsav}} || glikol-
|-
| {{tiltott}} {{enlink|Glyoxylic acid|glioxilsav}}<br>oxo-ecetsav || glioxil-<br>oxo-acet-
|-
| {{tiltott}} {{hulink|oxálsav}} || oxal-
|-
| CH<sub>2</sub>=CH<sub>2</sub> || <del>etilén</del><br>{{hulink|etén}}<ref>Egyértékű szubsztituense a <dfn>vinil</dfn>: CH<sub>2</sub>=CH–.</ref>
|-
| CH≡CH || {{szabad}} {{hulink|acetilén}}
|-
| align="center" rowspan="7" | 3
| rowspan="5" | CH<sub>3</sub>–CH<sub>2</sub>–CH<sub>3</sub> || rowspan="5" | {{szabad}} {{hulink|propán}} || {{tiltott}} {{hulink|propionsav}}<br>propánsav || propion-
|-
| {{szabad}} {{hulink|malonsav}}<br>propándisav || malon-
|-
| {{tiltott}} {{hulink|tejsav}} || lakt-
|-
| {{tiltott}} {{enlink|Glyceric acid|glicerinsav}} || glicer-
|-
| {{tiltott}} {{hulink|piroszőlősav}} || piruv-
|-
| CH<sub>3</sub>–CH=CH<sub>2</sub> || <del>propilén</del><br>{{hulink|propén}}<ref>Egyértékű szubsztituense az <dfn>allil: CH<sub>2</sub>=CH–CH<sub>2</sub>–</dfn>.</ref> || {{szabad}} {{hulink|akrilsav}} || akril-
|-
| CH<sub>3</sub>–C≡CH || {{hulink|propin}}<br>metilacetilén || {{tiltott}} {{enlink|Propiolic acid|propiolsav}} || propiol-
|-
| align="center" rowspan="8" | 4
| rowspan="4" | CH<sub>3</sub>–[CH<sub>2</sub>]<sub>2</sub>–CH<sub>3</sub> || rowspan="4" | {{szabad}} {{hulink|bután}} || {{tiltott}} {{hulink|vajsav}}<br>butánsav || butir-
|-
| {{szabad}} {{hulink|borostyánkősav}} || szukcin-
|-
| {{tiltott}} {{enlink|Acetoacetic acid|acetecetsav}} || acetoecet-
|-
| {{tiltott}} {{hulink|borkősav}} || tartar-
|-
| rowspan="1" | (CH<sub>3</sub>)<sub>2</sub>CH–CH<sub>3</sub> || rowspan="1" | {{tiltott}} {{hulink|izobután}} || {{tiltott}} {{hulink|izovajsav}}<br>izobutánsav || izobutir-
|-
| rowspan="1" | (CH<sub>3</sub>)<sub>2</sub>C=CH<sub>2</sub> || rowspan="1" | {{tiltott}} {{enlink|Isobutylene|izobutén}} || {{tiltott}} {{hulink|metakrilsav}} || metakril-
|-
| rowspan="2" | CH<sub>3</sub>–CH=CH–CH<sub>3</sub> || rowspan="2" | {{enlink|2-Butene|2-butén}} || {{tiltott}} {{hulink|fumársav}} || fumar-
|-
| {{tiltott}} {{hulink|maleinsav}} || male-
|}

A '''szénhidrogén'''ek a szén [[hidrid]]jei.
A '''szénhidrogén'''ek a szén [[hidrid]]jei.


A lap 2020. április 4., 05:02-kori változata

(Fél)triviális nevű nyílt szénhidrogének[Nyitrai 1]
Szén Képlet Név Sav Sav szótő
1 CH4 + metán × hangyasav form-[1]
2 CH3–CH3 + etán[2] + ecetsav acet-
× glikolsav glikol-
× glioxilsav
oxo-ecetsav		 glioxil-
oxo-acet-
× oxálsav oxal-
CH2=CH2 etilén
etén[3]
CH≡CH + acetilén
3 CH3–CH2–CH3 + propán × propionsav
propánsav		 propion-
+ malonsav
propándisav		 malon-
× tejsav lakt-
× glicerinsav glicer-
× piroszőlősav piruv-
CH3–CH=CH2 propilén
propén[4]		 + akrilsav akril-
CH3–C≡CH propin
metilacetilén		 × propiolsav propiol-
4 CH3–[CH2]2–CH3 + bután × vajsav
butánsav		 butir-
+ borostyánkősav szukcin-
× acetecetsav acetoecet-
× borkősav tartar-
(CH3)2CH–CH3 × izobután × izovajsav
izobutánsav		 izobutir-
(CH3)2C=CH2 × izobutén × metakrilsav metakril-
CH3–CH=CH–CH3 2-butén × fumársav fumar-
× maleinsav male-

