„Gazdaság” változatai közötti eltérés

Innen: Politika
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
 
(295 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
  +
{{lásd még|Költségvetés}}
−
{| style="float: right; clear: right; margin-left: 10pt"
  
−
| [[Fájl:Gazdaság 2019-21.jpg|bélyegkép|none|500px|Előrejelzés 2020. november. Forrás: [https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/policy-agenda-kilabalas-valsag-koronavirus.718413.html napi.hu] ]]
  
−
| [[Fájl:Államadósság 2020.jpg|bélyegkép|none|500px|Forrás: [https://www.facebook.com/hollai.gabor.momentum/photos/a.405893489829588/1218601345225461/ Hollai Gábor] (Facebook) ]]
  
−
|}
  
−
[[Fájl:Hiány 2019.png|bélyegkép|jobbra|Magyarország a felső piros. Forrás: [https://infogram.com/31e7b10a-c817-43b1-b411-7f1030820db8 EuroStat] ]]
  
−
[[Fájl:A GDP növekedése az EU-ban.png|bélyegkép|jobbra|Forrás: [https://infogram.com/az-unios-orszagok-gdp-novekedese-2010-tol-2018-ra-1h17490nkjrq4zj Infogram] ]]
  
   
  +
Magyarországon a leggazdagabb 1% birtokolja az ország vagyonának ⅓-át, a felső 10% pedig az összvagyon felét.<ref>{{CitWeb|url=https://www.szabadeuropa.hu/a/harom-perc-kiugro-egyenlotlenseg-magyarorszagon-a-felso-tiz-szazaleke-az-osszvagyon-fele/32408404.html|tit=Kiugró egyenlőtlenség: Magyarországon a felső tíz százaléké az összvagyon fele|date=2023-05-12}}</ref>Ez világszinten is kirívó, Európában pedig egyáltalán nincs ilyen. Az arány 2014–17 között nőtt 25%-ról ekkorára.<ref>[https://www.nyomtassteis.hu/wp-content/uploads/2023/05/nyomtassteis-304szam.pdf Nyomtass te is!] 2023. május 16.</ref>
−
2019. november 29-én az euró elérte a 337,24 Ft-t. A GDP növekedése az év 3. negyedében elérte az 5%-ot.<ref>{{CitWeb|url=https://hvg.hu/gazdasag/20191129_Reszletezte_a_KSH_mitol_nott_ekkorat_a_magyar_GDP|tit=Részletezte a KSH, mitől nőtt ekkorát a magyar GDP|date=2019-11-29}}</ref>
  
−
Surányi György szerint 2020-ban 6%-os forintleértékelés várható, azaz a lakosság elveszíti a vagyonának 6%-át.<ref>{{CitWeb|url=https://hirklikk.hu/kozelet/suranyi-a-gyenge-forint-leertekeli-magyarorszagot/358399?fbclid=IwAR2J8mmx1uwWmx-4_-0R3AHrbed1KwSIe11x_Vcm0gy77l0ERRpXcRtJwfk|tit=Surányi: a gyenge forint leértékeli Magyarországot|aut=Kardos Ernő|date=2019-12-27}}</ref>
  
   
  +
A 2020 elején kezdődő járvány, majd az [[orosz-ukrán háború]] az egész világon gazdasági bajokat okozott. Ezt különösen Magyarország szenvedte meg, részben a rossz gazdaságpolitika, részben a világpiaci kitettség miatt. Ehhez hozzájárult a 2022-es választás előtti elképesztő méretű kiköltekezés (lásd [[#vál22|alább]]).
−
A GDP 2017-ben 38,4 eMFt = 118 M€ volt, 2020-ban 46–47 eMFt lesz.
  
   
  +
Miután az ország – és Európa – a vártnál gyorsabban lábalt ki a covid okozta válságból, újra előjöttek a korábbi problémák, elsősorban a munkaerőhiány. A gazdaságból 24 ezer munkavállaló hiányzik. Az állami szektorban még nagyobb a baj: az egészségügyben, az oktatásban és a rendvédelemben van munkaerőhiány.<ref>{{CitWeb|url=https://nyugatifeny.hu/2022/06/23/oruletes-tempoban-csuszunk-le-a-lejton-elfogytak-az-emberek-soha-nem-latott-krizissel-nez-szembe-magyarorszag|tit=Őrületes tempóban csúszunk le a lejtőn: Elfogytak az emberek, soha nem látott krízissel néz szembe Magyarország|date=2022-06-23}}</ref>
−
Az EU-tól évente 3,5 milliárd €-t kapunk, és a nemzeti jövedelem valamivel több, mint 1%-át kell befizetni, azaz 1,18&nbsp;€-t.
  
   
  +
2022. december 9-én a kormány a háborús veszélyhelyzetre hivatkozva felhatalmazta magát a parlament által hónapokon keresztül tárgyalt és elfogadott költségvetés módosítására.<ref>{{CitWeb|url=https://444.hu/2022/12/09/a-kormany-mostantol-az-orszaggyules-jovahagyasa-nelkul-is-atirhatja-a-koltsegvetest|tit=A kormány mostantól az országgyűlés jóváhagyása nélkül is átírhatja a költségvetést|aut=Bódog Bálint|date=2022-12-09}}</ref> {{vél|Ettől kezdve a parlament hivatalosan sem tudja ellenőrizni a közpénzeket. A költségvetési törvény minden év legfontosabb törvénye.}}
−
Magyarország adja az EU GDP-jének 0,86%-át.<ref>{{hulink|Európai országok GDP szerinti listája}} és némi százalékszámítás.</ref>
  
