Delbos-Corfield-jelentés

Innen: Politika
A lap korábbi változatát látod, amilyen Laci (vitalap | szerkesztései) 2022. november 23., 13:22-kor történt szerkesztése után volt. (Egyesülési szabadság)
Gwendoline Delbos-Corfield

A Delbos-Corfield-jelentés a magyar jogállamiságot vizsgáló Sargentini-jelentés frissített változata, amit az Európai Parlament 2022. szeptember 15-én 433:123:28 arányban (74:21:5%) elfogadott.

A jelentés szerzője Gwendoline Delbos-Corfielden francia zöldpárti EP-képviselő.

A jelentés hosszú indoklás (A–DS pont) után 10 pontban foglalja össze megállapításait. Ezek lényege:

  • a magyar demokrácia helyzete aggályos, és rendszerszerű fenyegetést jelent az EUSZ 2. cikkében[1] foglalt értékekre nézve (lásd az alábbi 12 alfejezetet)
  • elítéli, hogy az Európai Tanács nem képes előrelépni a Magyarországgal kapcsolatos, EUSZ 7. cikk[2] szerinti eljárásban
  • ismételten felszólítja az Európai Bizottságot, hogy ne hagyja jóvá el az uniós forrásokra benyújtott magyar tervet a jogállami problémák megoldásáig
  • felhívja a Bizottságot, hogy találjon módot az uniós források helyi önkormányzatokon és nem kormányzati szervezeteken keresztül történő elosztására, amennyiben a magyar kormány nem működik együtt a jogállamiság érvényesülésének hiányosságaival kapcsolatban[j 1]
  • felhívja a Bizottságot, hogy támogassa a független civil társadalmat Magyarországon.[j 2]

Az indoklás különböző szakértő intézetekre hivatkozva megemlíti, hogy Magyarország nem tekinthető szabad demokráciának.[j 3] A Riporterek Határok Nélkülen nevű szervezet 2022. évi sajtószabadság-indexében Magyarország 180 ország és terület közül a 85. helyen áll.[j 4] A Transparency International 2021. évi korrupcióérzékelési indexében szereplő 180 ország és terület közül a 73. helyen áll, és a rangsorban elfoglalt helye 2012 óta folyamatosan romlik.[j 5]

A jelentéssel a baloldali, zöld, liberális és kereszténydemokrata frakciók nagy többsége is egyetértett. A fidesz, a KDNP és a populista-radikális jobboldal képviselői elutasították a jelentést.[3]

Az alkotmányos és a választási rendszer működése

Alaptörvény, jogalkotás:

  • A jogalkotási folyamat átláthatósága és minősége továbbra is aggodalomra ad okot.[j 6]
  • Az alkotmányozás átláthatatlansága, a civilek kihagyása a folyamatból.[j 6]
  • A sarkalatos törvények nagy száma (300 fölött), amiket gyakran konzultáció nélkül hoztak olyankor is, amikor azok alapvető emberi jogokat érintettek.[4]
  • 2020. decemberében a 9. alaptörvény-módosítást[5] veszélyhelyzetben, civilekkel való konzultálás nélkül fogadták el.[j 7]

Veszélyhelyzet (rendkívüli jogrend):[6]

  • A magyar kormány széles körben élt covid-veszélyhelyzeti hatáskörével, többek között olyan területeken is, amelyek nem kapcsolódnak a covidhoz.[j 6]
  • Határozatlan idejű rendkívüli állapot létezik, amiben a kormány felhatalmazza önmagát határozatlan időre szóló rendeletekkel való kormányzásra.[j 8]
  • A Honvédelmi Tanács megszüntetése szükség- és hadiállapot idején, és hatáskörének átruházása a kormányra.[j 9]
  • A veszélyhelyzetek részletszabályainak sarkalatos törvényekben történő szabályozása.[j 9]
  • A háborús veszélyhelyzet bevezetése a jogrendbe, ami aznap lépett életbe, amikor megszűnt a covid miatti. Ez felhatalmazza a kormányt, hogy addig hosszabbítsa meg a sürgősségi kormányrendeletek hatályát, amíg a kormány meg nem szünteti a veszélyhelyzetet.[7][j 10]

