„Nyílt szénhidrogén” változatai közötti eltérés
Laci (vitalap | szerkesztései) |
Laci (vitalap | szerkesztései) |
||
| 32. sor: | 32. sor: | ||
| A főlánc a {{hulink|propán}} ({{képlet|CH<sub>3</sub>–CH<sub>2</sub>–CH<sub>3</sub>}}). Ez az alapnév, melyhez a 2-es (középső) szénatomon csatlakozik egy {{hulink|metil}}csoportból álló oldallánc. |
| A főlánc a {{hulink|propán}} ({{képlet|CH<sub>3</sub>–CH<sub>2</sub>–CH<sub>3</sub>}}). Ez az alapnév, melyhez a 2-es (középső) szénatomon csatlakozik egy {{hulink|metil}}csoportból álló oldallánc. |
||
| − | A metán ({{képlet|CH<sub>4</sub>}}) és propán két [[szénhidrogén]] triviális neve. A metil ({{képlet|CH<sub>3</sub>–}}) a metánból [[szubtrakció]]val képzett név, melyet [[előtag]]ként adunk meg a névben. A két nevet [[szubsztitúció]]val kapcsoltuk össze: a propán középső szénatomjából eltávolítottunk egy hidrogént, és összeillesztettük a két láncot. |
+ | A metán ({{képlet|CH<sub>4</sub>}}) és propán két [[#Nyílt, telített, egyenes láncú szénhidrogének|nyílt, telített, egyenes láncú szénhidrogén]] triviális neve. A metil ({{képlet|CH<sub>3</sub>–}}) a metánból [[szubtrakció]]val képzett név, melyet [[előtag]]ként adunk meg a névben. A két nevet [[szubsztitúció]]val kapcsoltuk össze: a propán középső szénatomjából eltávolítottunk egy hidrogént, és összeillesztettük a két láncot. |
Az elnevezési szabályok szerint az utolsó előtagot egybeírjuk az alapnévvel. |
Az elnevezési szabályok szerint az utolsó előtagot egybeírjuk az alapnévvel. |
||
A lap 2020. április 4., 06:43-kori változata
A szénhidrogének a szén hidridjei.
Nyílt, telített, egyenes láncú szénhidrogének
A nyílt, telített, egyenes láncú szénhidrogének alapvegyületek. Az első négy ilyen szénhidrogén neve:[1]
- metán
- etán
- propán
- bután
A nagyobb szénatomszámú szénhidrogének nevét a görög számokból képezzük úgy, hogy a szó végi -a-t „-án”-ra cseréljük. A láncot az egyik végétől kezdve megszámozzuk.
Példák:
- hexán (6 szénatom): CH3–[CH2]4–CH3
- trikozán (23 szénatom): CH3–[CH2]21–CH3
Nyílt szénhidrogének
Az elágazó láncok elnevezésének első lépése a (nem elágazó) főlánc megállapítása.[Erdey 1]
- a főlánc a lehető legtöbb telítetlen kötést tartalmazza
- az előző pontbeliek közül a leghosszabb
- az előző pontbeliek közül a legtöbb kettős kötést tartalmazza
A láncot úgy számozzuk meg, hogy a kettős és hármas kötések a lehető legkisebb számokat kapják, több lehetőség esetén pedig a kettős kötés kapja a kisebb helyszámot. Ha a fenti három pont sem ad eredményt, a változatok közül a számozás alapján döntünk.
Ezután minden oldalláncnál ugyanígy járunk el (rekurzió). A végül kapott egyenes láncból szubtraktív művelettel (leggyakrabban az -il utótaggal) gyököt képzünk. Az oldallánc számozása attól függ majd, hogy az ottani két lehetőség közül melyiket választjuk. Az így kapott gyököket szubsztitúcióval kapcsoljuk a főlánchoz.
Példa: izobután
|
A főlánc a propán (CH3–CH2–CH3). Ez az alapnév, melyhez a 2-es (középső) szénatomon csatlakozik egy metilcsoportból álló oldallánc.
A metán (CH4) és propán két nyílt, telített, egyenes láncú szénhidrogén triviális neve. A metil (CH3–) a metánból szubtrakcióval képzett név, melyet előtagként adunk meg a névben. A két nevet szubsztitúcióval kapcsoltuk össze: a propán középső szénatomjából eltávolítottunk egy hidrogént, és összeillesztettük a két láncot. Az elnevezési szabályok szerint az utolsó előtagot egybeírjuk az alapnévvel. Az izobután rendszertani neve így 2-metilpropán.
|
Jegyzetek
- ↑ Lásd (Fél)triviális nevű szénhidrogének, R-9.1, 19. táblázat.
Forrás
- A magyar kémiai elnevezés és helyesírás szabályai. Szerkesztette: Erdey-Grúz Tibor és Fodorné Csányi Piroska Budapest: Akadémiai Kiadó (1972)
- ↑ A-3.4.