   
  +
A gazdasági és társadalmi problémákra létezik értéksemleges, úgynevezett szakmai vagy közgazdasági válasz. A fő kérdés az értékválasztás: mit tartunk fontosnak? Gazdasági növekedést, társadalmi békét vagy éppen a környezetvédelmet? Demokratikus társadalomban ezeket az értékválasztásokat a politikai segítségével tesszük meg.<ref>{{CitWeb|url=https://www.napi.hu/gazdasag/inflacio-oroszorszag-haboru-interju-corvinus-energia.771593.html|aut=Takáts Előd|tit=Ez nem átmenet, az infláció beleégett a világgazdaságba|ass=Riporter: Németh Tamás|date=2023-05-23}}</ref>
−
2018-ban a magyar hiány 2,2% volt, míg az Uniós átlag -0,6%. Luxemburg, Bulgária és Málta államháztartása GDP-arányosan 2 százalékos vagy afölötti pluszban zárt, de Németország és Hollandia is 1,5 százalék fölötti többletet hoztak össze.
  
   
  +
2023-ban a külkereskedelmi hiányból 5 M€-t Oroszország teszi ki a gáz- és olajvásárlások miatt. Európában egyik országnak sincs ekkora hiánya Oroszországgal, az országok többségének többlete van.<ref>{{CitWeb|url=https://24.hu/kozelet/2024/06/21/eurostat-kulkereskedelmi-merleg-orosz-magyar/|tit=Az uniós tagállamok közül Magyarország fizet a legtöbbet Moszkvának|aut=Török László|date=2024-06-21}}</ref> A teljes évi külkereskedelmi hiányra nem találtam adatot: a cikkek a havi mérleggel foglalkoznak.
−
A 2,2 százalékos GDP-arányos hiány és a 4,9 százalékos GDP-növekedés együtt arra volt elég, hogy a magyar államadósság a GDP 70,8 százalékára csökkent a 2017 végi 73,4 százalékról. Legalábbis a magyar számítás szerint, az Eurostat fenntartásának adott hangot az MSZKSZ be nem számítása miatt, ami 0,3%-kal magasabb, 71,1% lett volna.<ref name="államadósság">{{CitWeb|url=https://hvg.hu/gazdasag/20190424_A_Fideszkormanye_az_5_legnagyobb_hiany_az_EUban|tit=A Fidesz-kormányé az 5. legnagyobb hiány az EU-ban|aut=Kovács Gábor|date=2019-04-24|}}</ref> Mindezt úgy, hogy kapjuk az EU-támogatást. Varga Mihály 2022 végére 60% alá akarja csökkenteni a hiányt.<ref>{{CitWeb|url=https://infostart.hu/gazdasag/2019/12/25/erdekes-szamot-mondott-az-allamdossagrol-varga-mihaly?fbclid=IwAR3XKGKCz2VzecXlDYGtTE5zUCD04fioXT-gmaLse4aWqCsjLpdiNpxc_cU|tit=Érdekes számot mondott az államdósságról Varga Mihály|date=2019-12-25}}</ref>
  
   
  +
[[Fájl:Külker egyenleg.png|bélyegkép|jobbra|713px|Külkereskedelmi egyenleg. Forrás: [https://www.portfolio.hu/gazdasag/20220801/megsem-olyan-szep-a-kulkereskedelmi-merleg-558927 Portfolió] ]]
−
Az alaptörvény 50%-ban írja elő a biztonságos államháztartási hiányt.
  
  +
[[Fájl:Magyarország gazdasági leszakadása.webp|jobbra|800px]]
   
  +
== A magyar gazdaság válságának okai ==
−
Az exportunk több mint 80%-a az EU-ba irányul (nagyobbik felét a három autógyár teszi ki), 5% Ázsiába. 2018-ban csökkent az export többek között Oroszországba és Kínába. o1g 2012-ben azt tűzte célul, hogy a kivitel ⅓-a keletre menjen.<ref>{{CitWeb|url=https://nepszava.hu/3033851_akkorat-nyitottunk-delre-es-keletre-hogy-46-orszagban-csokkent-a-magyar-export-szintje?fbclid=IwAR1BYP5wnP_J-txKt4O6haFksfniBlHa_ucPJ_iUTONU4qdm1fNoSuwqmwY|tit=Akkorát nyitottunk délre és keletre, hogy 46 országban csökkent a magyar export szintje|aut=Koncz Tamás|date=2019-04-26|misc=A teljes magyar export mindössze 18,2 százaléka ment unión kívüli országokba, Ázsiába 5,09 százalék. Kínában 14 százalékkal csökkent a magyar export szintje, Oroszországban pedig 7%-kal.}}</ref>
  
  +
Orbán úgy gondolja, hogy a Nyugatnak alkonyodik. {{vél|A szocializmus idején azt mondták, a kapitalizmus halódik. De szép halál! – így az akkori vicc.}} Ha ez így lesz is, vagy 200 évig fog tartani. Erre most nem lehet gazdaságpolitikát építeni.
   
