„Áthidalt gyűrű” változatai közötti eltérés
Laci (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
Laci (vitalap | szerkesztései) |
||
(26 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva) | |||
1. sor: | 1. sor: | ||
Két [[gyűrű]] '''áthidalt''', ha három vagy több közös atomjuk van. Az áthidalt gyűrűrendszereknek külön nevezéktanuk van, mellyel [[kondenzált gyűrű]]k is elnevezhetők. |
Két [[gyűrű]] '''áthidalt''', ha három vagy több közös atomjuk van. Az áthidalt gyűrűrendszereknek külön nevezéktanuk van, mellyel [[kondenzált gyűrű]]k is elnevezhetők. Hidakat [[fúziós nómenklatúra|fúziós nómenklatúrában]] előtaggal is tudunk definiálni<ref group="Erdey">A-34.1., 145. oldal</ref> (lásd [[#híd|alább]]). |
||
{{bővebben|gyűrű|Baeyer-rendszer}} |
{{bővebben|gyűrű|Baeyer-rendszer}} |
||
== Fogalmak == |
|||
; Híd: A gyűrű két (tercier vagy kvaternel) atomját összekötő vegyértékkötés, atom vagy [[egyenes lánc]]. |
|||
; Hídfő: a hídhoz csatlakozó két (tercier vagy kvaternel) szénatom. |
|||
; Gyűrűszám: a vegyület nyílt lánccá alakításához szükséges elhagyandó hidak száma. |
|||
; Főgyűrű: a leghosszabb gyűrű. |
|||
; Főhíd: a lehető leghosszabb híd, melynek mindkét hídfője a főgyűrűhöz tartozik. Több lehetőség esetén az, amelyik a a molekulát a lehető legszimmetrikusabban osztja ketté. |
|||
== {{anchor|híd}} Hídképző előtagok == |
|||
=== Szénhidrogének === |
|||
{| border="1" style="float: right; clear: right; margin-left: 10pt" |
|||
|+ Példák híd előtagokra<ref group="Nyitrai">R-9.2.1.1., 188. oldal.</ref> |
|||
! Szénhidrogén !! Hídnév !! Képlet |
|||
|- |
|||
| metán || [[metano-]] || {{képlet|─CH<sub>2</sub>─}} |
|||
|- |
|||
| etán || etano- || {{képlet|─CH<sub>2</sub>─CH<sub>2</sub>─}} |
|||
|- |
|||
| propán || propano- || {{képlet|─CH<sub>2</sub>─CH<sub>2</sub>─CH<sub>2</sub>─}} |
|||
|- |
|||
| bután || butano- || {{képlet|─CH<sub>2</sub>─CH<sub>2</sub>─CH<sub>2</sub>─CH<sub>2</sub>─}} |
|||
|- |
|||
| 2-butén || but[2]eno- || {{képlet|─CH<sub>2</sub>─CH═CH─CH<sub>2</sub>─}} |
|||
|} |
|||
A hidat a megfelelő egyenes láncú szénhidrogén nevéből származtatjuk le úgy, hogy az [[-án]], [[-én]], stb. végződést [[-ano]], [[-eno]] végződésre változtatjuk.<ref>Az -ano, -eno nem utótag, hanem végződésváltoztatás, ezért képezhetők belőlük előtagok.</ref> A hidakat ábécérendben soroljuk fel a váz előtt. Az így képzett gyűrűrendszer számozása csak annyiban változik, hogy több lehetőség esetén a hídfők kapják a legkisebb számokat. A híd atomjait utólag számozzuk a nagyobb számú hídfőtől kezdve, a felsorolás sorrendjében (azaz ábécé rendben). |
|||
Ha a hídban kettős kötés van, azt [[szögletes zárójel]]ben jelezzük.<ref group="Nyitrai">R-2.4.1.2., 48. oldal.</ref> |
|||
Példa hídképzésre: |
|||
[[Fájl:Benzodekán2.svg|bélyegkép|balra|250px|Tetradekahidro-4,9,12a,13,13-pentametil-6,10-metanobenzociklodecén]] |
|||
A molekula triviális neve {{enlink|Taxane|taxán}} (a sztereokémiai jellemzők nélkül). |
|||
{{bővebben|Kémia:Taxán}} |
|||
{{clear}} |
|||
=== Heteroatomos hidak === |
|||
A nyílt hidak többségét az [[epo-]] előtaggal vagy az [[-o]] végződéssel képezzük.<ref group="Nyitrai">R-9.2.1.4., 189–190. oldal.</ref> |
|||
A heterociklusos hidakat az alapnév után tett [[-o]] végződéssel képezzük.<ref group="Nyitrai">R-9.2.1.4., 190. oldal.</ref> |
|||
=== Többértékű hidak === |
|||
A többatomos többértékű híd nevét a csoportból képezzük. A helyzetszámokat szögletes zárójelben adjuk meg. Pl.: |
|||
* etán[1,1,2]tiil- |
|||
* nitrilo-: {{képlet|─N═}}, az N egy+kettős kötéssel vagy három egyes kötéssel is kapcsolódhatik |
|||
* epoxinitrilo-: {{képlet|─O─N═}}, az N kettős kötéssel vagy két egyes kötéssel is kapcsolódhatik |
|||
A <code>meteno-</code> a metán három-, a <code>metino-</code> (<code>karbano-</code>) a négyértékű hídja. |
|||
== Jegyzetek == |
|||
<references/> |
|||
== Forrás == |
|||
* {{nyitrai2|4}} |
|||
* {{erdey2}} |
|||
* {{hulink|Áthidalt gyűrűs nómenklatúra}} (magyar Wikipédia) |
|||
[[Kategória:Fogalmak]] |
[[Kategória:Fogalmak]] |
A lap jelenlegi, 2020. július 20., 00:18-kori változata
Két gyűrű áthidalt, ha három vagy több közös atomjuk van. Az áthidalt gyűrűrendszereknek külön nevezéktanuk van, mellyel kondenzált gyűrűk is elnevezhetők. Hidakat fúziós nómenklatúrában előtaggal is tudunk definiálni[Erdey 1] (lásd alább).