A szénhidrogének a szén hidridjei.

Nyílt, telített, egyenes láncú szénhidrogének

A nyílt, telített, egyenes láncú szénhidrogének alapvegyületek. Az első négy ilyen szénhidrogén neve:[5]

  1. metán
  2. etán
  3. propán
  4. bután

A nagyobb szénatomszámú szénhidrogének nevét a görög számokból képezzük úgy, hogy a szó végi -a-t „-án”-ra cseréljük. A láncot az egyik végétől kezdve megszámozzuk.

Példák:

  • hexán (6 szénatom): CH3–[CH2]4–CH3
  • trikozán (23 szénatom): CH3–[CH2]21–CH3

Nyílt szénhidrogének

Az elágazó láncok elnevezésének első lépése a (nem elágazó) főlánc megállapítása.[Erdey 1]

  1. a főlánc a lehető legtöbb telítetlen kötést tartalmazza
  2. az előző pontbeliek közül a leghosszabb
  3. az előző pontbeliek közül a legtöbb kettős kötést tartalmazza

A láncot úgy számozzuk meg, hogy a kettős és hármas kötések a lehető legkisebb számokat kapják, több lehetőség esetén pedig a kettős kötés kapja a kisebb helyszámot. Ha a fenti három pont sem ad eredményt, a változatok közül a számozás alapján döntünk.

Ezután minden oldalláncnál ugyanígy járunk el (rekurzió). A végül kapott egyenes láncból szubtraktív művelettel (leggyakrabban az -il utótaggal) gyököt képzünk. Az oldallánc számozása attól függ majd, hogy az ottani két lehetőség közül melyiket választjuk. Az így kapott gyököket szubsztitúcióval kapcsoljuk a főlánchoz.

Példa: izobután

A főlánc a propán (CH3–CH2–CH3). Ez az alapnév, melyhez a 2-es (középső) szénatomon csatlakozik egy metilcsoportból álló oldallánc.

A metán (CH4) és propán két nyílt, telített, egyenes láncú szénhidrogén triviális neve. A metil (CH3–) a metánból szubtrakcióval képzett név, melyet előtagként adunk meg a névben. A két nevet szubsztitúcióval kapcsoljuk össze: a propán középső szénatomjából eltávolítunk egy hidrogént, és összeillesztjük a két láncot.

Az elnevezési szabályok szerint az utolsó előtagot egybeírjuk az alapnévvel.

Az izobután egyik rendszertani neve így 2-metilpropán. Az izobután ugyancsak rendszertani, féltriviális név.


Jegyzetek

  1. ↑ Sav anionja a -formiát
  2. ↑ Kétértékű szubsztituense az etilén: –CH2–CH2–.
  3. ↑ Egyértékű szubsztituense a vinil: CH2=CH–.
  4. ↑ Egyértékű szubsztituense az allil: CH2=CH–CH2–.
  5. ↑ Lásd (Fél)triviális nevű szénhidrogének, R-9.1, 19. táblázat.

Forrás

  • A magyar kémiai elnevezés és helyesírás szabályai. Szerkesztette: Erdey-Grúz Tibor és Fodorné Csányi Piroska Budapest: Akadémiai Kiadó (1972)
  1. ↑ A-3.4.


Forráshivatkozás-hiba: <ref> címkék léteznek a(z) „Nyitrai” csoporthoz, de nincs hozzá <references group="Nyitrai"/>

A lap eredeti címe: „https://www.gyimesilaszlo.hu/kemia/index.php?title=Nyílt_szénhidrogén&oldid=831”