Delbos-Corfield-jelentés

Innen: Politika
A lap korábbi változatát látod, amilyen Laci (vitalap | szerkesztései) 2022. szeptember 23., 19:17-kor történt szerkesztése után volt. (→‎Az alkotmányos és a választási rendszer működése)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A Delbos-Corfield-jelentés a magyar jogállamiságot vizsgáló Sargentini-jelentés frissített változata, amit az Európai Parlament 2022. szeptember 15-én 433:123:28 arányban (74:21:5%) elfogadott.

A jelentés szerzője Gwendoline Delbos-Corfielden francia zöldpárti EP-képviselő.

A jelentés hosszú indoklás (A–DS pont) után 10 pontban foglalja össze megállapításait. Ezek lényege:

  • a magyar demokrácia helyzete aggályos, és rendszerszerű fenyegetést jelent az EUSZ 2. cikkében[1] foglalt értékekre nézve (lásd az alábbi 12 alfejezetet)
  • elítéli, hogy az Európai Tanács nem képes előrelépni a Magyarországgal kapcsolatos, EUSZ 7. cikk[2] szerinti eljárásban
  • ismételten felszólítja az Európai Bizottságot, hogy ne hagyja jóvá el az uniós forrásokra benyújtott magyar tervet a jogállami problémák megoldásáig
  • felhívja a Bizottságot, hogy találjon módot az uniós források helyi önkormányzatokon és nem kormányzati szervezeteken keresztül történő elosztására, amennyiben a magyar kormány nem működik együtt a jogállamiság érvényesülésének hiányosságaival kapcsolatban
  • felhívja a Bizottságot, hogy támogassa a független civil társadalmat Magyarországon.

Az indoklás különböző szakértő intézetekre hivatkozva megemlíti, hogy Magyarország nem tekinthető szabad demokráciának.[j 1] A Riporterek Határok Nélkülen nevű szervezet 2022. évi sajtószabadság-indexében Magyarország 180 ország és terület közül a 85. helyen áll.[j 2]

A jelentéssel a baloldali, zöld, liberális és kereszténydemokrata frakciók nagy többsége is egyetértett. A fidesz, a KDNP és a populista-radikális jobboldal képviselői elutasították a jelentést.[3]

Az alkotmányos és a választási rendszer működése

Alaptörvény, jogalkotás:

  • A jogalkotási folyamat átláthatósága és minősége továbbra is aggodalomra ad okot.[j 3]
  • Az alkotmányozás átláthatatlansága, a civilek kihagyása a folyamatból.[j 3]
  • A sarkalatos törvények nagy száma (300 fölött), amiket gyakran konzultáció nélkül hoztak olyankor is, amikor azok alapvető emberi jogokat érintettek.[4]
  • 2020. decemberében a 9. alaptörvény-módosítást[5] veszélyhelyzetben, civilekkel való konzultálás nélkül fogadták el.[j 4]

Veszélyhelyzet (rendkívüli jogrend):[6]

  • A magyar kormány széles körben élt covid-veszélyhelyzeti hatáskörével, többek között olyan területeken is, amelyek nem kapcsolódnak a covidhoz.[j 3]
  • Határozatlan idejű rendkívüli állapot létezik, amiben a kormány felhatalmazza önmagát határozatlan időre szóló rendeletekkel való kormányzásra.[j 5]
  • A Honvédelmi Tanács megszüntetése szükség- és hadiállapot idején, és hatáskörének átruházása a kormányra.[j 5]
  • A veszélyhelyzetek részletszabályainak sarkalatos törvényekben történő szabályozása.[j 5]
  • A háborús veszélyhelyzet bevezetése a jogrendbe, ami aznap lépett életbe, amikor megszűnt a covid miatti. Ez felhatalmazza a kormányt, hogy addig hosszabbítsa meg a sürgősségi kormányrendeletek hatályát, amíg a kormány meg nem szünteti a veszélyhelyzetet.[7][j 6]

Az Alkotmánybíróságot érintő alkotmánymódosítások:

  • A 2013 előtti alkotmánybírósági ítéletek hatályok kívül helyezése.[8][j 7]
  • Az állampolgároknak a törvényekkel szembeni fellépés jogának megvonása egyedi ügyben való érintettség hiányában.[9]
  • a magyar kormány egyre többször fordul az Alkotmánybírósághoz annak érdekében, hogy ne kelljen végrehajtania az Európai Unió Bírósága (EUB) ítéleteit
  • az Alkotmánybíróság megakadályozta a Fudan Egyetem elleni és a munkanélküli segély meghosszabbítására vonatkozó népszavazást.

