„Gazdaság” változatai közötti eltérés

Innen: Politika
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
8. sor: 8. sor:
   
 
2022. december 9-én a kormány a háborús veszélyhelyzetre hivatkozva felhatalmazta magát a parlament által hónapokon keresztül tárgyalt és elfogadott költségvetés módosítására.<ref>{{CitWeb|url=https://444.hu/2022/12/09/a-kormany-mostantol-az-orszaggyules-jovahagyasa-nelkul-is-atirhatja-a-koltsegvetest|tit=A kormány mostantól az országgyűlés jóváhagyása nélkül is átírhatja a költségvetést|aut=Bódog Bálint|date=2022-12-09}}</ref> {{vél|Ettől kezdve a parlament hivatalosan sem tudja ellenőrizni a közpénzeket. A költségvetési törvény minden év legfontosabb törvénye.}}
 
2022. december 9-én a kormány a háborús veszélyhelyzetre hivatkozva felhatalmazta magát a parlament által hónapokon keresztül tárgyalt és elfogadott költségvetés módosítására.<ref>{{CitWeb|url=https://444.hu/2022/12/09/a-kormany-mostantol-az-orszaggyules-jovahagyasa-nelkul-is-atirhatja-a-koltsegvetest|tit=A kormány mostantól az országgyűlés jóváhagyása nélkül is átírhatja a költségvetést|aut=Bódog Bálint|date=2022-12-09}}</ref> {{vél|Ettől kezdve a parlament hivatalosan sem tudja ellenőrizni a közpénzeket. A költségvetési törvény minden év legfontosabb törvénye.}}
  +
  +
A gazdasági és társadalmi problémákra létezik értéksemleges, úgynevezett szakmai vagy közgazdasági válasz. A fő kérdés az értékválasztás: mit tartunk fontosnak? Gazdasági növekedést, társadalmi békét vagy éppen a környezetvédelmet? Demokratikus társadalomban ezeket az értékválasztásokat a politikai segítségével tesszük meg.<ref>{{CitWeb|url=https://www.napi.hu/gazdasag/inflacio-oroszorszag-haboru-interju-corvinus-energia.771593.html|aut=Takáts Előd|tit=Ez nem átmenet, az infláció beleégett a világgazdaságba|ass=Riporter: Németh Tamás|date=2023-05-23}}</ref>
  +
   
 
[[Fájl:Külker egyenleg.png|bélyegkép|jobbra|713px|Külkereskedelmi egyenleg. Forrás: [https://www.portfolio.hu/gazdasag/20220801/megsem-olyan-szep-a-kulkereskedelmi-merleg-558927 Portfólió] ]]
 
[[Fájl:Külker egyenleg.png|bélyegkép|jobbra|713px|Külkereskedelmi egyenleg. Forrás: [https://www.portfolio.hu/gazdasag/20220801/megsem-olyan-szep-a-kulkereskedelmi-merleg-558927 Portfólió] ]]

A lap 2023. május 24., 11:27-kori változata

Magyarországon a leggazdagabb 1% birtokolja az ország vagyonának ⅓-át, a felső 10% pedig az összvagyon felét.[1]Ez világszinten is kirívó, Európában pedig egyáltalán nincs ilyen. Az arány 2014–17 között nőtt 25%-ról ekkorára.[2]

A 2020 elején kezdődő járvány, majd az orosz-ukrán háború az egész világon gazdasági bajokat okozott. Ezt különösen Magyarország szenvedte meg, részben a rossz gazdaságpolitika, részben a világpiaci kitettség miatt. Ehhez hozzájárult a 2022-es választás előtti elképesztő méretű kiköltekezés (lásd alább).

Miután az ország – és Európa – a vártnál gyorsabban lábalt ki a covid okozta válságból, újra előjöttek a korábbi problémák, elsősorban a munkaerőhiány. A gazdaságból 24 ezer munkavállaló hiányzik. Az állami szektorban még nagyobb a baj: az egészségügyben, az oktatásban és a rendvédelemben van munkaerőhiány.[3]

2022. december 9-én a kormány a háborús veszélyhelyzetre hivatkozva felhatalmazta magát a parlament által hónapokon keresztül tárgyalt és elfogadott költségvetés módosítására.[4] Ettől kezdve a parlament hivatalosan sem tudja ellenőrizni a közpénzeket. A költségvetési törvény minden év legfontosabb törvénye.

