„Helyzetszám” változatai közötti eltérés

Innen: kémia
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
 
(22 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
 
A '''helyszám''' vagy '''helyzetszám''' az atomok molekulabeli helyét megadó jelölés. Nemcsak szám lehet, hanem latin vagy görög betű és ezek vesszővel elválasztott sorozata is, melynek minden tagja egy-egy atomot jelöl. A latin betű lehet kicsi vagy nagy, álló vagy dőlt. A számot latin vagy görög betű, felső index vagy más jel egészítheti ki (pl. <code>′</code>).
 
A '''helyszám''' vagy '''helyzetszám''' az atomok molekulabeli helyét megadó jelölés. Nemcsak szám lehet, hanem latin vagy görög betű és ezek vesszővel elválasztott sorozata is, melynek minden tagja egy-egy atomot jelöl. A latin betű lehet kicsi vagy nagy, álló vagy dőlt. A számot latin vagy görög betű, felső index vagy más jel egészítheti ki (pl. <code>′</code>).
   
A helyzetszámot mindig az atom(csoport) neve elé tesszük, amire vonatkozik.<ref group="Nyitrai">R-0.1.2</ref>
+
A helyzetszámot mindig az atom(csoport) neve elé tesszük, amire vonatkozik.<ref group="Nyitrai">R-0.1.2</ref> Tehát pl. pentán-1-ol (nem 1-pentanol).
   
 
A számozásra vannak szabályok, de ezek olyan eljárásokat adnak meg, ami többféle eredményt adhat. Ilyenkor a <dfn>legkisebb</dfn> helyzetszámot kell választani.
 
A számozásra vannak szabályok, de ezek olyan eljárásokat adnak meg, ami többféle eredményt adhat. Ilyenkor a <dfn>legkisebb</dfn> helyzetszámot kell választani.
7. sor: 7. sor:
 
Két helyszámsorozatból az a kisebb, amelyiknek a másiktól különböző első tagja kisebb. Tehát az 1,2,8 és 1,3,4 helyszámból az előbbi a kisebb.
 
Két helyszámsorozatból az a kisebb, amelyiknek a másiktól különböző első tagja kisebb. Tehát az 1,2,8 és 1,3,4 helyszámból az előbbi a kisebb.
   