Az állami szervek ténylegesen nem hajtják végre az európai és nemzeti bíróságok ítéleteit.[j 3]

Jelentős állami finanszírozásban részesülő és a jelenlegi kormányhoz közel álló igazgatósági tagok által irányított közérdekű vagyonkezelő alapítványok működnek.[j 3]

Választás:

  • A jelöltek egyenlő alapon való versengését jelentős mértékben akadályozta, hogy a kormány túlzott mértékben költött a kormánykoalíció kampányüzenetét felerősítő nyilvános tájékoztató hirdetésekre.[j 8]
  • A listaállításhoz szükséges egyéni jelöltek száma (71[10]) túl sok a választási törvényben.[j 9]
  • Az egyéni választókerületek 20%-nál jobban (tényleges 33%-ban) tértek egymástól, és ezt a parlament nem korrigálta, ezzel a saját maga által hozott választójogi törvényt megsértve.[11][j 8]
  • A győzteskompenzáció hátrányos helyzetbe hozta az ellenzéki pártokat.[12][j 9]

Több nemzeti konzultáció ténybelileg téves és rendkívül félrevezető ( „Állítsuk meg Brüsszelt”, „Bevándorlás és terrorizmus”, „Soros-terv”).

A Helyi Önkormányzatok Európai Chartájának általános be nem tartása, központosítás.[j 10]

Az igazságszolgáltatás és más intézmények függetlensége, valamint a bírák jogai

Az e körben tett megállapítások forrásaiként a Velencei Bizottság, az ENSZ és a korrupció ellen fellépő államok csoportja (GRECOen) szolgálnak.

A jelentés az Országos Bírósági Hivatalt nem tartja bírói önigazgatási szervnek, ezért az Országos Bírói Tanácsnak az OBH feletti jogkörét javasolják erősíteni a bírák kirendelése, áthelyezése, valamint a bírói vezetők kinevezése terén. A másik probléma pedig a bírói pályázatok indokolás nélküli eredménytelenné nyilvánításának lehetősége.

A jelentés megállapítja, hogy a jogállamiság terén a 27 EU- és 4 EFTA-ország között Magyarország az utolsó helyen áll.[j 11]

Egyéb:

  • a Kúria elnökének parlament általi megválasztása sérti a bíróságok függetlenségét
  • nem történt előrelépés a legfőbb ügyész hivatali idejének meghosszabbítása,[13] az ügyészek széles körű mentelmi joga és az ügyek alárendelt ügyészektől való elvételére vonatkozó kritériumokban
  • a bírák 2012-es kényszernyugdíjazása sértette az EU-jogot
  • Baka András 2016-os elmozdítása a Legfelsőbb Bíróság éléről EU-jogot sértett
  • Jóri András adatvédelmi biztos eltávolítása az alaptörvény átmeneti rendelkezései alapján EU-jogot sértett
  • a magyar jogrendszer továbbra sem biztosít hatékony jogorvoslati lehetőséget az ésszerű időn túli eljárások kezelésére, továbbá nem nyújt megfelelő elégtételt az ilyen eljárások okozta károk esetén (Gazsó-ügy).[14]

