„Nevezéktan” változatai közötti eltérés
| Laci (vitalap | szerkesztései) | Laci (vitalap | szerkesztései)  | ||
| 21. sor: | 21. sor: | ||
| | CH<sub>4</sub>  || {{rész|+}} {{hulink|metán}} || {{rész|×}} {{hulink|hangyasav}} || form-<ref>Sav anionja a <dfn>-formiát</dfn></ref> | | CH<sub>4</sub>  || {{rész|+}} {{hulink|metán}} || {{rész|×}} {{hulink|hangyasav}} || form-<ref>Sav anionja a <dfn>-formiát</dfn></ref> | ||
| |- | |- | ||
| | align="center" rowspan=" | | align="center" rowspan="6" | 2 | ||
| | rowspan="4" | CH<sub>3</sub>–CH<sub>3</sub> || rowspan="4" | {{rész|+}} {{hulink|etán}} || {{rész|+}} {{hulink|ecetsav}} || acet- | | rowspan="4" | CH<sub>3</sub>–CH<sub>3</sub> || rowspan="4" | {{rész|+}} {{hulink|etán}} || {{rész|+}} {{hulink|ecetsav}} || acet- | ||
| |- | |- | ||
| 31. sor: | 31. sor: | ||
| |- | |- | ||
| | CH<sub>2</sub>=CH<sub>2</sub> || {{rész|×}} {{hulink|etilén}}<ref>Egyértékű szubsztituense a <dfn>vinil</dfn>: CH<sub>2</sub>=CH–</ref> | | CH<sub>2</sub>=CH<sub>2</sub> || {{rész|×}} {{hulink|etilén}}<ref>Egyértékű szubsztituense a <dfn>vinil</dfn>: CH<sub>2</sub>=CH–</ref> | ||
| |- | |||
| | CH≡CH || {{rész|+}} {{hulink|acetilén}} | |||
| |- | |- | ||
| | align="center" rowspan="5" | 3 | | align="center" rowspan="5" | 3 | ||
A lap 2020. március 27., 09:22-kori változata
A kémiai nevek fajtái:[Nyitrai 1]
- triviális név
- félszisztematikus/féltriviális név
- IUPAC-név/szisztematikus név
Nem szisztematikus nevek
Egyes nem szisztematikus nevek használata megengedett IUPAC-nevekben is, másoké csak korlátozottan (pl. nevezéktani műveletekkel csak bizonyos részük módosítható, általában csak a gyűrű hidrogénjeinek helyettesítése megengedett). A IUPAC célja ezen nevek lehetőség szerinti csökkentése, bár sok előnyük van:
- egyszerűség, rövidség
- elterjedtség.
A nem szisztematikus nevekben előfordul, hogy az atomok számozása is eltér az általános szabályoktól. Ez gyűrűs vegyületekben szokott előfordulni.
Az IUPAC-szabályok tételesen felsorolják a használható nem szisztematikus neveket a korlátozásokkal együtt.[Nyitrai 2] A listát időről időre felülvizsgálják.
A leggyakoribb triviális és féltriviális nevek
| Szén | Képlet | Név | Sav | |
|---|---|---|---|---|
| 1 | CH4 | + metán | × hangyasav | form-[1] | 
| 2 | CH3–CH3 | + etán | + ecetsav | acet- | 
| × glikolsav | glikol- | |||
| × glioxilsav oxo-ecetsav | glioxil- oxo-acet- | |||
| + oxálsav | oxal- | |||
| CH2=CH2 | × etilén[2] | |||
| CH≡CH | + acetilén | |||
| 3 | CH3–CH2–CH3 | + propán | × propionsav propánsav | propion- | 
| + malonsav | malon- | |||
| × tejsav | lakt- | |||
| × piroszőlősav | piruv- | |||
| CH3–CH=CH2 | propén | + akrilsav | akril- | 
A jobb oldali táblázat felsorolja a nem szisztematikus nevű, legfeljebb 6 szénatomos nyílt láncú szénhidrogének, a hozzá tartozó savak, a savak tövének a nevét. A triviális nevű sav töve a sav latin nevének töve, amiből a rokon vegyületek nevét képezzük (aldehidek, aminok, nitrilek, stb.). Jelölések:
- + korlátlanul szubsztituálható
- - korlátozottan szubsztituálható
- × nem szubsztituálható
- (üres): szisztematikus név
Jegyzetek
Források
- Nyitrai József – Nagy József: Útmutató a szerves vegyületek IUPAC nevezéktanához. Budapest: Magyar Kémikusok Egyesülete (1998) Az IUPAC Szerves Kémiai Nómenklatúrabizottságának 1993-as ajánlása alapján.