  +
{{forr1|{{youtube|fd9FJq3336Q|16,4 százalék volt az infláció augusztusban a KSH adatai szerint|aut=Róna Péter|ass=Riporter: Rónai Egon|date=2023-09-10}} {{jegyz}}}}
−
Az exportunk 75–80%-át a külföldi többségű vállalkozások adják.<ref>{{CitWeb|url=https://hirklikk.hu/klikktv/mellar-az-esetleges-megallapodas-eseten-is-ugy-gondolom-orban-az-uniobol-kifele-tart/396|tit=Mellár: az esetleges megállapodás esetén is úgy gondolom, Orbán az unióból kifelé tart|work=KlikkTv|date=2020-12-10|form=videó|misc=14:30}}</ref>
  
   
  +
2023 második felében nyilvánvalóvá vált, hogy a fogyasztás – és ezzel a növekedés – legfőbb gátja a lakossági kereslet. Magyarul: az embereknek nincs pénzük, és ez a belföldre termelők beruházásaira is hat, a költségvetés hiánya nő a fogyasztási adók (áfa, jövedéki adó) csökkenése miatt. Emiatt adókat kell emelni, ami növeli az inflációt, amitől még jobban csökken a kereslet… és kész az ördögi kör.
−
Az átlagkereset jóval kevesebb, mint amit a KSH kommunikál.<ref>{{CitWeb|url=https://24.hu/fn/gazdasag/2019/06/26/atlagkereset-kevesebb-mint-amennyit-a-ksh-jelentett/|tit=Majdnem 90 ezer forinttal keresett kevesebbet egy átlagos magyar, mint amennyit a KSH jelentett|aut=Tamásné Szabó Zsuzsanna|date=2019-06-26}}</ref>
  
   
  +
[[Róna Péter]] szerint a lakosság pénzhiányának az oka az, hogy a [[GDP]]-ben a munkajövedelem aránya alacsony a tőkejövedelemhez képest. Míg nálunk a GDP 40–42%-a jut a munkának és a fennmaradó 58–60% a tőkének, Németországban fordított az arány: 62:38% (pedig Németország egyáltalán nem tekinthető tőkehiányosnak).
−
A magyar gazdaság versenyképessége a 24. helyen áll a 28 EU-országból.<ref>{{CitWeb|url=https://24.hu/kozelet/2019/10/09/versenykepesseg-magyarorszag/|tit=Magyarország az unió egyik legkevésbé versenyképes országa|date=2019-10-09|misc=28 országból a 24.}}</ref>
  
   
  +
A megoldás egy radikális adóreform. A vállalkozások adóját teljesen át kell alakítani, mert a multik olyan adókedvezményeket kapnak az államtól, hogy a befizetett adójukból még a működésüket lehetővé tevő infrastruktúra fejlesztése és fenntartása sem jön ki. Mindez azért alakult így, mert az állam a jólét helyett a GDP-t akarja növelni.<ref>{{jegyz}} {{youtube|tsJAvGUnU98|Közösen tette tönkre a magyar gazdaságot a bal és jobboldal?|aut=Róna Péter|ass=Riporter: Valet Vitéz|date=2023-09-30}}</ref>
−
A magyarországi multinacionális cégek 300 MFt adót fizetnek be, a dolgozóik 6%-kal többet, 2500 MFt-ot (mert a költségeket sem vonhatják le).<ref>{{CitWeb|url=https://www.facebook.com/watch/?v=2878356582408605|tit=Szakács: Az ingyenpénzt elutasítja a kormány, de a kamatost nem|misc=Interjú Dr. Szakács Lászlóval|date=2020-12-10|form=videó}}</ref>
  
  +
{{bővebben|GDP#GDP és jólét}}
   
  +
A jövedelmeket progresszívan kell adóztatni, a fogyasztáshoz kapcsolódó adókat (áfa) csökkenteni kell az [[infláció]] csökkentése érdekében.
−
Az egy főre jutó fogyasztás terén Magyarország a 3. legszegényebb ország az EU-ban.<ref>{{CitWeb|url=https://telex.hu/gazdasag/2020/12/15/magyarorszag|tit=Magyarország a harmadik legszegényebb uniós tagállam|aut=Előd Fruzsina|date=2020-12-15}}</ref>
  
   
  +
== Életszínvonal ==
−
Hollandia ugyanakkora területen 2,5-ször annyi minőségi mezőgazdasági terméket állít elő, mint mi, pedig az éghajlata is rosszabb.<ref>{{CitWeb|url=https://hirklikk.hu/kozelet/rona-peter-nagy-a-baj-orban-miatt-hazank-kisodrodhat-az-uniobol/374406|tit=Róna Péter: nagy a baj, Orbán miatt hazánk kisodródhat az unióból|aut=Kardos Ernő|date=2020-12-22}}</ref>
  
  +
[[Fájl:Infláció2208.jpg|bélyegkép|jobbra|400px|Élelmiszer-infláció egy év alatt]]
   
−
[[Fájl:Rezsicsökkentés.jpg|bélyegkép|jobbra|Forrás: Facebook/Hírek a színfalak mögül]]
  
−  
−
== Életszínvonal ==
  
 
Az Eurostat adatai szerint 2021 elején a nominálbér Magyarországon Bulgária után a legalacsonyabb az EU-ban. Az árszínvonalat is figyelembe vevő vásárlóerő-paritáson számolva kevésbé rossz a helyzet, úgy hátulról az ötödikek vagyunk Bulgária, Litvánia, Észtország és Szlovákia után.
  
Az Eurostat adatai szerint 2021 elején a nominálbér Magyarországon Bulgária után a legalacsonyabb az EU-ban. Az árszínvonalat is figyelembe vevő vásárlóerő-paritáson számolva kevésbé rossz a helyzet, úgy hátulról az ötödikek vagyunk Bulgária, Litvánia, Észtország és Szlovákia után.
   