<code>′</code> < latin betű < görög betű < szám.
+
<code>′</code> < latin betű < görög betű < szám.<ref group="Nyitrai">R-0.2.4.2., 18. oldal.</ref> A <code>′</code>-t és a latin betűt úgy kell érteni, hogy a <code>′</code>-s nagyobb, mint az ugyanolyan helyszámú <code>′</code> nélküli.
  +
  +
Görög betűs helyszámot [[konjunktív művelet]]ben használunk (lásd ott).
  +
  +
== A vegyületek számozása ==
  +
A számozást úgy kell megválasztani, hogy az alábbi prioritás szerint a legkisebb számozást kapjuk:<ref group="Erdey">C-15.1., 203–205. oldal.</ref>
  +
# [[kiemelt hidrogén]]
  +
# utótag
  +
# az aciklusos vegyületekben és a cikloalkánokban a kettős és hármas kötés. Ha mindkettő van, akkor a kettős kötésnek előnye van.
  +
# [[hidro-]], [[-én]] és [[-in]] együttesen. A háromféle helyszámot egy listába rendezzük növekvő sorrendbe, és ezeket hasonlítjuk össze.
  +
# az ábécé-sorrend alapján elsőként megnevezett előtag.
  +
  +
== Nagybetűs helyszám ==
  +
[[Fájl:BAM15.svg|bélyegkép|jobbra|320px|''N''<sup><font color="blue">5</font></sup>,''N''<sup><font color="blue">6</font></sup>-Bisz(<font color="magenta">2</font>-fluorfenil)-[<font color="red">1</font>,<font color="red">2</font>,<font color="red">5</font>]oxadiazolo[<font color="red">3</font>,<font color="red">4</font>-''<font color="green">b</font>'']pirazin-<font color="blue">5</font>,<font color="blue">6</font>-diamin<br>{{bővebben|Kémia:BAM15}}]]
  +
  +
A nagy latin betű nitrogénen, oxigénen vagy kénen keresztüli kapcsolódást jelöl ([[N-|''N''-]]), <code>''O''-</code> ill. <code>''S''-</code>). Általános szabályt nem találtam a nevezéktanban, csak bizonyos vegyülettípusok nevének megadásánál írták le. Viszont olyan példát találtam PubChem-ben, amikor a gyűrűhöz kapcsolódó nitrogénatomokat a gyűrű helyszáma alapján különböztették meg egymástól.<ref>[https://pubchem.ncbi.nlm.nih.gov/compound/4259181 <nowiki>3-N-Cyclopropyl-7-[(4-propan-2-ylphenyl)methyl]pyrrolo[3,2-f]quinazoline-1,3-diamine</nowiki>] (PubChem)</ref> Pl. a gyűrű 3-as szénatomjához kapcsolódó nitrogénhez kapcsolódó helyettesítő tag a 3-''N'' vagy N3- előtagot kapta. Úgy tűnik, ennek írásmódja ''N''<sup>3</sup>-.
  +
{{lásd még|Kémia:SCH-79797}}
  +
  +
Ha az alapvegyületben és az utótagban is van nitrogén, az ''N'' az utótagra vonatkozik. Tapasztalati tény, nem láttam szabályban.
  +
  +
=== Nagybetűs helyszám sokszorozó taggal ===
  +
Erre végképp nem láttam szabályt, csak példát: {{hulink|Izoszorbid-dinitrát}} (magyar Wikipédia). A IUPAC-név:<ref>[https://www.chemspider.com/Chemical-Structure.6619.html isosorbide dinitrate] (ChemSpider)</ref>
  +
<code>2,5-di-''O''-nitro-1,4:3,6-dianhidro-{{dexter}}-glucitol</code>
  +
Azt jelenti, hogy két [[nitro-]] csoport kapcsolódik a glucitol-dianhidrid 2-es és 5-ös szénatomon levő oxigénjéhez.
  +
  +
== Hangzóváltozás ==
  +
Ha a helyzetszámot a vegyület elé írjuk (régi módi), a vegyületnév magánhangzója rövidülhet az utótagtól függően, pl.: <code>2-pentanol</code>. Ha a helyszám a kettő közé kerül, nincs rövidülés: <code>pentán-2-ol</code>.<ref group="Nyitrai">R-0.1.7.3. (b), 11. oldal.</ref>
  +
  +
Ugyanez a helyzet a k ill. c változásával: <code>2-decén</code>, <code>deka-2-én</code>.
  +
{{lásd még|Sokszorozó tag}}
  +
  +
== Jegyzetek ==
 
<references/>
   
 
== Forrás ==
 
== Forrás ==
 
* {{nyitrai|2. és 18}}
 
* {{nyitrai|2. és 18}}
  +
{{nyitrai3|3}}
<references group="Nyitrai"/>
 
  +
* {{erdey2}}
   
[[Kategória:Fogalmak]]
+
[[Kategória:Jelölések]]
[[Kategória:R-0.1.2]]
 
[[Kategória:R-0.2.4.2]]
 

A lap jelenlegi, 2020. augusztus 26., 03:49-kori változata

A helyszám vagy helyzetszám az atomok molekulabeli helyét megadó jelölés. Nemcsak szám lehet, hanem latin vagy görög betű és ezek vesszővel elválasztott sorozata is, melynek minden tagja egy-egy atomot jelöl. A latin betű lehet kicsi vagy nagy, álló vagy dőlt. A számot latin vagy görög betű, felső index vagy más jel egészítheti ki (pl. ).

A helyzetszámot mindig az atom(csoport) neve elé tesszük, amire vonatkozik.[Nyitrai 1] Tehát pl. pentán-1-ol (nem 1-pentanol).