Az Alkotmánybíróságot érintő alkotmánymódosítások:

  • A 2013 előtti alkotmánybírósági ítéletek hatályok kívül helyezése.[8][j 11]
  • Az állampolgároknak a törvényekkel szembeni fellépés jogának megvonása egyedi ügyben való érintettség hiányában.[9]
  • Az Alkotmánybíróság megakadályozta a Fudan Egyetem elleni és a munkanélküli segély meghosszabbítására vonatkozó népszavazást.[j 12]
  • A magyar kormány egyre többször fordul az Alkotmánybírósághoz annak érdekében, hogy ne kelljen végrehajtania az Európai Bíróság ítéleteit.[j 12]

Az állami szervek ténylegesen nem hajtják végre az európai és magyar bíróságok ítéleteit.[j 6]

A Kúria bírájának joga van az Európai Bírósághoz fordulni, ezért nem lehet ellene fegyelmi eljárást indítani.[10][j 13]

Jelentős állami finanszírozásban részesülő és a jelenlegi kormányhoz közel álló igazgatósági tagok által irányított közérdekű vagyonkezelő alapítványok működnek.[j 6]

Választás:

  • A jelöltek egyenlő alapon való versengését jelentős mértékben akadályozta, hogy a kormány túlzott mértékben költött a kormánykoalíció kampányüzenetét felerősítő nyilvános tájékoztató hirdetésekre.[j 14]
  • A listaállításhoz szükséges egyéni jelöltek száma (71[11]) túl sok a választási törvényben.[j 15]
  • Az egyéni választókerületek 20%-nál jobban (tényleges 33%-ban) tértek egymástól, és ezt a parlament nem korrigálta, ezzel a saját maga által hozott választójogi törvényt megsértve.[12][j 14]
  • A győzteskompenzáció hátrányos helyzetbe hozta az ellenzéki pártokat.[13][j 15]

A Helyi Önkormányzatok Európai Chartájánaken általános be nem tartása, központosítás.[j 16]

Az igazságszolgáltatás és más intézmények függetlensége, valamint a bírák jogai

Az e körben tett megállapítások forrásaiként a Velencei Bizottság, az ENSZ és a korrupció ellen fellépő államok csoportja (GRECOen) szolgálnak.

A jelentés az Országos Bírósági Hivatalt nem tartja bírói önigazgatási szervnek, ezért az Országos Bírói Tanácsnak az OBH feletti jogkörét javasolják erősíteni a bírák kirendelése, áthelyezése, valamint a bírói vezetők kinevezése terén.[j 17] A másik probléma pedig a bírói pályázatok indokolás nélküli eredménytelenné nyilvánításának lehetősége.[j 18]

A jelentés megállapítja, hogy a jogállamiság terén a 27 EU- és 4 EFTA-ország között Magyarország az utolsó helyen áll.[j 19]

Egyéb:

  • A Kúria elnökének parlament általi megválasztása sérti a bíróságok függetlenségét.[j 20]
  • Nem történt előrelépés a legfőbb ügyész hivatali idejének meghosszabbítása,[14] az ügyészek széles körű mentelmi joga és az ügyek alárendelt ügyészektől való elvételére vonatkozó kritériumokban.[j 18]
  • A közigazgatási hatóságoknak lehetőségük van a rendes bíróságok kedvezőtlen döntéseit követően alkotmányjogi panaszt benyújtani az Alkotmánybíróságnál.[15][j 21]
  • Baka András 2016-os elmozdítása a Legfelsőbb Bíróság éléről EU-jogot sértett.[j 22]
  • A magyar jogrendszer továbbra sem biztosít hatékony jogorvoslati lehetőséget az ésszerű időn túli eljárások kezelésére, továbbá nem nyújt megfelelő elégtételt az ilyen eljárások okozta károk esetén (Gazsó-ügy).[16][j 23]