A gazdasági és társadalmi problémákra létezik értéksemleges, úgynevezett szakmai vagy közgazdasági válasz. A fő kérdés az értékválasztás: mit tartunk fontosnak? Gazdasági növekedést, társadalmi békét vagy éppen a környezetvédelmet? Demokratikus társadalomban ezeket az értékválasztásokat a politikai segítségével tesszük meg.[5]


Külkereskedelmi egyenleg. Forrás: Portfólió

Életszínvonal

Élelmiszer-infláció egy év alatt

Az Eurostat adatai szerint 2021 elején a nominálbér Magyarországon Bulgária után a legalacsonyabb az EU-ban. Az árszínvonalat is figyelembe vevő vásárlóerő-paritáson számolva kevésbé rossz a helyzet, úgy hátulról az ötödikek vagyunk Bulgária, Litvánia, Észtország és Szlovákia után.

Az egy évvel korábbi állapothoz képest is sokat romlott a helyzet. Akkor még – nominálisan nézve – a bolgár mellett a román és a lett minimálbérnél is magasabb volt a magyar. Ez ismét arra utal, hogy nem működik jól a kormány válságkezelése.[6]

Infláció

Infláció 2018 eleje és 2022 májusa között. Forrás: Lakmusz
A gazdasági bajok egymásra épülő okai. Forrás: MNB → Lakmusz

Bérek

Adósság

A bruttó külső devizaadósság 2009–2010-ben nagyon magas szintet ért el (a GDP 90%-a), azután meredeken csökkent (2019-re 30%-ra), és azóta (a kormány intenzív eurókötvény-kibocsátása és a forint gyengülése miatt) újra emelkedik. 2022. harmadik negyedévében 47%-on állt (a második negyedévi 43,5%-ról és az egy évvel korábbi 40%-ról).

A nettó külső adósság hosszabb ideje a GDP 10%-a körül stagnál (a bruttó külső adósság növekedését a devizatartalékok növekedése kísérte). Ezen belül a rövid lejáratú külső adósság továbbra is gyorsan emelkedik. A harmadik negyedévben 3,8 milliárd euróval, 35 milliárd euróra nőtt.

Hitelminősítők

Hitelminősítők Magyarországról
Dátum Fitch Ratings S&P Global Ratings Moody's Investors Service
2023 elején BBB + BBB Baa2
2023. jan. 27. BBB −

2023. januárban a Fitch hitelminősítő BBB+-ról BBB--ra módosította az államadósság-besorolást, mert úgy ítélte meg, hogy az EU-pénzek a tárgyalási feltételek javulása ellenére késnek. Szerintük gyenge pozícióban van jelenleg a magyar gazdaság, aminek alapja a kiszolgáltatottság. A Fitch várakozásai szerint is nagy visszaesés, lényegében nullázódás lesz a 2023-as gazdasági növekedésben.[7]

Tíz év óta először az S&P is leminősítette Magyarországot.[8]

A Moody a Bokros–Surányi-csomag stabilizáló hatásának eredményeként 1996. december 19.-én adta meg Magyarországnak újra a befektetésre ajánlott minősítést, ami különböző fokozatokban megmaradt 2011-ig, és az IMF kirúgása és a nyugdíjpénztári pénzek elkobzása után került vissza a nem ajánlott („bóvli”) kategóriába.[9]

2023

2023. első negyedévében a GDP 0,9%-kal, a naptárhatással kiigazítva 1,1%-kal csökkent az előző évihez, és 0,2%-kal a 2022. negyedik negyedévéhez képest.[10]

Az EBRD 2023 egészére 0,4 százalékos, 2024-re 3,5 százalékos reálnövekedést valószínűsített Magyarországon.[11]

2022. novemberben megállt a reáljövedelmek növekedése. A GDP ugyan 4,6%-kal nőtt, de a cserearány-romlás elvitte a növekményt. A fogyasztás aránya nálunk a GDP 48%-a, a környező országokban 55% körüli.