 
Az egy évvel korábbi állapothoz képest is sokat romlott a helyzet. Akkor még – nominálisan nézve – a bolgár mellett a román és a lett minimálbérnél is magasabb volt a magyar. Ez ismét arra utal, hogy nem működik jól a kormány válságkezelése.<ref>{{CitWeb|url=http://ellenszel.hu/2021/02/05/az-eurostat-leleplezte-orbant/|tit=az Eurostat leleplezte a kókler Orbán-kormány évtizedes kamuját, most főhet a fejük a Fideszben|date=2021-02-05|aut=Jabronka Richárd}}</ref>
  
Az egy évvel korábbi állapothoz képest is sokat romlott a helyzet. Akkor még – nominálisan nézve – a bolgár mellett a román és a lett minimálbérnél is magasabb volt a magyar. Ez ismét arra utal, hogy nem működik jól a kormány válságkezelése.<ref>{{CitWeb|url=http://ellenszel.hu/2021/02/05/az-eurostat-leleplezte-orbant/|tit=az Eurostat leleplezte a kókler Orbán-kormány évtizedes kamuját, most főhet a fejük a Fideszben|date=2021-02-05|aut=Jabronka Richárd}}</ref>
   
−
== 2021. ==
 +
=== Infláció ===
  +
{{bővebben|Infláció}}
−
Az értelmetlen beruházások egy része:
  
