-én

Innen: kémia
A lap korábbi változatát látod, amilyen Laci (vitalap | szerkesztései) 2020. április 21., 19:04-kor történt szerkesztése után volt. (→‎Szubsztrakciós utótag)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Szubsztrakciós utótag

Az -én egy szubtrakciót jelző utótag. Két szomszédos atomról egy-egy hidrogént távolít el telítetlen kötés kialakulása közben.[Nyitrai 1] Olyankor használjuk, ha az alapvegyület alapvetően telített, csak az eltéréseket kell jelezni.

Az -én utótagot az alapvegyület tövéhez illesztjük, ha a helyzetüket nem jelöljük számokkal, vagy ha a helyzetszám nem közvetlenül az -én előtt szerepel.[Erdey 1] Az -én-t sokszorozó tag előzheti meg; ilyenkor a szótőhöz egy a hang is kapcsolódik: -adién, atrién, stb.[Nyitrai 2] A két helyszám közül a kisebbiket kell megadni.

Az -én utótag jellemző csoportnak minősül, bár az alapvegyület megválasztásakor és a számozáskor különbözik a többi jellemző csoporttól.

Telítetlen kondenzált policiklus

Kondenzált gyűrűk esetén az -én végződés azt jelzi, hogy a gyűrűrendszer teljesen telítetlen.

Forrás

  • Nyitrai József – Nagy József: Útmutató a szerves vegyületek IUPAC nevezéktanához. Budapest: Magyar Kémikusok Egyesülete (1998) Az IUPAC Szerves Kémiai Nómenklatúrabizottságának 1993-as ajánlása alapján.
  1. R-1.2.5.2., 31–32. oldal.
  2. R-3.1.1., 62–63. oldal.


Forráshivatkozás-hiba: <ref> címkék léteznek a(z) „Erdey” csoporthoz, de nincs hozzá <references group="Erdey"/>