A GDP 2010 és 2022 között nagyjából 35%-kal emelkedett, addig a fogyasztás csak 26%-kal. Ez azt jelenti, hogy ebben az időszakban a beruházások hatékonysága folyamatosan romlott.

A termelékenység növekedése kiugróan gyenge, éves átlagban az 1%-ot sem érte el, ami még a 2010 előtti számoknál is gyengébb.

A költségvetésből és az uniós forrásokból a GDP 8–9%-ának megfelelő forrást csoportosítanak át a gazdasági szektorba, ami nagyjából a duplája az OECD-országok átlagának. Ezek az összegek csökkentik a versenyképességet, hiszen az állami pénz vagy nem versenyképes tevékenységet támogat, vagy a vállalkozó teszi zsebre az összeget.

A magyar gazdaság 2016-2017-ben lépett egyensúlyromboló pályára, hogy a kormány fel tudja pörgetni a gazdasági növekedést. Most ennek a magasnyomású gazdaságpolitikai következményeit látjuk a válságban.

Az infláció 2017 elején még 0 százalék körül volt, innen gyorsult évente 1–1,5%-kal. 2020 elejére, tehát közvetlenül a COVID-válság előtt már 5% közelében volt. Majd 2022 februárjában, tehát a háború kitörése és a szankciók bevezetése előtt már 8,5%-nál járt.

Ha a beáramló uniós források mellett nincsenek a gazdaságban jelentős erőforrástartalékok (munkaerő, tőke), akkor túlkeresletet okoznak, és inflációt és kereskedelmimérleg-romlást idéznek elő.

2021 közepén az MNB megkezdte a kamatemelést, visszavonta a gazdaságélénkítő programjait, hogy letörje az inflációt, azaz rálépett a fékre, addig a kormány a gázra lépett rá.

2023 a böjt éve lesz. A reáljövedelmek csökkenni fognak. Az év elején 25% körül fog tetőzni az infláció: a kereslet korlátot szab a további áremelkedéseknek. Minden az energiaárakon múlik: 2022 második felében a holland tőzsdén 70–350€ között volt, azaz borzasztóan változott.

Akkora az egyensúly megroppanása az államháztartásban és a külső mérlegekben, hogy komoly megszorítás nélkül nem lehet helyreállítani az egyensúlyt. 2019-ben nagyjából 1,7% volt a nettó kamatteher, erre az évre már 3,5% körülit vetítenek előre. Így pedig oktatásra, egészségügyre, szociálpolitikára lényegesen kevesebb marad, mint kellene.


Az infláció félévkor még 20% körül lesz. Az inflációnak három oka van:

  • az ellátási láncok akadozása
  • többletkereslet az államháztartási túlköltekezéssel és jövedelempolitikával
  • az energiaárak okozta költségsokk.

Elsősorban az ipar okozza az energiafüggőséget, pl. az autógumigyártás. Vagy a debreceni gigaméretű akkumulátorgyár felépítése bőséges állami támogatással. Ami ott a gyártáshoz kell: földgáz, áram, víz és vagy nyolcezer munkás. Debrecenben ezekből egyik sem áll rendelkezésre bőségesen.

A 2010-es évek közepéig munkaerőtöbblet volt, ezért válság esetén a vállalkozók leépítettek. Ezt most nem lehet, ezért nem várható munkanélküliség. Az agyelszívás viszont töretlenül folyik nyugat felé.

Az állami újraelosztás 40%-os. A költségvetés állapota katasztrofális (ez az EU-pénzeket is veszélyeztetheti), rögtönzés és váratlan különadók bevezetése folyik. A gazdaság állapotához képest már eddig is túl nagy volt a költségvetési hiány, a GDP-arányos államadósság alig csökken.

Matolcsy aláírta a nyári teljesen megalapozatlan költségvetést, a mostani megalapozottabbat viszont nem.

A forint nem fog jelentősen erősödni, mert az gátolná a növekedést.

Kína gazdasága drámaian lassul, de ez a nyersanyagok árát leviheti. Az USA-ban 10%-os az infláció. Jelentősen befolyásolja a világgazdaságot, sikerül-e megfékezni.

