„-én” változatai közötti eltérés
Laci (vitalap | szerkesztései) |
Laci (vitalap | szerkesztései) |
||
| (22 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| + | __TOC__ |
||
| ⚫ | |||
| − | Az '''-én''' egy [[szubtrakció]]t jelző utótag. Két szomszédos atomról egy-egy hidrogént távolít el telítetlen kötés kialakulása közben. Olyankor használjuk, ha az alapvegyület alapvetően telített, csak az eltéréseket kell jelezni. |
||
| ⚫ | |||
| ⚫ | |||
| + | Az '''-én''' egy [[szubtrakció]]t jelző utótag. Két szomszédos atomról egy-egy hidrogént távolít el telítetlen kötés kialakulása közben.<ref group="Nyitrai">R-1.2.5.2., 31–32. oldal.</ref> A kisebbik [[helyszám]]ú atomot kell megadni. Gyűrűs vegyületben előfordul, hogy a szomszédos atomok helyszáma nem folytonos: ilyenkor a második helyszámot zárójelben írjuk az első után (lásd a példát). |
||
| + | |||
| + | Az -én utótagot az alapvegyület tövéhez illesztjük, ha a helyzetüket nem jelöljük számokkal, vagy ha a [[helyzetszám]] nem közvetlenül az -én előtt szerepel.<ref group="Erdey">3.2.3., 514. oldal.</ref> Például: <code>pent-1-én</code>, de <code>1-pentén-4-in</code>. A <code>dekán</code> végződés <code>decén</code>-re módosul.<ref>Annak ellenére, hogy a <cite>deka</cite> görög szó, a végződést mégis latinosan használjuk. A görögben nincs <cite>c</cite> betű.</ref><ref group="Nyitrai">R-0.1.7.3., 10–11. oldal.</ref> Ez akkor is így van, ha a helyszám az <code>-én</code> előtt van. Pl: <code>biciklo[6.5.1][tetradec-1(13)-én</code><ref group="Nyitrai">R-3.1.1., 63. oldal.</ref> |
||
| + | |||
| ⚫ | |||
{{lásd még|Alkén}} |
{{lásd még|Alkén}} |
||
{{lásd még|-irén|}} |
{{lásd még|-irén|}} |
||
Az -én utótag [[jellemző csoport]]nak minősül, bár az alapvegyület megválasztásakor és a számozáskor különbözik a többi jellemző csoporttól. |
Az -én utótag [[jellemző csoport]]nak minősül, bár az alapvegyület megválasztásakor és a számozáskor különbözik a többi jellemző csoporttól. |
||
| + | |||
| + | [[Fájl:Heptazin.svg|bélyegkép|balra|250px|{{enlink|Heptazine}}]] |
||
| + | |||
| + | |||
| + | |||
| + | Példa: <code>2,4,6,8,10,12,13-heptazatriciklo[7.3.1.0<sup>5,13</sup>]trideka-1(12),2,4,6,8,10-hexaén</code>. A 12-es és 1-es szénatom szomszédos, de a helyszámok nem egymás utániak: ezért a <code>1(12)</code> jelölés. |
||
| + | {{clear}} |
||
| + | |||
| + | Ha az -én utótagot további, egybeírt jelölések követik, és azok magánhangzóval kezdődnek, az é e-re változik – gondolom én, de ezt a szabályt én alkottam. Az alábbi példákat nem: |
||
| + | * 2-pentenil, 2-butenil<ref name="e121" group="Erdey">A-3.5., 121. oldal.</ref> |
||
| + | * 2-pentén-4-inil<ref name="e121" group="Erdey"/> |
||
== Telítetlen kondenzált policiklus == |
== Telítetlen kondenzált policiklus == |
||
Kondenzált gyűrűk esetén az '''-én''' végződés azt jelzi, hogy a gyűrűrendszer [[teljesen telítetlen]]. |
Kondenzált gyűrűk esetén az '''-én''' végződés azt jelzi, hogy a gyűrűrendszer [[teljesen telítetlen]]. |
||
{{bővebben|Kondenzált gyűrű}} |
{{bővebben|Kondenzált gyűrű}} |
||