  +
−
* a kínai elitegyetem kampuszának felépítése kínai hitelből 540 milliárd
  
  +
[[Fájl:Infláció18-22.png|bélyegkép|none|700px|Infláció 2018 eleje és 2022 májusa között. Forrás: [https://www.lakmusz.hu/csak-reszben-teheto-felelosse-a-haboru-a-gigantikus-merteku-inflacioert/ Lakmusz] ]]
  +
[[Fájl:Háborús infláció.jpg|bélyegkép|none|700px|A gazdasági bajok egymásra épülő okai. Forrás: MNB → [https://www.lakmusz.hu/csak-reszben-teheto-felelosse-a-haboru-a-gigantikus-merteku-inflacioert/ Lakmusz] ]]
  +
  +
=== Bérek ===
  +
{{bővebben|Bérek}}
  +
  +
== Maastrichti kritériumok ==
  +
{{lásd huwiki|Konvergenciakritériumok (Európai Unió)}}
  +
  +
* a tagország inflációja legfeljebb 1,5 százalékponttal haladhatja meg a három legkisebb inflációval rendelkező ország inflációjának átlagát
  +
* az államháztartás hiánya nem lehet nagyobb a GDP 3 százalékánál
  +
* az államadósság nem lehet nagyobb a GDP 60 százalékánál.
  +
  +
A kritériumokat a covid miatt felfüggesztették, de 2024-től újra érvényesek.
  +
  +
== Adósság ==
  +
A bruttó külső devizaadósság 2009–2010-ben nagyon magas szintet ért el (a GDP 90%-a), azután meredeken csökkent (2019-re 30%-ra), és azóta (a kormány intenzív eurókötvény-kibocsátása és a forint gyengülése miatt) újra emelkedik. 2022. harmadik negyedévében 47%-on állt (a második negyedévi 43,5%-ról és az egy évvel korábbi 40%-ról).
  +
  +
A nettó külső adósság hosszabb ideje a GDP 10%-a körül stagnál (a bruttó külső adósság növekedését a devizatartalékok növekedése kísérte). Ezen belül a rövid lejáratú külső adósság továbbra is gyorsan emelkedik. A harmadik negyedévben 3,8 milliárd euróval, 35 milliárd euróra nőtt.
  +
  +
Az államadósságot 2023 végére Varga Mihály 70% alá szerette volna levinni.<ref>{{CitWeb|url=https://hvg.hu/360/20230930_novekedes_inflacio_realkamat_Matolcsy_Gyorgy_Nagy_Marton_Varga_Mihaly_HVG|tit=Szakmailag és emberileg összeférhetetlen trió irányítja a válságtól sújtott magyar gazdaságot|aut=Farkas Zoltán|date=2023-09-30}}</ref> Ebből semmi sem lett.
  +
  +
{{forr1|[https://www.nyomtassteis.hu/wp-content/uploads/2024/07/nyomtassteis_367szam.pdf Nyomtass te is!] 2024. július 31.}}
  +
  +
A hibás gazdaságpolitika és az uniós pénzek hiánya miatt egyre durvábban adósítja el a magyar kormány az országot. Az Európa-rekord magyar infláció miatt az eddig kibocsátott forintkötvények kamatai az egekbe szöktek. GDP-arányosan a magyar állam költi a legtöbb pénzt államadósságra az EU-ban, ami a jelenlegi adóssághelyzet fenntarthatatlanságára utal.
  +
  +
A helyzet drámai. A kamatfizetési kötelezettség (3109 MFt) az egészségügyi összkiadásokhoz képest (2553 MFt) is óriási. És ebben még nincs benne az új kínai kölcsön költsége. Ugyanis csak véletlenül derült ki a napokban, hogy a magyar állam még tavasszal felvett egymilliárd euró hitelt kínai állami bankoktól, de az ügyletről valahogy elfelejtett hírt adni.
  +
  +
Jelenleg 55 eMFt a teljes államadósság.
  +
  +
Az Európai Statisztikai Hivatal (Eurostat) adatai szerint a magyar államadósság mértéke az idei első negyedévben a GDP 76 százalékára emelkedett a decemberi 73,5 százalékról. Könnyen lehet, hogy az államadósság idén éves szinten is növekedni fog.
  +
  +
A környező országok közül messze a magyar államadósság a legmagasabb. Horvátország 63,3, Románia 51,6 és Bulgária 22,6 százalékos adóssággal rendelkezik – ráadásul Horvátországbanaz euró a fizetőeszköz, vagyis sokkal olcsóbban tudja saját devizában az adósságát finanszírozni. Az egykori versenytársaknak is jóval kisebb az adósságuk: a cseh államadósság a GDP 43,4 százalékára, míg Lengyelországé 51,4 százalékra rúg, s mind a két ország jóval kisebb kamatfelárral tudja az adósságát finanszírozni.
  +
  +
A [[költségvetés]] hiánya 6,7% a maastrichti 3%-os korláthoz képest, ezért az [[Európai Bizottság]] túlköltekezési eljárást indított Magyarország ellen.
  +
  +
== Befektetések ==
  +
2022-ben a tőkeberuházások 48%-a keletről, 42%-a nyugatról jött, a 42%-ból 30% Németországból.
  +
  +
Orbánék bizonyos szektorokat magyar kézbe akarnak venni. Eddig kifizették a távozó cégeket, most EU-pénzek híján adminisztratív előírásokkal üldözik el őket.<ref>{{CitWeb|url=https://24.hu/fn/gazdasag/2023/08/07/nemet-befektetok-kiszoritasa-magyargyulolet-szijjarto-peter/|tit=Ezért kapnak egyre karcosabb gazdaságkritikát Orbánék Németországból|aut=Vitéz F. Ibolya|aut2=D. Kovács Ildikó|date=2023-08-07}}</ref>
  +
  +
== {{anchor|FDI}} A költségvetés külső bevételei (FDI) ==
  +
[[Fájl:Fdi.png|jobbra]]
  +
  +
{{forr1|{{CitWeb|url=https://24.hu/fn/gazdasag/2023/05/30/fdi-eu-penz-nagy-marton-multiceg-kulfoldi-toke-unios-tamogatas-beruhazas-epitoipar-gazdasagfejlesztes-allam-catl-ekd-akkugyar-akkumulatorgyar/|tit=Döntési hatalom esik ki a kormány kezéből – így üt vissza az EU-pénzek eltűnése|aut=K. Kiss Gergely|date=2023-05-30}} {{fontos}}}}
  +
Háromféle külső (nem itthon megtermelt) bevétel van:
  +
* EU-források
  +
* a külföldi cégek befektetései ({{enlink|FDI}})
  +
* hazautalt pénzek
  +
  +
EU-pénzek híján a költségvetés most az FDI-kre van utalva. Ennek több hátránya van:
