„Helyzetszám” változatai közötti eltérés
Laci (vitalap | szerkesztései) |
Laci (vitalap | szerkesztései) (→Forrás) |
||
(22 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva) | |||
1. sor: | 1. sor: | ||
A '''helyszám''' vagy '''helyzetszám''' az atomok molekulabeli helyét megadó jelölés. Nemcsak szám lehet, hanem latin vagy görög betű és ezek vesszővel elválasztott sorozata is, melynek minden tagja egy-egy atomot jelöl. A latin betű lehet kicsi vagy nagy, álló vagy dőlt. A számot latin vagy görög betű, felső index vagy más jel egészítheti ki (pl. <code>′</code>). |
A '''helyszám''' vagy '''helyzetszám''' az atomok molekulabeli helyét megadó jelölés. Nemcsak szám lehet, hanem latin vagy görög betű és ezek vesszővel elválasztott sorozata is, melynek minden tagja egy-egy atomot jelöl. A latin betű lehet kicsi vagy nagy, álló vagy dőlt. A számot latin vagy görög betű, felső index vagy más jel egészítheti ki (pl. <code>′</code>). |
||
− | A helyzetszámot mindig az atom(csoport) neve elé tesszük, amire vonatkozik.<ref group="Nyitrai">R-0.1.2</ref> |
+ | A helyzetszámot mindig az atom(csoport) neve elé tesszük, amire vonatkozik.<ref group="Nyitrai">R-0.1.2</ref> Tehát pl. pentán-1-ol (nem 1-pentanol). |
A számozásra vannak szabályok, de ezek olyan eljárásokat adnak meg, ami többféle eredményt adhat. Ilyenkor a <dfn>legkisebb</dfn> helyzetszámot kell választani. |
A számozásra vannak szabályok, de ezek olyan eljárásokat adnak meg, ami többféle eredményt adhat. Ilyenkor a <dfn>legkisebb</dfn> helyzetszámot kell választani. |
||
7. sor: | 7. sor: | ||
Két helyszámsorozatból az a kisebb, amelyiknek a másiktól különböző első tagja kisebb. Tehát az 1,2,8 és 1,3,4 helyszámból az előbbi a kisebb. |
Két helyszámsorozatból az a kisebb, amelyiknek a másiktól különböző első tagja kisebb. Tehát az 1,2,8 és 1,3,4 helyszámból az előbbi a kisebb. |
||
− | <code>′</code> < latin betű < görög betű < szám. |
+ | <code>′</code> < latin betű < görög betű < szám.<ref group="Nyitrai">R-0.2.4.2., 18. oldal.</ref> A <code>′</code>-t és a latin betűt úgy kell érteni, hogy a <code>′</code>-s nagyobb, mint az ugyanolyan helyszámú <code>′</code> nélküli. |
+ | |||
+ | Görög betűs helyszámot [[konjunktív művelet]]ben használunk (lásd ott). |
||
+ | |||
+ | == A vegyületek számozása == |
||
+ | A számozást úgy kell megválasztani, hogy az alábbi prioritás szerint a legkisebb számozást kapjuk:<ref group="Erdey">C-15.1., 203–205. oldal.</ref> |
||
+ | # [[kiemelt hidrogén]] |
||
+ | # utótag |
||
+ | # az aciklusos vegyületekben és a cikloalkánokban a kettős és hármas kötés. Ha mindkettő van, akkor a kettős kötésnek előnye van. |
||
+ | # [[hidro-]], [[-én]] és [[-in]] együttesen. A háromféle helyszámot egy listába rendezzük növekvő sorrendbe, és ezeket hasonlítjuk össze. |
||
+ | # az ábécé-sorrend alapján elsőként megnevezett előtag. |
||
+ | |||
+ | == Nagybetűs helyszám == |
||
