„Áthidalt gyűrű” változatai közötti eltérés
| Laci (vitalap | szerkesztései) | Laci (vitalap | szerkesztései)  | ||
| (12 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva) | |||
| 10. sor: | 10. sor: | ||
| == {{anchor|híd}} Hídképző előtagok == | == {{anchor|híd}} Hídképző előtagok == | ||
| === Szénhidrogének === | |||
| {| border="1" style="float: right; clear: right; margin-left: 10pt" | {| border="1" style="float: right; clear: right; margin-left: 10pt" | ||
| |+ Példák híd előtagokra | |+ Példák híd előtagokra<ref group="Nyitrai">R-9.2.1.1., 188. oldal.</ref> | ||
| ! Szénhidrogén !! Hídnév !! Képlet | ! Szénhidrogén !! Hídnév !! Képlet | ||
| |- | |- | ||
| 28. sor: | 29. sor: | ||
| Ha a hídban kettős kötés van, azt [[szögletes zárójel]]ben jelezzük.<ref group="Nyitrai">R-2.4.1.2., 48. oldal.</ref> | Ha a hídban kettős kötés van, azt [[szögletes zárójel]]ben jelezzük.<ref group="Nyitrai">R-2.4.1.2., 48. oldal.</ref> | ||
| Példa hídképzésre: | |||
| [[Fájl:Benzodekán2.svg|bélyegkép|balra|250px|Tetradekahidro-4,9,12a,13,13-pentametil-6,10-metanobenzociklodecén]] | |||
| A molekula triviális neve {{enlink|Taxane|taxán}} (a sztereokémiai jellemzők nélkül). | |||
| {{bővebben|Kémia:Taxán}} | |||
| {{clear}} | |||
| === Heteroatomos hidak === | |||
| A nyílt hidak többségét az [[epo-]] előtaggal vagy az [[-o]] végződéssel képezzük.<ref group="Nyitrai">R-9.2.1.4., 189–190. oldal.</ref> | |||
| A heterociklusos hidakat az alapnév után tett [[-o]] végződéssel képezzük.<ref group="Nyitrai">R-9.2.1.4., 190. oldal.</ref> | |||
| === Többértékű hidak === | |||
| A többatomos többértékű híd nevét a csoportból képezzük. A helyzetszámokat szögletes zárójelben adjuk meg. Pl.: | |||
| * etán[1,1,2]tiil- | |||
| * nitrilo-: {{képlet|─N═}}, az N egy+kettős kötéssel vagy három egyes kötéssel is kapcsolódhatik | |||
| * epoxinitrilo-: {{képlet|─O─N═}}, az N kettős kötéssel vagy két egyes kötéssel is kapcsolódhatik | |||
| A <code>meteno-</code> a metán három-, a <code>metino-</code> (<code>karbano-</code>) a négyértékű hídja. | |||
| == Jegyzetek == | == Jegyzetek == | ||
| 33. sor: | 55. sor: | ||
| == Forrás == | == Forrás == | ||
| * {{nyitrai2}} | * {{nyitrai2|4}} | ||
| * {{erdey2}} | * {{erdey2}} | ||
| * {{hulink|Áthidalt gyűrűs nómenklatúra}} (magyar Wikipédia) | * {{hulink|Áthidalt gyűrűs nómenklatúra}} (magyar Wikipédia) | ||
A lap jelenlegi, 2020. július 20., 00:18-kori változata
Két gyűrű áthidalt, ha három vagy több közös atomjuk van. Az áthidalt gyűrűrendszereknek külön nevezéktanuk van, mellyel kondenzált gyűrűk is elnevezhetők. Hidakat fúziós nómenklatúrában előtaggal is tudunk definiálni[Erdey 1] (lásd alább).
Fogalmak
- Híd
- A gyűrű két (tercier vagy kvaternel) atomját összekötő vegyértékkötés, atom vagy egyenes lánc.
- Hídfő
- a hídhoz csatlakozó két (tercier vagy kvaternel) szénatom.
- Gyűrűszám
- a vegyület nyílt lánccá alakításához szükséges elhagyandó hidak száma.
- Főgyűrű
- a leghosszabb gyűrű.
- Főhíd
- a lehető leghosszabb híd, melynek mindkét hídfője a főgyűrűhöz tartozik. Több lehetőség esetén az, amelyik a a molekulát a lehető legszimmetrikusabban osztja ketté.
Hídképző előtagok
Szénhidrogének
| Szénhidrogén | Hídnév | Képlet | 
|---|---|---|
| metán | metano- | ─CH2─ | 
| etán | etano- | ─CH2─CH2─ | 
| propán | propano- | ─CH2─CH2─CH2─ | 
| bután | butano- | ─CH2─CH2─CH2─CH2─ | 
| 2-butén | but[2]eno- | ─CH2─CH═CH─CH2─ | 
A hidat a megfelelő egyenes láncú szénhidrogén nevéből származtatjuk le úgy, hogy az -án, -én, stb. végződést -ano, -eno végződésre változtatjuk.[1] A hidakat ábécérendben soroljuk fel a váz előtt. Az így képzett gyűrűrendszer számozása csak annyiban változik, hogy több lehetőség esetén a hídfők kapják a legkisebb számokat. A híd atomjait utólag számozzuk a nagyobb számú hídfőtől kezdve, a felsorolás sorrendjében (azaz ábécé rendben).
Ha a hídban kettős kötés van, azt szögletes zárójelben jelezzük.[Nyitrai 2]
Példa hídképzésre:
A molekula triviális neve taxán (a sztereokémiai jellemzők nélkül).
Heteroatomos hidak
A nyílt hidak többségét az epo- előtaggal vagy az -o végződéssel képezzük.[Nyitrai 3]
A heterociklusos hidakat az alapnév után tett -o végződéssel képezzük.[Nyitrai 4]
Többértékű hidak
A többatomos többértékű híd nevét a csoportból képezzük. A helyzetszámokat szögletes zárójelben adjuk meg. Pl.:
- etán[1,1,2]tiil-
- nitrilo-: ─N═, az N egy+kettős kötéssel vagy három egyes kötéssel is kapcsolódhatik
- epoxinitrilo-: ─O─N═, az N kettős kötéssel vagy két egyes kötéssel is kapcsolódhatik
A meteno- a metán három-, a metino- (karbano-) a négyértékű hídja.
Jegyzetek
- ↑ Az -ano, -eno nem utótag, hanem végződésváltoztatás, ezért képezhetők belőlük előtagok.
Forrás
- Nyitrai József – Nagy József: Útmutató a szerves vegyületek IUPAC nevezéktanához. Budapest: Magyar Kémikusok Egyesülete (1998) Az IUPAC Szerves Kémiai Nómenklatúrabizottságának 1993-as ajánlása alapján.
- A magyar kémiai elnevezés és helyesírás szabályai. Szerkesztette: Erdey-Grúz Tibor és Fodorné Csányi Piroska Budapest: Akadémiai Kiadó (1972)
- ↑ A-34.1., 145. oldal
- Áthidalt gyűrűs nómenklatúra (magyar Wikipédia)