  +
* a befektetés egyszeri hatás (ráadásul nem is mindig pénzben, hanem eszközökben jön), ami után a haszon kivonása következik, vagyis újabb FDI-vel kell pótolni. Az FDI nem okoz tartós GDP-növekedést.
  +
* a befektetések összege kiszámíthatatlan
  +
* az FDI-ket az államnak támogatnia kell adókedvezményekkel, infrastruktúrával
  +
* a kormány nem tudja befolyásolni, mire költsék az FDI-pénzeket
  +
  +
=== Hitelminősítők ===
  +
{| border="1" style="float: right; clear: right; margin-left: 10pt; width: 350px"
  +
|+ Hitelminősítők Magyarországról
  +
! Dátum !! Fitch Ratings !! S&P Global Ratings !! Moody's Investors Service
  +
|-
  +
| 2023&nbsp;elején || style="text-align: center" | BBB&nbsp;+ || style="text-align: center" | BBB || style="text-align: center" | Baa2
  +
|-
  +
| 2023.&nbsp;jan.&nbsp;27. || || style="text-align: center" | BBB &minus;
  +
|-
  +
| 2023.&nbsp;jún. || style="text-align: center" | BBB&nbsp;&minus;
  +
|-
  +
| 2023.&nbsp;dec. || style="text-align: center" | BBB&nbsp;&minus;
  +
|}
  +
  +
2023. decemberben a Fitch 5,6%-os hiányt vár 2023-ra (a cél 5,2%), 4,2%-ot 2024-ra (a cél 2,9%), 3,2%-ot 2025-re. A GDP-arányos államadósság 2023-ban 68%, a magas inflációnak köszönhetően csökkent a GDP növekedésének következtében. A gazdaság 0,6%-kal zsugorodik, 2024-re 3%-os növekedés várható a vásárlóerő növekedésének köszönhetően. A gazdaságpolitika hiteltelen, a kormányzás minősége egyre romlik.<ref>{{CitWeb|url=https://hvg.hu/gazdasag/20231215_Fitch_A_magyar_kormany_iden_es_jovore_is_tul_fog_koltekezni|tit=Fitch: A magyar kormány idén és jövőre is túl fog költekezni|aut=Kovács Gábor|date=2023-12-15}}</ref>
  +
  +
2023. januárban a Fitch hitelminősítő <code>BBB+</code>-ról <code>BBB-</code>-ra módosította az államadósság-besorolást, mert úgy ítélte meg, hogy az EU-pénzek a tárgyalási feltételek javulása ellenére késnek. Szerintük gyenge pozícióban van jelenleg a magyar gazdaság, aminek alapja a kiszolgáltatottság. A Fitch várakozásai szerint is nagy visszaesés, lényegében nullázódás lesz a 2023-as gazdasági növekedésben.<ref>{{CitWeb|url=https://telex.hu/gazdasag/2023/01/21/negativra-modositotta-a-magyar-allamados-osztalyzat-kilatasat-a-fitch-ratings|tit=Negatívra módosította a magyar államadós-osztályzat kilátását a Fitch Ratings|aut=Nagy Nikoletta|date=2023-01-21}}</ref>
  +
  +
Tíz év óta először az S&P is leminősítette Magyarországot.<ref>{{CitWeb|url=https://telex.hu/gazdasag/2023/01/28/s-p-standard-and-poors-leminositette-magyarorszagot-befektetesre-ajanlott-bbb-minusz-hitelminosito|tit=Leminősítette Magyarországot az S&P|aut=Iván András|date=2023-01-28}}</ref>
  +
  +
A Moody a Bokros–Surányi-csomag stabilizáló hatásának eredményeként 1996. december 19.-én adta meg Magyarországnak újra a befektetésre ajánlott minősítést, ami különböző fokozatokban megmaradt 2011-ig, és az IMF kirúgása és a nyugdíjpénztári pénzek elkobzása után került vissza a nem ajánlott („bóvli”) kategóriába.<ref>[https://www.facebook.com/BodnarZoltanAlternativaKor/posts/pfbid0Pvce4KmPxym37NfTz5aYLcEtdUBydtZLbg9GrN4pahTrK5PfVLXmNY7NnZhD5Wpul Facebook/Bodnár Zoltán] 2023. január 24.</ref>
  +
  +
== 2023 ==
  +
{| border="1" style="float: right; clear: right; margin-left: 10pt"
  +
|+ Kilátások a Fitch szerint<ref>{{CitWeb|url=https://hvg.hu/gazdasag/20231006_Veszjoslo_velemenyt_adott_ki_Magyarorszagrol_az_egyik_nagy_hitelminosito|tit=Vészjósló véleményt adott ki Magyarországról az egyik nagy hitelminősítő|date=2023-10-06}}</ref>
  +
! !! 2023 !! 2024 !! 2025
  +
|-
  +
| Hiány || style="text-align: right" | 5,2 || style="text-align: center" |3,7
  +
|-
  +
| Növekedés || style="text-align: right" | &minus;0,9 || style="text-align: center" |3,0 || style="text-align: center" |3,0
  +
|-
  +
| Infláció || style="text-align: right" | 17,9 || style="text-align: center" | 5,3 || style="text-align: center" | 3,1
  +
|}
  +
{{bővebben|Költségvetés#2023}}
  +
  +
A 2022-es rekord hiány után rekord többletet mutat a külkereskedelmi mérleg. Ennek 41%-át az energia teszi ki (az árak és a fogyasztás együttes csökkenése), 44%-ot a fogyasztás csökkenése (aminek következtében az import is csökkent), 15%-át az export javulása (akkumulátorgyárak, jármű- és a villamosgép-gyártás). (''Portfolio'')
  +
  +
Az {{enlink|https://en.wikipedia.org/wiki/European_Bank_for_Reconstruction_and_Development|EBRD}} 2023 egészére 0,4 százalékos, 2024-re 3,5 százalékos reálnövekedést valószínűsített Magyarországon.<ref>{{CitWeb|url=https://www.napi.hu/gazdasag/ebrd-prognozis-magyarorszag-gdp-novekedes.771295.html|tit=Jó jegyeket kapott a magyar gazdaság az EBRD-től|date=2023-05-16}}</ref>
  +
  +
2023. augusztusban folytatódott a gazdaság csökkenése. A leginkább meglepő az üzemanyag-fogyasztás 18%-os visszaesése. A kiskereskedelmi forgalom 7%-kal csökkent ′22. augusztusához képest. A ruházati és lábbeliüzletekben 7,8, az iparcikk jellegű vegyes üzletekben 11, a bútor-, műszakicikk-üzletekben 15% volt a visszaesés, a gyógyszer- és illatszertermékeknél viszont 4,8%-kal nőtt.<ref>{{CitWeb|url=https://24.hu/fn/gazdasag/2023/10/04/kiskereskedelmi-forgalom-2023-augusztus-zsugorodott/|tit=Augusztusban a boltok forgalma zsugorodott, a benzinkutaké beszakadt|aut=Vaskor Máté|date=2023-10-04}}</ref> {{vél|Ez lesz a következő, ahol a lakosság spórolni fog.}}