Korrupció és összeférhetetlenség

  • A 2020–2022-es korrupcióellenes stratégia[17] legtöbb intézkedésének végrehajtását elhalasztották, és nem jelentettek be új stratégiát.[j 24]
  • A közbeszerzési eljárások irányítási és ellenőrzési rendszerében súlyos hiányosságok vannak.[j 25]
  • A független ellenőrzési mechanizmusok továbbra sem elegendőek a korrupció felderítésére, és továbbra is elégtelenek a rendszeres ellenőrzések és a vagyon- és érdekeltségi nyilatkozatok ellenőrzése.[j 26]
  • A közérdekű vagyonkezelő alapítványok esetében[18] hiányoznak az összeférhetetlenségi szabályok.[j 24]
  • A magas rangú tisztviselőket és közvetlen környezetüket érintő korrupciós vádak kivizsgálásáról nincsenek adatok.[j 24]
  • Nincs bírósági felülvizsgálat, ha korrupciós ügyben nem indul meg a büntetőeljárás. A közigazgatás felső szintjein továbbra sem kezelik a kliensrendszer, a kivételezés és a nepotizmus (hatalommal való visszaélés) kockázatát.[j 24]
  • az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 2020-as tevékenységi jelentésében azt javasolta a Bizottságnak, hogy az Európai Strukturális és Beruházási Alapoken és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapen keretében a 2016–2020-as időszakban teljesített kifizetések 2,2%-át téríttesse vissza. Az EU-ban 0,29% a visszatérítések átlaga.[j 27]
  • Az Európai Bizottság 2022. április 27-én megindította Magyarország ellen a jogállamisági eljárást, elsősorban korrupciós aggályok miatt.[j 28]

A magánélet tiszteletben tartása és az adatvédelem

A nemzetbiztonsági célból folytatott titkos megfigyelések jogi kerete lehetővé teszi a kommunikáció tömeges lehallgatását, és nem tartalmaz megfelelő biztosítékokat a magánélet tiszteletben tartásához való jogba történő önkényes beavatkozással szemben (Pegazus-botrány).[j 29]

Az Emberi Jogok Európai Bírósága egy 2017-es ítéletében megállapította, hogy nincsenek pontos, hatékony és átfogó biztosítékok az indokolatlan titkos megfigyelések ellen. A kormány akkor úgy válaszolt, hogy ehhez jogalkotási reformra van szükség, de ez azóta is elmaradt.[j 30]

A véleménynyilvánítás szabadsága, beleértve a médiapluralizmust is

  • A Médiatanács függetlensége (jelenleg csak kormánypárti tagja van). A jelentős mennyiségű állami reklámnak a kormánypárti médián keresztül való folyamatos terjesztése egyenlőtlen versenyfeltételeket teremt a médiakörnyezetben.[j 31]
  • A több mint 470 médium KESMA alatti összevonása a magyar polgárok információhoz való hozzáférésének korlátozását eredményezte. A KESMA-ra fordított pénzeszközöket kormánypropaganda céljára és az ellenzék és a nem kormányzati szervezetek lejáratására használják fel.[j 32]
  • A covid-válság az összes európai ország közül Magyarországon súlyosbította legjobban a tömegtájékoztatás szabadságát.[j 33]

Áprilisi választás:

