„Szubsztituens” változatai közötti eltérés
Laci (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
Laci (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 13. sor: | 13. sor: | ||
Az egymás után egybeírt szubsztituensek, ha sem kötőjel, sem zárójel nincs bennük, balról jobbra asszociatívak. A zárójel vagy kötőjel azt jelzi, hogy a szubsztituens az alapnévhez tartozik. Pl.<ref group="Nyitrai" name="R0135"/> |
Az egymás után egybeírt szubsztituensek, ha sem kötőjel, sem zárójel nincs bennük, balról jobbra asszociatívak. A zárójel vagy kötőjel azt jelzi, hogy a szubsztituens az alapnévhez tartozik. Pl.<ref group="Nyitrai" name="R0135"/> |
||
{| border="1" style="float: left; clear: left; margin-right: 10pt" |
|||
{| border="1" |
|||
! Képlet !! Név |
! Képlet !! Név |
||
|- |
|- |
||
| 20. sor: | 20. sor: | ||
| {{képlet|Cl─CH<sub>2</sub>─SiH<sub>3</sub> || klórmetilszilán<br>(klórmetil)szilán<ref group="Nyitrai">R-0.1.5.1., 6. oldal.</ref><br>1-(1-klórmetil)szilán |
| {{képlet|Cl─CH<sub>2</sub>─SiH<sub>3</sub> || klórmetilszilán<br>(klórmetil)szilán<ref group="Nyitrai">R-0.1.5.1., 6. oldal.</ref><br>1-(1-klórmetil)szilán |
||
|} |
|} |
||
A szilán képlete {{képlet|SiH<sub>4</sub>}}. |
|||
{{lásd még|Hidrid#Egycentrumos hidridek}} |
|||
{{clear}} |
|||
== Jegyzetek == |
== Jegyzetek == |
||
A lap 2020. május 21., 11:22-kori változata
A szubsztituens egy alapszerkezet vagy jellemző csoport egy vagy több hidrogénatomját helyettesítő atom(csoport), ha a hidrogénatom nem kalkogén atomhoz kapcsolódik.[Nyitrai 1] (A kalkogén csoport hidrogénjének helyettesítésével kapott vegyületek az éterek, tioéterek, stb. Ezek elnevezésére külön szabályok vannak.)
A szubsztituens nevét elő- vagy utótagként írhatjuk le. Az előtag nevét leggyakrabban szubtrakcióval képezzük (-il).
Az alapszerkezethez közvetlenül kapcsolódó szubsztituenseket egybeírjuk az alapnévvel. Az egymáshoz közvetlenül nem (csak az alapszerkezeten keresztül) kapcsolódóakat kötőjellel választjuk el egymástól.[Nyitrai 2] E szabályból következik, hogy
- az alapnevet közvetlenül megelőző szubsztituenset egybeírjuk az alapnévvel
- az utótagot egybeírjuk az alapnévvel.
A funkciós csoportnevet az alapnév részének tekintjük.[1] Ez azt jelenti, hogy a funkciós csoportnévben megadott atomot az alapszerkezethez tartozónak tekintjük, és az ahhoz kapcsolódó előtagot is egybeírjuk az alapnévvel.
Például a Cl─CH2─CH2─NH─CH2─CH2─CH3 egyik lehetséges neve N-(2-klóretil)propán-1-amin. Itt a klóretil- nem a propánhoz, hanem az -aminhoz kapcsolódik.[Nyitrai 3]
Az egymás után egybeírt szubsztituensek, ha sem kötőjel, sem zárójel nincs bennük, balról jobbra asszociatívak. A zárójel vagy kötőjel azt jelzi, hogy a szubsztituens az alapnévhez tartozik. Pl.[Nyitrai 2]
| Képlet | Név |
|---|---|
| Cl─SiH2─CH3 | klór-metilszilán 1-klór-1-metilszilán |
| Cl─CH2─SiH3 | klórmetilszilán (klórmetil)szilán[Nyitrai 4] 1-(1-klórmetil)szilán |
A szilán képlete SiH4.
Jegyzetek
- ↑ Ennek erősen ellentmond, hogy a funkciós csoportnevet kötőjellel kapcsoljuk az alapnévhez, míg az alapnévhez nem tartozó utótagot egybeírjuk vele.
Forrás
- Nyitrai József – Nagy József: Útmutató a szerves vegyületek IUPAC nevezéktanához. Budapest: Magyar Kémikusok Egyesülete (1998) Az IUPAC Szerves Kémiai Nómenklatúrabizottságának 1993-as ajánlása alapján.
- IUPAC Nomenclature of Organic Chemistry: R-0.2.2 Groups. www.acdlabs.com (1993) Kék könyv.