+ | [[Fájl:BAM15.svg|bélyegkép|jobbra|320px|''N''<sup><font color="blue">5</font></sup>,''N''<sup><font color="blue">6</font></sup>-Bisz(<font color="magenta">2</font>-fluorfenil)-[<font color="red">1</font>,<font color="red">2</font>,<font color="red">5</font>]oxadiazolo[<font color="red">3</font>,<font color="red">4</font>-''<font color="green">b</font>'']pirazin-<font color="blue">5</font>,<font color="blue">6</font>-diamin<br>{{bővebben|Kémia:BAM15}}]] |
||
+ | |||
+ | A nagy latin betű nitrogénen, oxigénen vagy kénen keresztüli kapcsolódást jelöl ([[N-|''N''-]]), <code>''O''-</code> ill. <code>''S''-</code>). Általános szabályt nem találtam a nevezéktanban, csak bizonyos vegyülettípusok nevének megadásánál írták le. Viszont olyan példát találtam PubChem-ben, amikor a gyűrűhöz kapcsolódó nitrogénatomokat a gyűrű helyszáma alapján különböztették meg egymástól.<ref>[https://pubchem.ncbi.nlm.nih.gov/compound/4259181 <nowiki>3-N-Cyclopropyl-7-[(4-propan-2-ylphenyl)methyl]pyrrolo[3,2-f]quinazoline-1,3-diamine</nowiki>] (PubChem)</ref> Pl. a gyűrű 3-as szénatomjához kapcsolódó nitrogénhez kapcsolódó helyettesítő tag a 3-''N'' vagy N3- előtagot kapta. Úgy tűnik, ennek írásmódja ''N''<sup>3</sup>-. |
||
+ | {{lásd még|Kémia:SCH-79797}} |
||
+ | |||
+ | Ha az alapvegyületben és az utótagban is van nitrogén, az ''N'' az utótagra vonatkozik. Tapasztalati tény, nem láttam szabályban. |
||
+ | |||
+ | === Nagybetűs helyszám sokszorozó taggal === |
||
+ | Erre végképp nem láttam szabályt, csak példát: {{hulink|Izoszorbid-dinitrát}} (magyar Wikipédia). A IUPAC-név:<ref>[https://www.chemspider.com/Chemical-Structure.6619.html isosorbide dinitrate] (ChemSpider)</ref> |
||
+ | <code>2,5-di-''O''-nitro-1,4:3,6-dianhidro-{{dexter}}-glucitol</code> |
||
+ | Azt jelenti, hogy két [[nitro-]] csoport kapcsolódik a glucitol-dianhidrid 2-es és 5-ös szénatomon levő oxigénjéhez. |
||
+ | |||
+ | == Hangzóváltozás == |
||
+ | Ha a helyzetszámot a vegyület elé írjuk (régi módi), a vegyületnév magánhangzója rövidülhet az utótagtól függően, pl.: <code>2-pentanol</code>. Ha a helyszám a kettő közé kerül, nincs rövidülés: <code>pentán-2-ol</code>.<ref group="Nyitrai">R-0.1.7.3. (b), 11. oldal.</ref> |
||
+ | |||
+ | Ugyanez a helyzet a k ill. c változásával: <code>2-decén</code>, <code>deka-2-én</code>. |
||
+ | {{lásd még|Sokszorozó tag}} |
||
+ | |||
+ | == Jegyzetek == |
||
⚫ | |||
== Forrás == |
== Forrás == |
||
* {{nyitrai|2. és 18}} |
* {{nyitrai|2. és 18}} |
||
+ | {{nyitrai3|3}} |
||
⚫ | |||
+ | * {{erdey2}} |
||
− | [[Kategória: |
+ | [[Kategória:Jelölések]] |
− | [[Kategória:R-0.1.2]] |
||
− | [[Kategória:R-0.2.4.2]] |
A lap jelenlegi, 2020. augusztus 26., 02:49-kori változata
A helyszám vagy helyzetszám az atomok molekulabeli helyét megadó jelölés. Nemcsak szám lehet, hanem latin vagy görög betű és ezek vesszővel elválasztott sorozata is, melynek minden tagja egy-egy atomot jelöl. A latin betű lehet kicsi vagy nagy, álló vagy dőlt. A számot latin vagy görög betű, felső index vagy más jel egészítheti ki (pl. ′
).