  • A hatóságok médiaszabályozó testületekre gyakorolt befolyásolással, a kormánypárti média jelentős állami támogatásával, a kormányról kritikákat megfogalmazó médiumok és újságírók kiközösítésével, az „egyensúly” megteremtése címén aláásták a média sokszínűségét, pluralizmusát és függetlenségét.[j 34]
  • A hírközvetítések elfogultsága és kiegyensúlyozatlansága, valamint a fontosabb indulók közötti viták elmaradása jelentősen korlátozta a választók lehetőségét arra, hogy megalapozott döntést hozhassanak.[j 35]
  • A választással egyidőben tartott népszavazáson a polgárokat érvénytelen szavazásra buzdító országos NGO-kampány miatt bírságot szabtak ki 16 különböző magyar nem kormányzati szervezetre.[j 36]

Konkrét ügyek:

  • A Parlament alakuló ülésén megtagadták több független újságíró akkreditációját. Az Emberi Jogok Európai Bírósága ítélete szerint ez a véleménynyilvánítás szabadságának megsértése.[j 37]
  • A Klubrádió frekvenciájának az elvétele az uniós távközlési szabályok megsértésével történt, emiatt a Bizottság pert indított Magyarország ellen.[j 38]
  • Az index.hu főszerkesztőjének elbocsátása több mint 70 újságíró kollektív felmondásához vezetett a kormányzati nyomás miatt.[j 39]

A tudományos élet szabadsága

  • EU-jogot sértett, hogy a CEU-t Budapest elhagyására kényszerítették.[j 40]
  • A nemekkel kapcsolatos tanulmányokat törlése a mesterképzésekből és a közpénzből finanszírozott szakokról.[j 41]
  • A Magyar Tudományos Akadémia automiájának megszüntetése, a Színház- és Filmművészeti Egyetem autonómiájának megsértése.[j 42]
  • Újra kell gondolni az állami egyetemek privatizációját a tudományos élet autonómiájának, a tanárok és a diákok jogainak védelme, az intézmények autonómiája és a gondolatszabadság érdekében.[j 43]

Vallásszabadság

Egyházak (pl. a Magyar Keresztény Mennonita Egyház) nyilvántartásból való törlése miatt sérül az egyesülés szabadságához való jog.[19]. A törlés alapjául szolgáló, 2011-ben elfogadott egyházi törvényt[20] a magyar Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek találta, és az Emberi Jogok Európai Bírósága is jogsértőnek nyilvánította.[j 44] A kormány nem hajtotta végre az Alkotmánybíróság ítéletét.[j 45]

Egyesülési szabadság

  • A Norvég Alappal történt meg nem állapodás miatt[21] Magyarországnak 2014–2021 között járó 214,6 millió euró (akkori árfolyamon kb. 75 MFt) támogatástól esett el, melynek egy részét civil szervezetek kapták volna.[j 46]
  • Egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények[22] megbélyegeznek és kriminalizálnak olyan civil társadalmi tevékenységeket, amelyeket egy demokratikus társadalomban teljesen legitimnek kellene tekinteni.[j 47]
  • A migránsok jogaival foglalkozó civil társadalmi szervezetek számos akadályba ütköznek, számos civil társadalmi szervezet ellen rágalomhadjáratot folytattak.[j 48]

Az egyenlő bánásmódhoz való jog, beleértve az LMBTIQ-személyek jogait is

  • Az Alapvető Jogok Biztosának (ombudsman) besorolását visszaminősítették „B” státuszra (nincs szavazati joga a Nemzeti Emberi Jogi Intézmények Globális Szövetségébenen), mert nem teljesíti hatékonyan a feladatát az etnikai kisebbségekkel, az LMBTIQ-személyekkel, az emberi jogi jogvédőkkel, a menekültekkel és a migránsokkal, vagy olyan fontos emberi jogi kérdésekkel kapcsolatban, mint a médiapluralizmus, a civil társadalmi tér és az igazságszolgáltatás függetlensége.[j 49]
  • A szexuális irányultsággal és a nemi identitással kapcsolatos indokolatlan megkülönböztetés, azok bűncselekményekkel, például pedofíliával való összemosása a sajtóban és egyes jogszabályokban.[j 50]
  • A Magyar Országgyűlés elutasította a nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak elleni küzdelemről és azok megelőzéséről szóló egyezmény (isztambuli egyezmény) ratifikálását.[j 51]
  • A 2022-es választással egyidőben tartott, a gyermekek szexuális irányultsággal és nemi identitással kapcsolatos népszavazás az LMBTIQ-személyek emberi jogainak eszközként való felhasználását mozdította elő.[j 52]
  • A 2022-ben megválasztott magyar Országgyűlésben a nők aránya mindössze 14%.[j 53]
  • A fogyatékossággal élők nem rendelkeznek önálló döntéshozatali mechanizmussal és autonómiával.[j 54]