  +
  +
A beruházások drámaian zuhantak a 2. negyedévben, mert a beruházók kiszámíthatatlannak találják a kormányt.
  +
  +
[[Róna Péter]] szerint az év végére elérhető az egy számjegyű [[infláció]], de a gazdaság legalább a jövő év 3. negyedévéig recesszióban marad.<ref>{{jegyz}} {{youtube|JK_XUQxQv0M|Aki 1956 mellett nem áll ki, az aljas gazember!|aut=Róna Péter|ass=Riporter: Gulyás Balázs|date=2023-08-31}}</ref>
  +
  +
{{forr1|{{CitWeb|url=https://444.hu/2023/04/15/nem-veletlen-hogy-magyarorszagon-lett-kiugroan-magas-az-inflacio|tit=Nem véletlen, hogy Magyarországon lett kiugróan magas az infláció|aut=Czinkóczi Sándor|ass=Surányi György előadásának összefoglalója|date=2023-04-15}}}}
  +
  +
2022. novemberben megállt a reáljövedelmek növekedése. A GDP ugyan 4,6%-kal nőtt, de a cserearány-romlás elvitte a növekményt. A fogyasztás aránya nálunk a GDP 48%-a, a környező országokban 55% körüli.
  +
  +
A GDP 2010 és 2022 között nagyjából 35%-kal emelkedett, addig a fogyasztás csak 26%-kal. Ez azt jelenti, hogy ebben az időszakban a beruházások hatékonysága folyamatosan romlott.
  +
  +
A termelékenység növekedése kiugróan gyenge, éves átlagban az 1%-ot sem érte el, ami még a 2010 előtti számoknál is gyengébb.
  +
  +
A költségvetésből és az uniós forrásokból a GDP 8–9%-ának megfelelő forrást csoportosítanak át a gazdasági szektorba, ami nagyjából a duplája az OECD-országok átlagának. Ezek az összegek csökkentik a versenyképességet, hiszen az állami pénz vagy nem versenyképes tevékenységet támogat, vagy a vállalkozó teszi zsebre az összeget.
  +
  +
A magyar gazdaság 2016-2017-ben lépett egyensúlyromboló pályára, hogy a kormány fel tudja pörgetni a gazdasági növekedést. Most ennek a magasnyomású gazdaságpolitikai következményeit látjuk a válságban.
  +
  +
Az infláció 2017 elején még 0 százalék körül volt, innen gyorsult évente 1–1,5%-kal. 2020 elejére, tehát közvetlenül a COVID-válság előtt már 5% közelében volt. Majd 2022 februárjában, tehát a háború kitörése és a szankciók bevezetése előtt már 8,5%-nál járt.
  +
  +
Ha a beáramló uniós források mellett nincsenek a gazdaságban jelentős erőforrástartalékok (munkaerő, tőke), akkor túlkeresletet okoznak, és inflációt és kereskedelmimérleg-romlást idéznek elő.
  +
  +
2021 közepén az MNB megkezdte a kamatemelést, visszavonta a gazdaságélénkítő programjait, hogy letörje az inflációt, azaz rálépett a fékre, addig a kormány a gázra lépett rá.
  +
  +
{{forr1|{{CitWeb|url=https://www.valaszonline.hu/2023/01/06/kozgazdasz-kibeszelo-2023-valsag-inflacio-realberek-visszaeses-bod-peter-akos-madar-istvan/|tit=„Ez gazdaságpolitikai abszurd” – közgazdász kibeszélő 2023 magyar kilátásairól|aut=Laky Zoltán|date=2023-01-06}}}}
  +
  +
2023 a böjt éve lesz. A reáljövedelmek csökkenni fognak. Az év elején 25% körül fog tetőzni az infláció: a kereslet korlátot szab a további áremelkedéseknek. Minden az [[energiaárak]]on múlik: 2022 második felében a holland tőzsdén 70–350€ között volt, azaz borzasztóan változott.
  +
  +
Akkora az egyensúly megroppanása az államháztartásban és a külső mérlegekben, hogy komoly megszorítás nélkül nem lehet helyreállítani az egyensúlyt. 2019-ben nagyjából 1,7% volt a nettó kamatteher, erre az évre már 3,5% körülit vetítenek előre. Így pedig oktatásra, egészségügyre, szociálpolitikára lényegesen kevesebb marad, mint kellene.
  +
  +
{{vonal}}
  +
  +
Az infláció félévkor még 20% körül lesz. Az inflációnak három oka van:
  +
* az ellátási láncok akadozása
  +
* többletkereslet az államháztartási túlköltekezéssel és jövedelempolitikával
  +
* az energiaárak okozta költségsokk.
  +
  +
Elsősorban az ipar okozza az energiafüggőséget, pl. az autógumigyártás. Vagy a debreceni gigaméretű akkumulátorgyár felépítése bőséges állami támogatással. Ami ott a gyártáshoz kell: földgáz, áram, víz és vagy nyolcezer munkás. Debrecenben ezekből egyik sem áll rendelkezésre bőségesen.
  +
  +
A 2010-es évek közepéig munkaerőtöbblet volt, ezért válság esetén a vállalkozók leépítettek. Ezt most nem lehet, ezért nem várható munkanélküliség. Az agyelszívás viszont töretlenül folyik nyugat felé.
  +
  +
Az állami újraelosztás 40%-os. A költségvetés állapota katasztrofális (ez az EU-pénzeket is veszélyeztetheti), rögtönzés és váratlan különadók bevezetése folyik. A gazdaság állapotához képest már eddig is túl nagy volt a költségvetési hiány, a GDP-arányos államadósság alig csökken.
  +
  +
Matolcsy aláírta a nyári teljesen megalapozatlan költségvetést, a mostani megalapozottabbat viszont nem.
  +
  +
A forint nem fog jelentősen erősödni, mert az gátolná a növekedést.
  +
  +
Kína gazdasága drámaian lassul, de ez a nyersanyagok árát leviheti. Az USA-ban 10%-os az infláció. Jelentősen befolyásolja a világgazdaságot, sikerül-e megfékezni.
  +