2022

2022 közepén a világ leggyengébb valutája lett a forint fél éves összehasonlításban. Forrás: Egyenes beszéd
Lakossági jövedelem az EU-ban. Forrás: Lakmusz

A költségvetés fő összege 26.000 MFt.

Már Matolcsi György is teljes gazdasági fordulatot akar.[12]

2022. június 5-én – pünkösd szombaton – jelent meg a Magyar Közlönyben a 3000 MFt-s megszorító csomag.

Bár a kormány szívesen kenné az inflációt a háború és az azzal járó szankciók számlájára

  • a benzinárstoppot 2021. november 11-én
  • az élelmiszerár-stoppot 2022. január 14-én

vezette be. És a választás előtti őrült osztogatásról nem beszél.

Orbán – elképesztő korrupció árán – létrehozta a NER-t, hogy hozzá lojális gazdasági tartalékot hozzon létre. A dolog fordítva sült el: a NER foglyul ejtette Orbánt a kormányaival együtt, így 2022-ben, amikor tényleg nagy baj van a gazdaságban, nincs kitől elvenni. A megszorító intézkedések gondosan elkerülték a nemzeti tőkésosztályt.[13] Nem működik elég jól a hűbérrendszer.

Előrejelzések

Augusztus közepén az MNB alelnöke közel 20%-os inflációt jósolt év végére. Szerinte ebből 3%-ot okozott a rezsiárak emelkedése.[14]

2022 utolsó negyedévére már recesszió várható, sőt, 2023 első negyedévére is. Két egymás utáni recessziós negyedév a technikai recesszió.[15] Ez azt is jelenti, hogy a kamatemeléses infláció-megállítás lehetősége megszűnik – szeptember végén az MNB be is jelentette a kamatemelések megszüntetését.

Az IMF október közepén azt jósolja, hogy[16]

  • a gazdasági növekedés ′22-ben 5,7, ′23-ban csak 1,8%
  • az infláció ′22-ben 13,9, ′23-ban 13,3%
  • a fizetési mérleg GDP-arányos hiánya ′22-ben 6,7, ′23-ban 3% lesz.

2022 3. negyedévében a folyó fizetési mérleg GDP-arányosan 8,5% volt (-4,5 M€, a szezonális hatások nélkül -3,7 M€) az energiaárak miatt, pedig a nagy fogyasztók jó része drasztikusan csökkentette a fogyasztást, a belső kereslet csökkent, az ipar és az export nőtt. Az EU-pénzek 2%-ra csökkentek, mivel a 2014–2020-as költségvetésből már alig jönnek pénzek.

Olaj- és gázár

Augusztus közepén a gáz ára csökkenni kezdett, ráadásul a tél várható átlaghőmérséklete 1°C-kal magasabb lesz a szokásosnál, és a recesszió is csökkenti a gázfelhasználást. A kormány halasztott fizetést kér a gázra.[17] Aztán az Északi Áramlat felrobbantására újra zuhant.[18]

Októberben újra emelkedik a kőolaj ára. 10-én[19]

  • a 95-ös benzin piaci ára 695 forint/liter
  • a gázolajé 821 forint/liter.

Az elemzők egyetértenek abban, hogy a gazdaságra a gáz ára és az EU-val való megállapodás, kisebb mértékben az EU-beli gazdasági növekedés fog hatni.

Élelmiszerárak

Az éves élelmiszer-infláció októberben elérte a 40%-ot a néhány termékre bevezetett ársapka ellenére is. Ez európai rekord: a második helyezett Litvániában is 30% alatti. Okai:

  • a forint elértéktelenedése
  • a külföldi drágulás, ami nálunk fokozottan jelentkezik
  • az év eleji osztogatás okozta pénzbőség, az ársapkák és a pénzbőség okozta felhalmozás (kereslet-növekedés)
  • az ársapkák áthárítása más termékekre
  • az alacsony energia- és munkaerő-hatékonyságú hazai élelmiszeripar
  • az élelmiszeripar számára túl magas banki kamatok
  • az energia magas ára miatti magas műtrágyaár
  • a 27%-os áfa minden áremelkedést felnagyít
  • aszály
  • ukrán termelés-kiesés
  • készletezés (a gabona jobban tartja az értékét, mint a forint)

A 2,8%-os tej ársapkája után sokan áttértek rá a 1,5%-os helyett. Ettől csökkent a tejzsír mennyisége, ami növelte a sajtok árát. Öngól. Ha a 1,5%-os tej lett volna ársapkás, nem lett volna sajtdrágulás.

