„Alapvegyület” változatai közötti eltérés
Laci (vitalap | szerkesztései) (→Forrás) |
Laci (vitalap | szerkesztései) |
||
| (14 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| − | Az '''alapvegyület''' a vegyületnek az a része, amiből az elnevezéskor kiindulunk. |
+ | Az '''alapvegyület''' a vegyületnek az a része, amiből az elnevezéskor kiindulunk. Az alapvegyület többféleképpen kiválasztható (bár a IUPAC ajánlásokat tesz a kiválasztásra), következésképp egy vegyületnek többféle szabályos IUPAC-neve lehet. |
| + | Ahogy az alapvegyület angol neve ({{enlink|parent hydride}}) jelzi: a tipikus alapvegyület [[hidrid]] (általában [[szénhidrogén]]). Az alapvegyület nem tartalmaz [[jellemző csoport]]ot. |
||
| ⚫ | Az alapvegyület mindig [[egyenes lánc]]ú. Ez alól csak azok a befogadott (fél)[[triviális név|triviális nevű]] vegyületek kivételek, melyek nevükben oldalláncot is magukban foglalnak. A lánc |
||
| + | |||
| ⚫ | Az alapvegyület mindig [[egyenes lánc]]ú. Ez alól csak azok a befogadott (fél)[[triviális név|triviális nevű]] vegyületek kivételek, melyek nevükben oldalláncot is magukban foglalnak. A lánc [[gyűrű]]kből is állhat, ha azok közvetlenül kapcsolódnak egymáshoz. Az alapvegyületként használható gyűrűk vagy teljesen [[telített]]ek, vagy [[teljesen telítetlen]]ek, bár ez alól van néhány triviális nevű kivétel. |
||
A nevezéktan gondoskodik róla, hogy az alapvegyületnek mindig legyen rendszertani vagy befogadott (fél)triviális neve. Az alapvegyület neve az '''alapnév'''. |
A nevezéktan gondoskodik róla, hogy az alapvegyületnek mindig legyen rendszertani vagy befogadott (fél)triviális neve. Az alapvegyület neve az '''alapnév'''. |
||
| + | |||
| + | Az alapvegyületből [[szubsztitúció]]s előtag vezethető le, mellyel más alapvegyület atomjain lehet műveletet végezni. A művelet rekurzívan végezhető, így bonyolult szubsztitúciós csoportok állíthatók elő. Pl. egy nyílt elágazó szénhidrogén oldalláncai olyan szubsztitúciós csoportok, amik maguk is tartalmaznak alapvegyületet. Többszörös elágazás esetén a szubsztitúciós csoportnak is van alapvegyületet tartalmazó szubsztitúciós előtagja. |
||
Alapvegyületnek az alábbi vegyülettípusok választhatók: |
Alapvegyületnek az alábbi vegyülettípusok választhatók: |
||
* Egyenes láncú [[hidrid]]ek. A hidrid lehet [[szénhidrogén]], lehet több centrumú, és lehetnek benne heteroatomok is.<ref group="Nyitrai">R-2.1. és R-2.2.</ref> |
* Egyenes láncú [[hidrid]]ek. A hidrid lehet [[szénhidrogén]], lehet több centrumú, és lehetnek benne heteroatomok is.<ref group="Nyitrai">R-2.1. és R-2.2.</ref> |
||
| − | * Monociklusos szénhidrogének ([[cikloalkán]]ok vagy [[annulén]]ek),<ref group="Nyitrai">R-2.3.1.</ref> [[hidrid]]ek,<ref group="Nyitrai">R-2.3.2.</ref> heterociklusok. |
+ | * Monociklusos szénhidrogének ([[cikloalkán]]ok vagy [[annulén]]ek),<ref group="Nyitrai">R-2.3.1.</ref> [[hidrid]]ek,<ref group="Nyitrai">R-2.3.2.</ref> [[heterociklusok]]. |
| − | * Policiklusok (kondenzált, áthidalt vagy spirociklus) |
+ | * Policiklusok (kondenzált, [[Áthidalt gyűrű|áthidalt]] vagy [[Spirociklusos vegyületek|spirociklus]]) |
* [[Gyűrűtársulás]] |
* [[Gyűrűtársulás]] |
||
| + | * Természetes vegyületek (triviális névvel).<ref>{{CitWeb|url=https://www.qmul.ac.uk/sbcs/iupac/sectionF/app.html|tit=Appendix|subtit=Revised Section F: Natural Products and Related Compounds|ann=1999}}</ref> |
||
| + | |||
| + | == Jegyzetek == |
||
| + | <references/> |
||
== Forrás == |
== Forrás == |
||
A lap jelenlegi, 2020. április 18., 19:30-kori változata
Az alapvegyület a vegyületnek az a része, amiből az elnevezéskor kiindulunk. Az alapvegyület többféleképpen kiválasztható (bár a IUPAC ajánlásokat tesz a kiválasztásra), következésképp egy vegyületnek többféle szabályos IUPAC-neve lehet.
Ahogy az alapvegyület angol neve (parent hydride) jelzi: a tipikus alapvegyület hidrid (általában szénhidrogén). Az alapvegyület nem tartalmaz jellemző csoportot.
Az alapvegyület mindig egyenes láncú. Ez alól csak azok a befogadott (fél)triviális nevű vegyületek kivételek, melyek nevükben oldalláncot is magukban foglalnak. A lánc gyűrűkből is állhat, ha azok közvetlenül kapcsolódnak egymáshoz. Az alapvegyületként használható gyűrűk vagy teljesen telítettek, vagy teljesen telítetlenek, bár ez alól van néhány triviális nevű kivétel.
A nevezéktan gondoskodik róla, hogy az alapvegyületnek mindig legyen rendszertani vagy befogadott (fél)triviális neve. Az alapvegyület neve az alapnév.
Az alapvegyületből szubsztitúciós előtag vezethető le, mellyel más alapvegyület atomjain lehet műveletet végezni. A művelet rekurzívan végezhető, így bonyolult szubsztitúciós csoportok állíthatók elő. Pl. egy nyílt elágazó szénhidrogén oldalláncai olyan szubsztitúciós csoportok, amik maguk is tartalmaznak alapvegyületet. Többszörös elágazás esetén a szubsztitúciós csoportnak is van alapvegyületet tartalmazó szubsztitúciós előtagja.
Alapvegyületnek az alábbi vegyülettípusok választhatók:
- Egyenes láncú hidridek. A hidrid lehet szénhidrogén, lehet több centrumú, és lehetnek benne heteroatomok is.[Nyitrai 1]
- Monociklusos szénhidrogének (cikloalkánok vagy annulének),[Nyitrai 2] hidridek,[Nyitrai 3] heterociklusok.
- Policiklusok (kondenzált, áthidalt vagy spirociklus)
- Gyűrűtársulás
- Természetes vegyületek (triviális névvel).[1]
Jegyzetek
- ↑ Appendix: Revised Section F: Natural Products and Related Compounds. www.qmul.ac.uk (1999)
Forrás
- Nyitrai József – Nagy József: Útmutató a szerves vegyületek IUPAC nevezéktanához. Budapest: Magyar Kémikusok Egyesülete (1998) Az IUPAC Szerves Kémiai Nómenklatúrabizottságának 1993-as ajánlása alapján.