Korrupció és összeférhetetlenség

  • a 2020–2022-es korrupcióellenes stratégia[15] legtöbb intézkedésének végrehajtását elhalasztották, és nem jelentettek be új stratégiát
  • a független ellenőrzési mechanizmusok továbbra sem elegendőek a korrupció felderítésére, és továbbra is elégtelenek a rendszeres ellenőrzések és a vagyon- és érdekeltségi nyilatkozatok ellenőrzése
  • a közérdekű vagyonkezelő alapítványok esetében[16] hiányoznak az összeférhetetlenségi szabályok
  • a magas rangú tisztviselőket és közvetlen környezetüket érintő korrupciós vádak kivizsgálásának konkrét eredményei továbbra sem állnak rendelkezésre
  • a korrupció kivizsgálásának és büntetőeljárás alá vonásának mellőzéséről szóló határozatok bírósági felülvizsgálatának elmaradása továbbra is aggodalomra ad okot
  • az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 2020-as tevékenységi jelentésében azt javasolta a Bizottságnak, hogy az Európai Strukturális és Beruházási Alapok és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap keretében a 2016–2020-as időszakban teljesített kifizetések 2,2%-át téríttesse vissza. Az EU-ban 0,29% a visszatérítések átlaga.

A magánélet tiszteletben tartása és az adatvédelem

A nemzetbiztonsági célból folytatott titkos megfigyelések jogi kerete lehetővé teszi a kommunikáció tömeges lehallgatását, és nem tartalmaz megfelelő biztosítékokat a magánélet tiszteletben tartásához való jogba történő önkényes beavatkozással szemben (Pegazus-botrány).

A véleménynyilvánítás szabadsága, beleértve a médiapluralizmust is

  • a Médiatanács tagjainak megválasztása (jelenleg csak kormánypárti tagja van). A hatóság nem mentes a politikai ellenőrzéstől. A médiapiacon való tartós és elfogult állami beavatkozással együtt gyengítette a médiapluralizmus és a véleménynyilvánítás szabadságának feltételeit Magyarországon.
  • a több mint 470 médium KESMA alatti összevonása a magyar polgárok információhoz való hozzáférésének korlátozását eredményezte
  • a közmédiára és a KESMA-ra fordított pénzeszközöket kormánypropaganda céljára és az ellenzék és a nem kormányzati szervezetek lejáratására használják fel
  • a közérdekű adatok kiadásával kapcsolatos munkaerőköltség kiszámlázása elfogadhatatlan
  • a média nem férhetett hozzá a menedékkérőket befogadó létesítményekhez
  • a koronavírus elleni védekezésről szóló magyar törvénytervezet korlátozhatja a világjárványról tudósító média munkáját

Konkrét ügyek:

  • a Parlament alakuló ülésén megtagadták több független újságíró akkreditációját
  • újságírók parlamenti akkreditációjának felfüggesztése
  • a Klubrádió megszüntetése aránytalan és átláthatatlan volt, a magyar nemzeti médiatörvényt e konkrét esetben diszkriminatív módon alkalmazták
  • az index.hu főszerkesztőjének elbocsátása több mint 70 újságíró kollektív felmondásához vezetett a kormányzati nyomás miatt
  • a széles körű kormányzati reklámkampányok és a közmédiában és sok magánkézben lévő médiaorgánumban megjelenő elfogult híradások kiterjedt kampányplatformot biztosítottak a hatalmon lévő párt számára a 2022. áprilisi választásokon
  • az áprilisi választással egyidőben tartott népszavazáson a polgárokat érvénytelen szavazásra buzdító országos NGO-kampány miatt bírságot szabtak ki 16 különböző magyar nem kormányzati szervezetre

A tudományos élet szabadsága

  • Az Európai Bíróság ítélete alapján EU-jogot sértett, hogy a CEU-t Budapest elhagyására kényszerítették
  • a nemekkel kapcsolatos tanulmányokat törlése a mesterképzésekből és a közpénzből finanszírozott szakokról
  • a Magyar Tudományos Akadémia automiájának megszüntetése, a Színház- és Filmművészeti Egyetem autonómiájának megsértése
  • a tudományos élet autonómiájának, a tanárok és a diákok jogainak védelme az állami egyetemek privatizációjához kapcsolódó kockázatoktól.

Vallásszabadság

Egyházak (pl. a Magyar Keresztény Mennonita Egyház) nyilvántartásból való törlése miatt sérül az egyesülés szabadságához való jog.[17] A törlés alapjául szolgáló, 2011-ben elfogadott egyházi törvényt[18] a magyar Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek találta, és az Emberi Jogok Európai Bírósága is jogsértőnek nyilvánította.