A kisebbségekhez tartozó személyek – köztük a romák és a zsidók – jogai, valamint a kisebbségekkel szembeni gyűlölködő kijelentésekkel szembeni védelem

A roma kisebbséget a gazdasági és szociális jogokkal foglalkozó fejezet is említi.

  • Nincs hatékony, arányos és visszatartó erejű szankció a személyek közötti faji, etnikai és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód kikényszerítésére.[j 55]
  • Elterjedt a romák, migránsok, menekültek, menedékkérők és más kisebbségek elleni rasszista gyűlöletbeszéd.[j 56] A gyűlöletkampány a kormány bevándorlás- és menekültellenes kampányának részeként 2015-ben kezdődött.[j 57]
  • Továbbra is kezelni kell azokat a strukturális nehézségeket, amelyekkel a romák a közélet és a magánélet valamennyi területén szembesülnek, beleértve az oktatást, a foglalkoztatást, a lakhatást és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést.[j 58]
  • 2022. július 29-én az Európai Parlament képviselőcsoportjainak vezetői nyilatkozatot fogadtak el, amelyben elítélték Orbán Viktor miniszterelnök nyíltan rasszista nyilatkozatait, amelyek szerint nem akarnak „vegyes fajú néppé” válni.[23][j 59]

A migránsok, menedékkérők és menekültek alapvető jogai

  • A 8 napos határidő alatt a bíróságok nem tudják megítélni a menedékkérelem jogosságát a hatósági elutasító határozat után.[j 60]
  • Magyarország nem adta meg rendszeres időközönként a területére gyorsan áthelyezhető nemzetközi védelmet kérelmező személyek számát (lásd kvótaper).[j 60]
  • Az illegális menekültek zárt tranzitzónába kényszerítése „fogva tartással” járó szabadságelvonásnak tűnik, és a magyar jogszabályok számos ponton ellentmondanak az uniós jognak.[24][j 61]
  • Az uniós joggal ellenkezik a nemzetközi védelem iránti kérelem elutasítása azon az alapon, hogy a kérelmező olyan államon keresztül érkezett a területére, amelyben nem volt kitéve üldöztetésnek vagy súlyos sérelem veszélyének, vagy ahol megfelelő szintű védelmet biztosítottak.[j 60]
  • A magyar rendőrök által a határkerítésen keresztül Szerbia felé visszaküldött személyekkel szembeni rossz bánásmód ellen nincs sem biztosíték, sem jogorvoslat. A hatóságok nem tartják be a visszaküldés tilalmának elveit.[j 62]
  • Meg kell szüntetni az úgynevezett tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet, amely nem felel meg a valóságnak, és súlyos negatív hatásai vannak.[j 63]
  • A menekültügyi rendszer fokozatos megszüntetését következetesen kísérte és táplálta a magyar kormány által elfogadott kemény bevándorlóellenes diskurzus.[j 64]

