Kémia:Konivaptán

Innen: kémia
A lap korábbi változatát látod, amilyen Laci (vitalap | szerkesztései) 2020. június 18., 20:13-kor történt szerkesztése után volt.
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A vegyület IUPAC-neve:

  • magyarul: N-{4-[(4,5-dihidro-2-metilimidazo[4,5-d][1]benzazepin-6(1H)-il)karbonil]fenil}-(1,1′-bifenil)-2-karboxamid[1]
1,1′-Bifenil
-karboxamid
1,1′-Bifenilkarboxamid
Hely Név
N 4-[(4,5-dihidro-2-metilimidazo[4,5-d][1]benzazepin-6(1H)-il)karbonil]fenil-
1,1′-bifenil
2 karboxamid


Ez jó bonyolult. Az alapvegyület az 1,1′-bifenil, bár ez nem látszik róla a il végződés miatt, és az 1,1′ is csak a megtévesztést szolgálja: semmi szükség rá, csak épp kötelező kiírni. Ennek 2-es szénatomjához kapcsolódik az utótagként megadott karboxamid. Az előtagok mindig az utótaggal/csoportfunkciós névvel együtt értett utótaghoz csatlakoznak, ahogy itt is. A bifenilnek ui. nincs nitrogénatomja.

Előtag

Hámozzuk le az előtagról a különböző csoportokat:

  • Nfenil-: az alapvegyület nitrogénjéhez fenilcsoport kapcsolódik
  • 4-…-karbonil: a fenilcsoport 4-es szénatomjához karbonilcsoport (-karbonil.svg) kapcsolódik
1H-1-Benzazepin

És most jön a lényeg:

Hely Név
4,5 dihidro-
2 metil-
imidazo[4,5-d][1]benzazepin
6(1H) -il


Először is állapítsuk meg, hogy a név hibás. A hidro- el nem váló vázmódosító előtag: az alapvegyület előtt van a helye. A két előtag rossz sorrendben van.

Az alapvegyület az imidazol és az 1-benzazepin fúziója. Az imidazol triviális nevű vegyület, az 1-benzazepin pedig maga is fúziós név: a Hantzsch-Widman-nevű azepinből a benzo- előtaggal képződött. A jobb oldali ábrán az 1H-val nem törődünk: a név úgyis felül fogja írni.

Az imidazol 4:5-ös élét kell illeszteni a benzazepin d, azaz ugyancsak 4:5-ös éléhez. A szimmetria miatt nem számít az irány.

Imidazo[4,5-d][1]benzazepin
4,5-Dihidro-2-metilimidazo[4,5-d][1]benzazepin-6(1H)-il-

Következik a számozás. Három nem egyvonalba eső gyűrűnk van. Két gyűrű egyvonalban van, a harmadik a vonal fölött: ez 3 lehetőség. A benzol–imidazol rögtön kiesik, mert akkor az azepin középre kerülne, nem a jobb felső negyedbe. A megmaradó két lehetőség közül a benzol–azepin tengely a jobb (ehhez a tengelyre tükrözni kell a rajzot), mert ekkor a nitrogén az 1-es számot kapja (kék számok).

Ezután jönnek a kettős kötések. A 4:5 élen levő kettős kötés megszűnik, és az imidazol nitrégénjéhez kapcsolódó kiemelt hidrogén a rend kedvéért átvándorol a másik nitrogénatomra.

A szubsztituensek következnek. A 2-es szénatomra metilcsoport, a 6-os nitrogénatom hidrogénje helyére pedig a fejezet elején említett karbonilcsoport, annak nitrogénjéhez pedig fenilcsoport. A fenilcsoport kapcsolja össze a bifenil gyűrűtársulást az előtagbeli hármas gyűrűvel.

Végeredmény

Egyúttal javítjuk a IUPAC-nevet:

N-{4-[(2-metil-4,5-dihidroimidazo[4,5-d][1]benzazepin-6(1H)-il)karbonil]fenil}-(1,1′-bifenil)-2-karboxamid

Jegyzetek