Egyesülési szabadság

  • A Norvég Alappal történt meg nem állapodás miatt[19] Magyarországnak 2014–2021 között járó 214,6 millió euró (akkori árfolyamon kb. 75 MFt) támogatástól esett el, melynek egy részét civil szervezetek kapták volna.[j 12]
  • Egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények (pl. a bevándorlást segítő tevékenységet végző szervezetek működésének anyagi támogatását terhelő, azóta az Európai Bíróság ítélete miatt megszüntetett 25%-os különadó) megbélyegeznek és kriminalizálnak olyan civil társadalmi tevékenységeket, amelyeket egy demokratikus társadalomban teljesen legitimnek kellene tekinteni.[j 13]
  • A migránsok jogaival foglalkozó civil társadalmi szervezetek számos akadályba ütköznek, számos civil társadalmi szervezet ellen rágalomhadjáratot folytattak.[j 14]

Az egyenlő bánásmódhoz való jog, beleértve az LMBTIQ-személyek jogait is

  • Az Alapvető Jogok Biztosának (ombudsman) besorolását visszaminősítették „B” státuszra (nincs szavazati joga a Nemzeti Emberi Jogi Intézmények Globális Szövetségében), mert nem teljesíti hatékonyan a feladatát az etnikai kisebbségekkel, az LMBTIQ-személyekkel, az emberi jogi jogvédőkkel, a menekültekkel és a migránsokkal, vagy olyan fontos emberi jogi kérdésekkel kapcsolatban, mint a médiapluralizmus, a civil társadalmi tér és az igazságszolgáltatás függetlensége.[j 15]
  • A szexuális irányultsággal és a nemi identitással kapcsolatos indokolatlan megkülönböztetés, azok bűncselekményekkel, például pedofíliával való összemosása a sajtóban és egyes jogszabályokban.[j 16]
  • A Magyar Országgyűlés elutasította a nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak elleni küzdelemről és azok megelőzéséről szóló egyezmény (isztambuli egyezmény) ratifikálását.[j 17]
  • A 2022-es választással egyidőben tartott, a gyermekek szexuális irányultsággal és nemi identitással kapcsolatos népszavazás az LMBTIQ-személyek emberi jogainak eszközként való felhasználását mozdította elő.[j 18]
  • A 2022-ben megválasztott magyar Országgyűlésben a nők aránya mindössze 14%.[j 19]
  • A fogyatékossággal élők nem rendelkeznek önálló döntéshozatali mechanizmussal és autonómiával.[j 20]

A kisebbségekhez tartozó személyek – köztük a romák és a zsidók – jogai, valamint a kisebbségekkel szembeni gyűlölködő kijelentésekkel szembeni védelem

A roma kisebbséget a gazdasági és szociális jogokkal foglalkozó fejezet is említi.

  • Nincs hatékony, arányos és visszatartó erejű szankció a személyek közötti, faji- vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód kikényszerítésére.[j 21]
  • Elterjedt a romák, migránsok, menekültek, menedékkérők és más kisebbségek elleni rasszista gyűlöletbeszéd.[j 22] A gyűlöletkampány a kormány bevándorlás- és menekültellenes kampányának részeként 2015-ben kezdődött.[j 23]
  • Továbbra is kezelni kell azokat a strukturális nehézségeket, amelyekkel a romák a közélet és a magánélet valamennyi területén szembesülnek, beleértve az oktatást, a foglalkoztatást, a lakhatást és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést.[j 24]
  • 2022. július 29-én az Európai Parlament képviselőcsoportjainak vezetői nyilatkozatot fogadtak el, amelyben elítélték Orbán Viktor miniszterelnök nyíltan rasszista nyilatkozatait, amelyek szerint nem akarnak „vegyes fajú néppé” válni.[20][j 25]