Gazdasági és szociális jogok

  • Nem elég hatékony a leginkább kiszolgáltatott helyzetben lévő csoportok munkaerőpiaci integrációja, lakáshoz és minőségi oktatáshoz jutása.[j 60]
  • Komoly aggodalmakat vetett fel az iskolát korán elhagyó, többségben hátrányos helyzetű diákok száma.[j 65]
  • Ugyancsak aggodalomra ad okot az állami iskolák vallási közösségeknek való átadása, amely hozzájárulhat a valláson és meggyőződésen alapuló szegregációhoz.[j 65]
  • Aggasztó a roma gyermekek folyamatos oktatási szegregációja, a roma és nem roma gyermekek közötti oktatási szakadék, az oktatásban részt vevő roma gyermekekre vonatkozó hivatalos adatok hiánya is.[j 65]
  • A munkanélküli ellátások időtartama túl rövid (lásd feljebb népszavazás megakadályozását a kérdésben).[j 66]
  • A magyar kormány 2022. február 11-én sürgősségi rendeletben határozta meg a sztrájk idején nyújtandó „szükséges minimális szolgáltatásokat”, és azokat olyan tágan értelmezi, hogy az lehetetlenné teszi a sztrájkot.[j 67]
  • A hajléktalanság esetében a szociális biztonsági rendszer a társadalmi befogadás helyett jogellenessé nyilvánítja a hajléktalanok közterületeken való tartózkodását és büntető intézkedéseket hoz.[j 68]

Jegyzetek

  1. 2. cikk: Az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok.
  2. 7. cikk: egy tagállam jogainak felfüggesztésére vonatkozó szabályok.
  3. Körömi Csongor: Megszavazta az Európai Parlament: nem tartják Magyarországot teljes értékű demokráciának. telex.hu (2022. szept. 15.)
  4. Az is előfordult, hogy kormányrendeletben korlátoztak alapvető jogot, lásd sztrájkjog.
  5. Magyarország Alaptörvényének kilencedik módosítása 2020. december 22.
  6. E szócikk írásakor (2022. szeptember 21.) a covid miatti vészhelyzet már megszűnt, a háború miatti érvényben van.
  7. A háborús veszélyhelyzetet csak a kormány szüntetheti meg,(Alaptörvény, 54. cikk (3)) a parlament nem.
  8. Magyarország Alaptörvényének negyedik módosítása, 12. cikk (5), 2013. március.
  9. A jogszabályoknak az Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatát a kormány, az országgyűlési képviselők ¼-e, a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész vagy az alapvető jogok biztosa kezdeményezheti. Alaptörvény, 24. cikk (1) e). Az Alaptörvény 8. módosításakor, 2019. december 13-ától hatályos.
  10. Egy kerületi bíró az Európai Bírósághoz fordult egy kérdéssel. A Kúria a bíróval szemben fegyelmi eljárást indított, mert szerinte a kérdésnek nem volt köze az ügyhöz. Az Európai Bíróság kimondta, hogy a bírónak joga van az Európai Bírósághoz fordulni, és ezért nem lehet ellene fegyelmi eljárást indítani. Akadályozható-e jogszerűen, hogy a tagállami bíróság kérdéssel forduljon az uniós bírósághoz? – Magyar ügyben döntött az Európai Bíróság! www.jogiforum.hu (2021. nov. 23.)
  11. 2011. évi CCIII. törvény az országgyűlési képviselők választásáról, 8.§ (1)
  12. A legkisebb választókerület 2022-ben Tolna megye 2. választókerülete volt 58,630, a legnagyobb Pest megye 5. választókerülete 97,639 választópolgárral. A választókerületek átlagos mérete 73,201 fő, a legnagyobb megengedett választókerület (átlag +20%) 87,841 választópolgár lett volna.
  13. 2014-ben a Fidesz 6, 2018-ban és 2022-ben 5-5 mandátumhoz jutott a győzteskompenzáció révén, vagyis ezzel szerezte meg a ⅔-os parlamenti többséget.
  14. Amíg az Országgyűlés ⅔-os többséggel nem választja meg az új legfőbb ügyészt, a lejárt hivatali idejű ügyész hivatalban marad (2011. évi CLXIV. törvény a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról, 22. § (2)). Ez lehetővé teszi az ⅓-nál nagyobb parlamenti támogatottságú frakció(k)nak a régi ügyész hivatalban tartását tetszőleges ideig.
  15. Így akadályozta meg a kormány a Fudan Egyetemről és a munkanélküli segélyről kiírt népszavazást jogerős döntés és a szükséges 200–200 ezer aláírás összegyűjtése után. Lásd feljebb.
  16. Draskovich Edina: Bírósági eljárások elhúzódása. www.parlament.hu (2018. feb. 14.)
  17. A 2020-2022. (sic!) közötti időszakra szóló középtávú Nemzeti Korrupcióellenes Stratégia. korrupciomegelozes.kormany.hu (Hozzáférés: 2022. szept. 21.)
  18. Ilyenek pl. az alapítványokba kiszervezett egyetemek.
  19. A jelentés nem említi, de a legismertebb közülük Iványi Gábor egyháza, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség
  20. 2011. évi CCVI. törvény a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról. net.jogtar.hu (2011. szept. 21.)
  21. Lásd Norvég Alap-ügy.
  22. Pl. a bevándorlást segítő tevékenységet végző szervezetek működésének anyagi támogatását terhelő, azóta az Európai Bíróság ítélete miatt megszüntetett 25%-os különadó.
  23. Rasszista beszédet mondott Orbán Viktor Tusványoson a román hírtévé szalagcíme szerint: Nem éppen pozitív kontextusban emlegetik a kormányfő szavait. nepszava.hu (2022. júl. 25.)
  24. A röszkei és a tompai tranzitzónákban a kormány a nemzetközi védelmet kérelmezők szisztematikus fogva tartására szolgáló rendszert hozott létre.