A helyzetszámot mindig az atom(csoport) neve elé tesszük, amire vonatkozik.[Nyitrai 1] Tehát pl. pentán-1-ol (nem 1-pentanol).
A számozásra vannak szabályok, de ezek olyan eljárásokat adnak meg, ami többféle eredményt adhat. Ilyenkor a legkisebb helyzetszámot kell választani.
Két helyszámsorozatból az a kisebb, amelyiknek a másiktól különböző első tagja kisebb. Tehát az 1,2,8 és 1,3,4 helyszámból az előbbi a kisebb.
′
< latin betű < görög betű < szám.[Nyitrai 2] A ′
-t és a latin betűt úgy kell érteni, hogy a ′
-s nagyobb, mint az ugyanolyan helyszámú ′
nélküli.
Görög betűs helyszámot konjunktív műveletben használunk (lásd ott).
A vegyületek számozása
A számozást úgy kell megválasztani, hogy az alábbi prioritás szerint a legkisebb számozást kapjuk:[Erdey 1]
- kiemelt hidrogén
- utótag
- az aciklusos vegyületekben és a cikloalkánokban a kettős és hármas kötés. Ha mindkettő van, akkor a kettős kötésnek előnye van.
- hidro-, -én és -in együttesen. A háromféle helyszámot egy listába rendezzük növekvő sorrendbe, és ezeket hasonlítjuk össze.
- az ábécé-sorrend alapján elsőként megnevezett előtag.
Nagybetűs helyszám
A nagy latin betű nitrogénen, oxigénen vagy kénen keresztüli kapcsolódást jelöl (N-), O-
ill. S-
). Általános szabályt nem találtam a nevezéktanban, csak bizonyos vegyülettípusok nevének megadásánál írták le. Viszont olyan példát találtam PubChem-ben, amikor a gyűrűhöz kapcsolódó nitrogénatomokat a gyűrű helyszáma alapján különböztették meg egymástól.[1] Pl. a gyűrű 3-as szénatomjához kapcsolódó nitrogénhez kapcsolódó helyettesítő tag a 3-N vagy N3- előtagot kapta. Úgy tűnik, ennek írásmódja N3-.
Ha az alapvegyületben és az utótagban is van nitrogén, az N az utótagra vonatkozik. Tapasztalati tény, nem láttam szabályban.
Nagybetűs helyszám sokszorozó taggal
Erre végképp nem láttam szabályt, csak példát: Izoszorbid-dinitrát (magyar Wikipédia). A IUPAC-név:[2]
2,5-di-O-nitro-1,4:3,6-dianhidro-d-glucitol
Azt jelenti, hogy két nitro- csoport kapcsolódik a glucitol-dianhidrid 2-es és 5-ös szénatomon levő oxigénjéhez.
Hangzóváltozás
Ha a helyzetszámot a vegyület elé írjuk (régi módi), a vegyületnév magánhangzója rövidülhet az utótagtól függően, pl.: 2-pentanol
. Ha a helyszám a kettő közé kerül, nincs rövidülés: pentán-2-ol
.[Nyitrai 3]
Ugyanez a helyzet a k ill. c változásával: 2-decén
, deka-2-én
.
Jegyzetek
Forrás
- Nyitrai József – Nagy József: Útmutató a szerves vegyületek IUPAC nevezéktanához. Budapest: Magyar Kémikusok Egyesülete (1998) 2. és 18. o. Az IUPAC Szerves Kémiai Nómenklatúrabizottságának 1993-as ajánlása alapján.
- A magyar kémiai elnevezés és helyesírás szabályai. Szerkesztette: Erdey-Grúz Tibor és Fodorné Csányi Piroska Budapest: Akadémiai Kiadó (1972)
- ↑ C-15.1., 203–205. oldal.