A migránsok, menedékkérők és menekültek alapvető jogai

  • A 8 napos határidő alatt a bíróságok nem tudják megítélni a menedékkérelem jogosságát a hatósági elutasító határozat után.[j 26]
  • Magyarország nem adta meg rendszeres időközönként a területére gyorsan áthelyezhető nemzetközi védelmet kérelmező személyek számát (lásd Kvótaper).[j 26]
  • Az illegális menekültek zárt tranzitzónába kényszerítése „fogva tartással” járó szabadságelvonásnak tűnik, és a magyar jogszabályok számos ponton ellentmondanak az uniós jognak.[21][j 27]
  • Az uniós joggal ellenkezik a nemzetközi védelem iránti kérelem elutasítása azon az alapon, hogy a kérelmező olyan államon keresztül érkezett a területére, amelyben nem volt kitéve üldöztetésnek vagy súlyos sérelem veszélyének, vagy ahol megfelelő szintű védelmet biztosítottak.[j 26]
  • A magyar rendőrök által a határkerítésen keresztül Szerbia felé visszaküldött személyekkel szembeni rossz bánásmód ellen nincs sem biztosíték, sem jogorvoslat. A hatóságok nem tartják be a visszaküldés tilalmának elveit.[j 28]
  • Meg kell szüntetni az úgynevezett tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet, amely nem felel meg a valóságnak, és súlyos negatív hatásai vannak.[j 29]
  • A menekültügyi rendszer fokozatos megszüntetését következetesen kísérte és táplálta a magyar kormány által elfogadott kemény bevándorlóellenes diskurzus.[j 30]

Gazdasági és szociális jogok

  • Nem elég hatékony a leginkább kiszolgáltatott helyzetben lévő csoportok munkaerőpiaci integrációja, lakáshoz és minőségi oktatáshoz jutása.[j 26]
  • Komoly aggodalmakat vetett fel az iskolát korán elhagyó, többségben hátrányos helyzetű diákok száma.[j 31]
  • Ugyancsak aggodalomra ad okot az állami iskolák vallási közösségeknek való átadása, amely hozzájárulhat a valláson és meggyőződésen alapuló szegregációhoz.[j 31]
  • Aggasztó a roma gyermekek folyamatos oktatási szegregációja, a roma és nem roma gyermekek közötti oktatási szakadék, az oktatásban részt vevő roma gyermekekre vonatkozó hivatalos adatok hiánya is.[j 31]
  • A munkanélküli ellátások időtartama túl rövid (lásd feljebb népszavazás megakadályozását a kérdésben).[j 32]
  • A magyar kormány 2022. február 11-én sürgősségi rendeletben határozta meg a sztrájk idején nyújtandó „szükséges minimális szolgáltatásokat”, és azokat olyan tágan értelmezi, hogy az lehetetlenné teszi a sztrájkot.[j 33]
  • A hajléktalanság esetében a szociális biztonsági rendszer a társadalmi befogadás helyett jogellenessé nyilvánítja a hajléktalanok közterületeken való tartózkodását és büntető intézkedéseket hoz.[j 34]