| + | |||
| + | == Jegyzetek == |
||
| + | <references/> |
||
== Forrás == |
== Forrás == |
||
| − | * {{ |
+ | * {{nyitrai2|4}} |
| + | * {{erdey2|2}} |
||
| − | ** R-1.2.5.2. Szubtrakció végződés megváltoztatásával vagy utótag hozzáadásával, 31–32. oldal |
||
| − | ** R-3.1.1. Többszörös kötésre utaló utótagok, 62–63. oldal |
||
* {{kék könyv|https://www.acdlabs.com/iupac/nomenclature/93/r93_162.htm|R-1.2.5 Subtractive operation}} |
* {{kék könyv|https://www.acdlabs.com/iupac/nomenclature/93/r93_162.htm|R-1.2.5 Subtractive operation}} |
||
* {{kék könyv|https://www.acdlabs.com/iupac/nomenclature/93/r93_280.htm|R-3.1.1 Suffixes denoting multiple bonds}} |
* {{kék könyv|https://www.acdlabs.com/iupac/nomenclature/93/r93_280.htm|R-3.1.1 Suffixes denoting multiple bonds}} |
||
A lap jelenlegi, 2020. augusztus 28., 00:30-kori változata
Szubsztrakciós utótag
Az -én egy szubtrakciót jelző utótag. Két szomszédos atomról egy-egy hidrogént távolít el telítetlen kötés kialakulása közben.[Nyitrai 1] A kisebbik helyszámú atomot kell megadni. Gyűrűs vegyületben előfordul, hogy a szomszédos atomok helyszáma nem folytonos: ilyenkor a második helyszámot zárójelben írjuk az első után (lásd a példát).
Az -én utótagot az alapvegyület tövéhez illesztjük, ha a helyzetüket nem jelöljük számokkal, vagy ha a helyzetszám nem közvetlenül az -én előtt szerepel.[Erdey 1] Például: pent-1-én, de 1-pentén-4-in. A dekán végződés decén-re módosul.[1][Nyitrai 2] Ez akkor is így van, ha a helyszám az -én előtt van. Pl: biciklo[6.5.1][tetradec-1(13)-én[Nyitrai 3]
Az -én-t sokszorozó tag előzheti meg; ilyenkor a szótőhöz egy a hang is kapcsolódik: -adién, atrién, stb.[Nyitrai 4] A két helyszám közül a kisebbiket kell megadni.
Az -én utótag jellemző csoportnak minősül, bár az alapvegyület megválasztásakor és a számozáskor különbözik a többi jellemző csoporttól.
Példa: 2,4,6,8,10,12,13-heptazatriciklo[7.3.1.05,13]trideka-1(12),2,4,6,8,10-hexaén. A 12-es és 1-es szénatom szomszédos, de a helyszámok nem egymás utániak: ezért a 1(12) jelölés.
Ha az -én utótagot további, egybeírt jelölések követik, és azok magánhangzóval kezdődnek, az é e-re változik – gondolom én, de ezt a szabályt én alkottam. Az alábbi példákat nem:
Telítetlen kondenzált policiklus
Kondenzált gyűrűk esetén az -én végződés azt jelzi, hogy a gyűrűrendszer teljesen telítetlen.
Jegyzetek
- ↑ Annak ellenére, hogy a deka görög szó, a végződést mégis latinosan használjuk. A görögben nincs c betű.
Forrás
- Nyitrai József – Nagy József: Útmutató a szerves vegyületek IUPAC nevezéktanához. Budapest: Magyar Kémikusok Egyesülete (1998) Az IUPAC Szerves Kémiai Nómenklatúrabizottságának 1993-as ajánlása alapján.
- A magyar kémiai elnevezés és helyesírás szabályai. Szerkesztette: Erdey-Grúz Tibor és Fodorné Csányi Piroska Budapest: Akadémiai Kiadó (1972)
- IUPAC Nomenclature of Organic Chemistry: R-1.2.5 Subtractive operation. www.acdlabs.com (1993) Kék könyv.
- IUPAC Nomenclature of Organic Chemistry: R-3.1.1 Suffixes denoting multiple bonds. www.acdlabs.com (1993) Kék könyv.