Forint árfolyam

Alapkamat

A választások előtt

Orbán úgy megrémült az ellenzéki összefogástól, hogy őrült osztogatásba kezdett. Miután a választást megnyerte, és az EU-pénzeket továbbra sem kapja, kénytelen volt különadókat bevezetni. Magyarul: megszorításokat. Ez pedig mindig csökkenti a növekedést. Érdekes módon a multinacionális multik (pl. az autógyárak) ezúttal is elkerülték a különadókat, pedig az extraprofit megadóztatása volt a hivatalos indok, miközben a kormány arra panaszkodik, hogy a multik kiviszik a hasznot Magyarországról. Ugyancsak elkerülték a különadók az építőipart.

A különadókkal a kormány eleve elismeri, hogy a költségvetés nehéz helyzetben van. Minden adóemelés növekedésellenes. A vagyonadó nem merült fel, ellenben a rezsicsökkentés igen, pedig az a nagyfogyasztók számára a legelőnyösebb (medencefűtés). Az üzemanyagárak már csak magyar rendszámú autók számára lesznek kedvezményesek, bár az Európai Unió alapszabálya tiltja a nemzetek közötti bármely megkülönböztetést.[20]

Ráadásul a különadók két olyan alapba kerülnek (rezsicsökkentés és honvédelem), aminek köze nincs a gazdasági bajokhoz.

Külker21-22.png
Euró22.png
Euró14-22.png


2021

2020.

A GDP 48 eMFt volt 2020-ban.[21]

Az értelmetlen beruházások egy része a járvány kellős közepén:[22]

  • lélegeztetőgép-biznisz 300 milliárd. A 16 ezer gépből 10 ezret 2022 végéig nem használtak, viszont 400 mFt-be került a tárolásuk.[23]
  • kínai vakcinabizniszre 105 milliárd
  • a titkosított kínai Budapest-Belgrád vasút 802 milliárd. ′22 végén úgy néz ki, hogy a kínaiak letettek róla.
  • atlétikai VB 192 milliárd
  • győri víziélménypark 7,5 milliárd
  • Semjén vadászkiállítása 67 milliárd
  • a férfi kézilabda-EB tatabányai és szegedi csarnoka 208 milliárd

A GDP-arányos hiány 9% lett. 2021. január közepén senki nem érti az okot. Egy hónappal korábban Surányi 6–7%-ra becsülte.[24]

Korábbi adatok

Adók

Energia

A magyar gázfogyasztás évi 108 TWh, az uniós 3776 TWh. A legnagyobb európai fogyasztó Németország (905 TWh), Olaszország (725 TWh) és Franciaország (430 TWh). Már nem uniós tag, de amúgy az Egyesült Királyság még nagy fogyasztó volt, a maga 769 TWh-jával.

A magyar gáztározók kapacitása 49 TWh, ez 46%-a az éves fogyasztásnak.

Az ÉMÁSZ-nál 1 kWh lakossági ára 2022. augusztustól 36, a piaci 70,1 Ft.A 36,01 Ft-ból 14,39 az áram ára, 13,967 a rendszerhasználati díj, 7,66 Ft az ÁFA.[25]

2021-ben Paks 12–13 Ft/kWh-ért termelte az áramot. Ennek egy részét hatósági áron adja a lakosságnak, a másik részét a piacon értékesíti, és nem adhatja a piaci árnál 10%-kal olcsóbban egy törvény szerint.

A legfontosabb kör leválogatásával (oktatás, közlekedés, stb.) elég lenne az olcsó paksi áram.

Fogalmak

Maginfláció
a külső hatásoktól megtisztított inflációs ráta, amiben nincs benne az energia és az élelmiszer.