A számozásra vannak szabályok, de ezek olyan eljárásokat adnak meg, ami többféle eredményt adhat. Ilyenkor a legkisebb helyzetszámot kell választani.

Két helyszámsorozatból az a kisebb, amelyiknek a másiktól különböző első tagja kisebb. Tehát az 1,2,8 és 1,3,4 helyszámból az előbbi a kisebb.

< latin betű < görög betű < szám.[Nyitrai 2] A -t és a latin betűt úgy kell érteni, hogy a -s nagyobb, mint az ugyanolyan helyszámú nélküli.

Görög betűs helyszámot konjunktív műveletben használunk (lásd ott).

A vegyületek számozása

A számozást úgy kell megválasztani, hogy az alábbi prioritás szerint a legkisebb számozást kapjuk:[Erdey 1]

  1. kiemelt hidrogén
  2. utótag
  3. az aciklusos vegyületekben és a cikloalkánokban a kettős és hármas kötés. Ha mindkettő van, akkor a kettős kötésnek előnye van.
  4. hidro-, -én és -in együttesen. A háromféle helyszámot egy listába rendezzük növekvő sorrendbe, és ezeket hasonlítjuk össze.
  5. az ábécé-sorrend alapján elsőként megnevezett előtag.

Nagybetűs helyszám

N5,N6-Bisz(2-fluorfenil)-[1,2,5]oxadiazolo[3,4-b]pirazin-5,6-diamin

A nagy latin betű nitrogénen, oxigénen vagy kénen keresztüli kapcsolódást jelöl (N-), O- ill. S-). Általános szabályt nem találtam a nevezéktanban, csak bizonyos vegyülettípusok nevének megadásánál írták le. Viszont olyan példát találtam PubChem-ben, amikor a gyűrűhöz kapcsolódó nitrogénatomokat a gyűrű helyszáma alapján különböztették meg egymástól.[1] Pl. a gyűrű 3-as szénatomjához kapcsolódó nitrogénhez kapcsolódó helyettesítő tag a 3-N vagy N3- előtagot kapta. Úgy tűnik, ennek írásmódja N3-.

Ha az alapvegyületben és az utótagban is van nitrogén, az N az utótagra vonatkozik. Tapasztalati tény, nem láttam szabályban.

Nagybetűs helyszám sokszorozó taggal

Erre végképp nem láttam szabályt, csak példát: Izoszorbid-dinitrát (magyar Wikipédia). A IUPAC-név:[2]

2,5-di-O-nitro-1,4:3,6-dianhidro-d-glucitol

Azt jelenti, hogy két nitro- csoport kapcsolódik a glucitol-dianhidrid 2-es és 5-ös szénatomon levő oxigénjéhez.

Hangzóváltozás

Ha a helyzetszámot a vegyület elé írjuk (régi módi), a vegyületnév magánhangzója rövidülhet az utótagtól függően, pl.: 2-pentanol. Ha a helyszám a kettő közé kerül, nincs rövidülés: pentán-2-ol.[Nyitrai 3]

Ugyanez a helyzet a k ill. c változásával: 2-decén, deka-2-én.

Jegyzetek

Forrás

  • Nyitrai József – Nagy József: Útmutató a szerves vegyületek IUPAC nevezéktanához. Budapest: Magyar Kémikusok Egyesülete (1998) 2. és 18. o. Az IUPAC Szerves Kémiai Nómenklatúrabizottságának 1993-as ajánlása alapján.
  1. R-0.1.2
  2. R-0.2.4.2., 18. oldal.
  3. R-0.1.7.3. (b), 11. oldal.
  • A magyar kémiai elnevezés és helyesírás szabályai. Szerkesztette: Erdey-Grúz Tibor és Fodorné Csányi Piroska Budapest: Akadémiai Kiadó (1972)
  1. C-15.1., 203–205. oldal.