Forrás

  1. 6. pont.
  2. 7. pont.
  3. Y. pont.
  4. BO. pont.
  5. AW. pont.
  6. ^ 6,0 6,1 6,2 6,3 6,4 O. pont.
  7. R. pont.
  8. P. pont.
  9. ^ 9,0 9,1 R. pont.
  10. V. pont.
  11. X. pont.
  12. ^ 12,0 12,1 X. pont.
  13. AA. pont.
  14. ^ 14,0 14,1 U. pont.
  15. ^ 15,0 15,1 T. pont.
  16. S. pont.
  17. Z. pont.
  18. ^ 18,0 18,1 AG. pont.
  19. AK. pont.
  20. Z., AF., AH. pont.
  21. AE. pont.
  22. AJ. pont.
  23. AI. pont.
  24. ^ 24,0 24,1 24,2 24,3 AL. pont.
  25. AM. pont.
  26. Q. és AL. pont.
  27. AO. pont.
  28. AQ. pont.
  29. AX., AY. pont.
  30. AZ. pont.
  31. BA. és BK. pont.
  32. BC. pont.
  33. BJ. pont.
  34. BL. pont.
  35. BM. pont.
  36. BN. pont.
  37. BH. pont.
  38. BB. pont.
  39. BI. pont.
  40. BP. pont.
  41. BQ. pont.
  42. BR. pont.
  43. BS. pont.
  44. BU. pont.
  45. BW. pont.
  46. BZ. pont.
  47. BX., BY., CA., CB. pont.
  48. CC. pont.
  49. CD. pont.
  50. CE. pont.
  51. CK. pont.
  52. CP. pont.
  53. CQ. pont.
  54. CJ. és CR. pont.
  55. CS. pont.
  56. CU. pont.
  57. CT. pont.
  58. CV. pont.
  59. CY. pont.
  60. ^ 60,0 60,1 60,2 60,3 CZ. pont.
  61. DB. pont.
  62. DH. és DI. pont.
  63. DK. pont.
  64. DO. pont.
  65. ^ 65,0 65,1 65,2 DQ. pont.
  66. DP. és DQ. pont.
  67. DR. pont.
  68. DS. pont.

További információk

Kapcsolódó lapok