Idézetek

Az ukrán hrivnya azért romlott kevesebbet a forintnál, mert az ő szomszédjukban nincs háború.[26]
A nyersanyagokban gazdag országok szinte mindig szegények, mert pár ember teszi rá a kezét a természeti kincsekre.[27]
Pogátsa Zoltán

Jegyzetek

  1. Kiugró egyenlőtlenség: Magyarországon a felső tíz százaléké az összvagyon fele. www.szabadeuropa.hu (2023. máj. 12.)
  2. Nyomtass te is! 2023. május 16.
  3. Őrületes tempóban csúszunk le a lejtőn: Elfogytak az emberek, soha nem látott krízissel néz szembe Magyarország. nyugatifeny.hu (2022. jún. 23.)
  4. Bódog Bálint: A kormány mostantól az országgyűlés jóváhagyása nélkül is átírhatja a költségvetést. 444.hu (2022. dec. 9.)
  5. Takáts Előd: Ez nem átmenet, az infláció beleégett a világgazdaságba. Riporter: Németh Tamás www.napi.hu (2023. máj. 23.)
  6. Jabronka Richárd: Az Eurostat leleplezte a kókler Orbán-kormány évtizedes kamuját, most főhet a fejük a Fideszben. ellenszel.hu (2021. feb. 5.)
  7. Nagy Nikoletta: Negatívra módosította a magyar államadós-osztályzat kilátását a Fitch Ratings. telex.hu (2023. jan. 21.)
  8. Iván András: Leminősítette Magyarországot az S&P. telex.hu (2023. jan. 28.)
  9. Facebook/Bodnár Zoltán 2023. január 24.
  10. Megérkeztek a friss GDP-adatok: továbbra is recesszióban a magyar gazdaság. www.napi.hu (2023. máj. 16.)
  11. Jó jegyeket kapott a magyar gazdaság az EBRD-től. www.napi.hu (2023. máj. 16.)
  12. Teljes fordulatot követel az Orbán-kormánytól Matolcsy György. mfor.hu (2022. jan. 24.)
  13. Kőszeghy Ferenc: Az Együttműködés Rendszere van a Nemzetért, vagy a Nemzet az Együttműködés Rendszeréért? merce.hu (2022. szept. 10.)
  14. Őszre 20 százalékra nőhet az infláció az MNB alelnöke szerint. 24.hu (2022. aug. 10.)
  15. Technikai recesszió felé tart a magyar gazdaság. 24.hu (2022. szept. 22.) 2 egymás utáni negyedévben recesszió várható. A 2022-es év egészében még növekedés várható.
  16. IMF: Tartósan magas marad az infláció Magyarországon. 24.hu (2022. okt. 11.)
  17. Megússza a forint a vérfürdőt, de az életszínvonal nagyot romlik 2023-ban. Jobbágy Sándor és Móró Tamás, a Concorde Értékpapír Zrt. makrogazdasági elemzői szerint 24.hu (2022. szept. 22.)
  18. Vég Márton: Nagyobbat zuhant most a forint, mint amikor az EP kimondta, hogy Magyarország már nem demokrácia. 444.hu (2022. szept. 28.)
  19. Papp Atilla: Folytatódik az üzemanyagár emelkedés: 45 forinttal drágul a dízel. 24.hu (2022. okt. 10.)
  20. A különadókkal a magyar gazdaság megtanult együtt élni az eltelt évtizedben. hirklikk.hu (2022. máj. 27.)
  21. 21.1.1.4. A bruttó hazai termék (GDP) értéke forintban, euróban, dollárban, vásárlóerő-paritáson KSH
  22. Hollai Gábor: Történelmi csúcson a magyar államadósság! www.facebook.com (2021. ápr. 6.)
  23. Hanula Zsolt: 400 millió forintba került eddig a sosem használt lélegeztetőgépek raktározása. telex.hu (2022. dec. 24.)
  24. Szabó Zsuzsanna: Mellár lerántotta a leplet az Orbán-kormány gazdaságmentő akciójáról. www.napi.hu (2021. jan. 13.)
  25. Nem lehet kimeszelni a cikk címét. hrweb.hu
  26. Facebook/Kipcsák Mémek original 2022. július 10.
  27. Nincs államcsődközeli állapot. Pogátsa Zoltán a Klubrádióban YouTube (2022. szept. 29.) (videó)

Források

Hírek:

KSH

Egyéb

További információk

Kapcsolódó szócikkek