Jegyzetek

  1. ↑ 2. cikk: Az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok.
  2. ↑ 7. cikk: egy tagállam jogainak felfüggesztésére vonatkozó szabályok.
  3. ↑ Körömi Csongor: Megszavazta az Európai Parlament: nem tartják Magyarországot teljes értékű demokráciának. telex.hu (2022. szept. 15.)
  4. ↑ Az is előfordult, hogy kormányrendeletben korlátoztak alapvető jogot, lásd sztrájkjog.
  5. ↑ Magyarország Alaptörvényének kilencedik módosítása 2020. december 22.
  6. ↑ E szócikk írásakor (2022. szeptember 21.) a covid miatti vészhelyzet már megszűnt, a háború miatti érvényben van.
  7. ↑ A háborús veszélyhelyzetet csak a kormány szüntetheti meg,(Alaptörvény, 54. cikk (3)) a parlament nem.
  8. ↑ Magyarország Alaptörvényének negyedik módosítása, 12. cikk (5), 2013. március.
  9. ↑ A jogszabályoknak az Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatát a kormány, az országgyűlési képviselők ¼-e, a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész vagy az alapvető jogok biztosa kezdeményezheti. Alaptörvény, 24. cikk (1) e). Az Alaptörvény 8. módosításakor, 2019. december 13-ától hatályos.
  10. ↑ 2011. évi CCIII. törvény az országgyűlési képviselők választásáról, 8.§ (1)
  11. ↑ A legkisebb választókerület 2022-ben Tolna megye 2. választókerülete volt 58,630, a legnagyobb Pest megye 5. választókerülete 97,639 választópolgárral. A választókerületek átlagos mérete 73,201 fő, a legnagyobb megengedett választókerület (átlag +20%) 87,841 választópolgár lett volna.
  12. ↑ 2014-ben a Fidesz 6, 2018-ban és 2022-ben 5-5 mandátumhoz jutott a győzteskompenzáció révén, vagyis ezzel szerezte meg a ⅔-os parlamenti többséget.
  13. ↑ Amíg az Országgyűlés ⅔-os többséggel nem választja meg az új legfőbb ügyészt, a lejárt hivatali idejű ügyész hivatalban marad. Ez lehetővé teszi az ⅓-nál nagyobb parlamenti támogatottságú frakció(k)nak a régi ügyész hivatalban tartását tetszőleges ideig.
  14. ↑ Draskovich Edina: Bírósági eljárások elhúzódása. www.parlament.hu (2018. feb. 14.)
  15. ↑ A 2020-2022. (sic!) közötti időszakra szóló középtávú Nemzeti Korrupcióellenes Stratégia. korrupciomegelozes.kormany.hu (Hozzáférés: 2022. szept. 21.)
  16. ↑ Ilyenek pl. az alapítványokba kiszervezett egyetemek.
  17. ↑ A jelentés nem említi, de a legismertebb közülük Iványi Gábor egyháza, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség.
  18. ↑ 2011. évi CCVI. törvény a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról. net.jogtar.hu (2011. szept. 21.)
  19. ↑ Lásd Norvég Alap-ügy.
  20. ↑ Rasszista beszédet mondott Orbán Viktor Tusványoson a román hírtévé szalagcíme szerint: Nem éppen pozitív kontextusban emlegetik a kormányfő szavait. nepszava.hu (2022. júl. 25.)
  21. ↑ A röszkei és a tompai tranzitzónákban a kormány a nemzetközi védelmet kérelmezők szisztematikus fogva tartására szolgáló rendszert hozott létre.

Forrás

  1. ↑ Y. pont.
  2. ↑ BO. pont.
  3. ↑ 3,0 3,1 3,2 3,3 3,4 O. pont.
  4. ↑ R. pont.
  5. ↑ 5,0 5,1 5,2 Q. pont.
  6. ↑ V. pont.
  7. ↑ X. pont.
  8. ↑ 8,0 8,1 U. pont.
  9. ↑ 9,0 9,1 T. pont.
  10. ↑ S. pont.
  11. ↑ AK. pont.
  12. ↑ BZ. pont.
  13. ↑ BX., BY., CA., CB. pont.
  14. ↑ CC. pont.
  15. ↑ CD. pont.
  16. ↑ CE. pont.
  17. ↑ CK. pont.
  18. ↑ CP. pont.
  19. ↑ CQ. pont.
  20. ↑ CJ. és CR. pont.
  21. ↑ CS. pont.
  22. ↑ CU. pont.
  23. ↑ CT. pont.
  24. ↑ CV. pont.
  25. ↑ CY. pont.
  26. ↑ 26,0 26,1 26,2 26,3 CD. pont.
  27. ↑ DB. pont.
  28. ↑ DH. és DI. pont.
  29. ↑ DK. pont.
  30. ↑ DO. pont.
  31. ↑ 31,0 31,1 31,2 DQ. pont.
  32. ↑ DP. és DQ. pont.
  33. ↑ DR. pont.
  34. ↑ DS. pont.

Kapcsolódó lapok

A lap eredeti címe: „https://www.gyimesilaszlo.hu/politika/wiki/index.php?title=Delbos-Corfield-jelentés&oldid=26318”