Áthidalt gyűrű
A lap korábbi változatát látod, amilyen Laci (vitalap | szerkesztései) 2020. április 23., 09:54-kor történt szerkesztése után volt. (→{{anchor|híd}} Hídképző előtagok)
Két gyűrű áthidalt, ha három vagy több közös atomjuk van. Az áthidalt gyűrűrendszereknek külön nevezéktanuk van, mellyel kondenzált gyűrűk is elnevezhetők. Hidakat fúziós nómenklatúrában előtaggal is tudunk definiálni[Erdey 1] (lásd alább).
Fogalmak
- Híd
- A gyűrű két (tercier vagy kvaternel) atomját összekötő vegyértékkötés, atom vagy egyenes lánc.
- Hídfő
- a hídhoz csatlakozó két (tercier vagy kvaternel) szénatom.
- Gyűrűszám
- a vegyület nyílt lánccá alakításához szükséges elhagyandó hidak száma.
- Főgyűrű
- a leghosszabb gyűrű.
- Főhíd
- a lehető leghosszabb híd, melynek mindkét hídfője a főgyűrűhöz tartozik. Több lehetőség esetén az, amelyik a a molekulát a lehető legszimmetrikusabban osztja ketté.
Hídképző előtagok
| Szénhidrogén | Hídnév | Képlet |
|---|---|---|
| metán | metano- | ─CH2─ |
| etán | etano- | ─CH2─CH2─ |
| propán | propano- | ─CH2─CH2─CH2─ |
| bután | butano- | ─CH2─CH2─CH2─CH2─ |
A hidat a megfelelő egyenes láncú szénhidrogén nevéből származtatjuk le úgy, hogy az -án, -én, stb. végződést -ano, -eno végződésre változtatjuk.[1] A hidakat ábécérendben soroljuk fel a váz előtt. Az így képzett gyűrűrendszer számozása csak annyiban változik, hogy több lehetőség esetén a hídfők kapják a legkisebb számokat. A híd atomjait utólag számozzuk a nagyobb számú hídfőtől kezdve, a felsorolás sorrendjében (azaz ábécé rendben).
Jegyzetek
- ↑ Az -ano, -eno nem utótag, hanem végződésváltoztatás, ezért képezhetők belőlük előtagok.
Forrás
- A magyar kémiai elnevezés és helyesírás szabályai. Szerkesztette: Erdey-Grúz Tibor és Fodorné Csányi Piroska Budapest: Akadémiai Kiadó (1972)
- ↑ A-34.1., 145. oldal
- Áthidalt gyűrűs nómenklatúra (magyar Wikipédia)