Fogalmak
- Híd
- A gyűrű két (tercier vagy kvaternel) atomját összekötő vegyértékkötés, atom vagy egyenes lánc.
- Hídfő
- a hídhoz csatlakozó két (tercier vagy kvaternel) szénatom.
- Gyűrűszám
- a vegyület nyílt lánccá alakításához szükséges elhagyandó hidak száma.
- Főgyűrű
- a leghosszabb gyűrű.
- Főhíd
- a lehető leghosszabb híd, melynek mindkét hídfője a főgyűrűhöz tartozik. Több lehetőség esetén az, amelyik a a molekulát a lehető legszimmetrikusabban osztja ketté.
Hídképző előtagok
Szénhidrogének
Szénhidrogén | Hídnév | Képlet |
---|---|---|
metán | metano- | ─CH2─ |
etán | etano- | ─CH2─CH2─ |
propán | propano- | ─CH2─CH2─CH2─ |
bután | butano- | ─CH2─CH2─CH2─CH2─ |
2-butén | but[2]eno- | ─CH2─CH═CH─CH2─ |
A hidat a megfelelő egyenes láncú szénhidrogén nevéből származtatjuk le úgy, hogy az -án, -én, stb. végződést -ano, -eno végződésre változtatjuk.[1] A hidakat ábécérendben soroljuk fel a váz előtt. Az így képzett gyűrűrendszer számozása csak annyiban változik, hogy több lehetőség esetén a hídfők kapják a legkisebb számokat. A híd atomjait utólag számozzuk a nagyobb számú hídfőtől kezdve, a felsorolás sorrendjében (azaz ábécé rendben).
Ha a hídban kettős kötés van, azt szögletes zárójelben jelezzük.[Nyitrai 2]
Példa hídképzésre:
A molekula triviális neve taxán (a sztereokémiai jellemzők nélkül).
Heteroatomos hidak
A nyílt hidak többségét az epo- előtaggal vagy az -o végződéssel képezzük.[Nyitrai 3]
A heterociklusos hidakat az alapnév után tett -o végződéssel képezzük.[Nyitrai 4]
Többértékű hidak
A többatomos többértékű híd nevét a csoportból képezzük. A helyzetszámokat szögletes zárójelben adjuk meg. Pl.:
- etán[1,1,2]tiil-
- nitrilo-: ─N═, az N egy+kettős kötéssel vagy három egyes kötéssel is kapcsolódhatik
- epoxinitrilo-: ─O─N═, az N kettős kötéssel vagy két egyes kötéssel is kapcsolódhatik
A meteno-
a metán három-, a metino-
(karbano-
) a négyértékű hídja.
Jegyzetek
- ↑ Az -ano, -eno nem utótag, hanem végződésváltoztatás, ezért képezhetők belőlük előtagok.
Forrás
- Nyitrai József – Nagy József: Útmutató a szerves vegyületek IUPAC nevezéktanához. Budapest: Magyar Kémikusok Egyesülete (1998) Az IUPAC Szerves Kémiai Nómenklatúrabizottságának 1993-as ajánlása alapján.
- A magyar kémiai elnevezés és helyesírás szabályai. Szerkesztette: Erdey-Grúz Tibor és Fodorné Csányi Piroska Budapest: Akadémiai Kiadó (1972)
- ↑ A-34.1., 145. oldal
- Áthidalt gyűrűs nómenklatúra (magyar Wikipédia)