„Szubsztituens” változatai közötti eltérés
Laci (vitalap | szerkesztései) |
Laci (vitalap | szerkesztései) |
||
| 9. sor: | 9. sor: | ||
A [[funkciós csoportnév|funkciós csoportnevet]] az alapnév részének tekintjük.<ref>Ennek erősen ellentmond, hogy a funkciós csoportnevet kötőjellel kapcsoljuk az alapnévhez, míg az alapnévhez nem tartozó utótagot egybeírjuk vele.</ref> Ez azt jelenti, hogy a funkciós csoportnévben megadott atomot az alapszerkezethez tartozónak tekintjük, és az ahhoz kapcsolódó előtagot is egybeírjuk az alapnévvel. |
A [[funkciós csoportnév|funkciós csoportnevet]] az alapnév részének tekintjük.<ref>Ennek erősen ellentmond, hogy a funkciós csoportnevet kötőjellel kapcsoljuk az alapnévhez, míg az alapnévhez nem tartozó utótagot egybeírjuk vele.</ref> Ez azt jelenti, hogy a funkciós csoportnévben megadott atomot az alapszerkezethez tartozónak tekintjük, és az ahhoz kapcsolódó előtagot is egybeírjuk az alapnévvel. |
||
| − | Például a {{képlet|Cl─CH<sub>2</sub>─CH<sub>2</sub>─NH─CH<sub>2</sub>─CH<sub>2</sub>─CH<sub>3</sub>}} egyik lehetséges neve <code>''N''-(2-klóretil)propán-1-amin</code>. Itt a <code>klóretil-</code> nem a <code>propán</code>hoz, hanem az <code>-amin</code>hoz kapcsolódik. |
+ | Például a {{képlet|Cl─CH<sub>2</sub>─CH<sub>2</sub>─NH─CH<sub>2</sub>─CH<sub>2</sub>─CH<sub>3</sub>}} egyik lehetséges neve <code>''N''-(2-klóretil)propán-1-amin</code>. Itt a <code>klóretil-</code> nem a <code>propán</code>hoz, hanem az <code>-amin</code>hoz kapcsolódik.<ref group="Nyitrai">R-5.4.2., 93–94. oldal.</ref> |
| + | {{lásd még|Klór-|Etil-|Propán|-amin}} |
||
== Jegyzetek == |
== Jegyzetek == |
||
| 15. sor: | 16. sor: | ||
== Forrás == |
== Forrás == |
||
| − | * {{nyitrai2| |
+ | * {{nyitrai2|3}} |
* {{kék könyv|https://www.acdlabs.com/iupac/nomenclature/93/r93_106.htm|R-0.2.2 Groups}} |
* {{kék könyv|https://www.acdlabs.com/iupac/nomenclature/93/r93_106.htm|R-0.2.2 Groups}} |
||
A lap 2020. május 21., 10:51-kori változata
A szubsztituens egy alapszerkezet vagy jellemző csoport egy vagy több hidrogénatomját helyettesítő atom(csoport), ha a hidrogénatom nem kalkogén atomhoz kapcsolódik.[Nyitrai 1] (A kalkogén csoport hidrogénjének helyettesítésével kapott vegyületek az éterek, tioéterek, stb. Ezek elnevezésére külön szabályok vannak.)
A szubsztituens nevét elő- vagy utótagként írhatjuk le. Az előtag nevét leggyakrabban szubtrakcióval képezzük (-il).
Az alapszerkezethez közvetlenül kapcsolódó szubsztituenseket egybeírjuk az alapnévvel. Az egymáshoz közvetlenül nem (csak az alapszerkezeten keresztül) kapcsolódóakat kötőjellel választjuk el egymástól.[Nyitrai 2] E szabályból következik, hogy
- az alapnevet közvetlenül megelőző szubsztituenset egybeírjuk az alapnévvel
- az utótagot egybeírjuk az alapnévvel.
A funkciós csoportnevet az alapnév részének tekintjük.[1] Ez azt jelenti, hogy a funkciós csoportnévben megadott atomot az alapszerkezethez tartozónak tekintjük, és az ahhoz kapcsolódó előtagot is egybeírjuk az alapnévvel.
Például a Cl─CH2─CH2─NH─CH2─CH2─CH3 egyik lehetséges neve N-(2-klóretil)propán-1-amin. Itt a klóretil- nem a propánhoz, hanem az -aminhoz kapcsolódik.[Nyitrai 3]
Jegyzetek
- ↑ Ennek erősen ellentmond, hogy a funkciós csoportnevet kötőjellel kapcsoljuk az alapnévhez, míg az alapnévhez nem tartozó utótagot egybeírjuk vele.
Forrás
- Nyitrai József – Nagy József: Útmutató a szerves vegyületek IUPAC nevezéktanához. Budapest: Magyar Kémikusok Egyesülete (1998) Az IUPAC Szerves Kémiai Nómenklatúrabizottságának 1993-as ajánlása alapján.
- IUPAC Nomenclature of Organic Chemistry: R-0.2.2 Groups. www.acdlabs.com (1993) Kék könyv.