{{lásd még|Kína}}
  +
  +
== 2022 ==
  +
[[Fájl:Forint 20220706.png|bélyegkép|jobbra|640px|2022 közepén a világ leggyengébb valutája lett a forint fél éves összehasonlításban. Forrás: [https://www.atv.hu/videok/20220706/a-vilag-leggyengebb-valutaja-lett-a-forint Egyenes beszéd] ]]
  +
[[Fájl:Lakossági jövedelem EU21.png|bélyegkép|jobbra|640px|Lakossági jövedelem az EU-ban. Forrás: [https://www.lakmusz.hu/a-rezsitamogatassal-dicsekedett-orban-de-kozben-azt-is-megmutatta-milyen-keveset-keresnek-a-magyarok/ Lakmusz] ]]
  +
  +
A költségvetés fő összege 26.000 MFt.
  +
  +
Már Matolcsi György is teljes gazdasági fordulatot akar.<ref>{{CitWeb|url=https://mfor.hu/cikkek/makro/teljes-fordulatot-kovetel-az-orban-kormanytol-matolcsy-gyorgy--.html|tit=Teljes fordulatot követel az Orbán-kormánytól Matolcsy György|date=2022-01-24}}</ref>
  +
  +
2022. június 5-én – pünkösd szombaton – jelent meg a Magyar Közlönyben a 3000 MFt-s megszorító csomag.
  +
{{bővebben|Orbán-csomag}}
  +
Bár a kormány szívesen kenné az inflációt a háború és az azzal járó szankciók számlájára
  +
* a benzinárstoppot 2021. november 11-én
  +
* az élelmiszerár-stoppot 2022. január 14-én
  +
vezette be. És a választás előtti őrült osztogatásról nem beszél.
  +
{{bővebben|Politika:Szankciók}}
  +
  +
Orbán – elképesztő [[korrupció]] árán – létrehozta a [[NER]]-t, hogy hozzá lojális gazdasági tartalékot hozzon létre. A dolog fordítva sült el: a NER foglyul ejtette Orbánt a kormányaival együtt, így 2022-ben, amikor tényleg nagy baj van a gazdaságban, nincs kitől elvenni. A megszorító intézkedések gondosan elkerülték a nemzeti tőkésosztályt.<ref>{{CitWeb|url=https://merce.hu/2022/09/10/az-egyuttmukodes-rendszere-van-a-nemzetert-vagy-a-nemzet-az-egyuttmukodes-rendszereert/|tit=Az Együttműködés Rendszere van a Nemzetért, vagy a Nemzet az Együttműködés Rendszeréért?|aut=Kőszeghy Ferenc|date=2022-09-10}}</ref> {{vél|Nem működik elég jól a hűbérrendszer.}}
  +
{{lásd még|Magyar Nemzeti Bank#Forint árfolyam}}
  +
  +
=== Előrejelzések ===
  +
Augusztus közepén az MNB alelnöke közel 20%-os inflációt jósolt év végére. Szerinte ebből 3%-ot okozott a rezsiárak emelkedése.<ref>{{CitWeb|url=https://24.hu/fn/gazdasag/2022/08/10/inflacio-osz-mnb-alelnok-virag-barnabas-rezsicsokkentes/|tit=Őszre 20 százalékra nőhet az infláció az MNB alelnöke szerint|date=2022-08-10}}</ref>
  +
  +
2022 utolsó negyedévére már recesszió várható, sőt, 2023 első negyedévére is. Két egymás utáni recessziós negyedév a <dfn>technikai recesszió</dfn>.<ref>{{CitWeb|url=https://24.hu/fn/gazdasag/2022/09/22/technikai-recesszio-koltsegvetes/|tit=Technikai recesszió felé tart a magyar gazdaság|date=2022-09-22|misc=2 egymás utáni negyedévben recesszió várható. A 2022-es év egészében még növekedés várható}}</ref> Ez azt is jelenti, hogy a kamatemeléses infláció-megállítás lehetősége megszűnik – szeptember végén az MNB be is jelentette a kamatemelések megszüntetését.
  +
{{bővebben|Magyar Nemzeti Bank#2022. szeptember vége}}
  +
  +
Az IMF október közepén azt jósolja, hogy<ref>{{CitWeb|url=https://24.hu/belfold/2022/10/11/magyarorszag-gazdasag-inflacio-imf/|tit=IMF: Tartósan magas marad az infláció Magyarországon|date=2022-10-11}}</ref>
  +
* a gazdasági növekedés ′22-ben 5,7, ′23-ban csak 1,8%
  +
* az infláció ′22-ben 13,9, ′23-ban 13,3%
  +
* a fizetési mérleg GDP-arányos hiánya ′22-ben 6,7, ′23-ban 3% lesz.
  +
  +
2022 3. negyedévében a folyó fizetési mérleg GDP-arányosan 8,5% volt (-4,5 M€, a szezonális hatások nélkül -3,7 M€) az energiaárak miatt, pedig a nagy fogyasztók jó része drasztikusan csökkentette a fogyasztást, a belső kereslet csökkent, az ipar és az export nőtt. Az EU-pénzek 2%-ra csökkentek, mivel a 2014–2020-as költségvetésből már alig jönnek pénzek.
  +
  +
=== Olaj- és gázár ===
  +
Augusztus közepén a gáz ára csökkenni kezdett, ráadásul a tél várható átlaghőmérséklete 1°C-kal magasabb lesz a szokásosnál, és a recesszió is csökkenti a gázfelhasználást. A kormány halasztott fizetést kér a gázra.<ref>{{CitWeb|url=https://24.hu/fn/gazdasag/2022/09/21/gazdasag-gdp-rezsi-energia-forint-arfolyam-gazar-recesszio-rezsiszamla-concorde-eu-penzek/|tit=Megússza a forint a vérfürdőt, de az életszínvonal nagyot romlik 2023-ban|ass=Jobbágy Sándor és Móró Tamás, a Concorde Értékpapír Zrt. makrogazdasági elemzői szerint|date=2022-09-22}}</ref> Aztán az Északi Áramlat felrobbantására újra zuhant.<ref>{{CitWeb|url=https://444.hu/2022/09/28/nagyobbat-zuhant-most-a-forint-mint-amikor-az-ep-kimondta-hogy-magyarorszag-mar-nem-demokracia|tit=Nagyobbat zuhant most a forint, mint amikor az EP kimondta, hogy Magyarország már nem demokrácia|aut=Vég Márton|date=2022-09-28}}</ref>
  +
  +
Októberben újra emelkedik a kőolaj ára. 10-én<ref>{{CitWeb|url=https://24.hu/belfold/2022/10/10/uzemanyagar-dragulas-45-forint-dizel-gazolaj-benzinkut/|tit=Folytatódik az üzemanyagár emelkedés: 45 forinttal drágul a dízel|aut=Papp Atilla|date=2022-10-10}}</ref>
  +
* a 95-ös benzin piaci ára 695 forint/liter
  +
* a gázolajé 821 forint/liter.
  +
  +
Az elemzők egyetértenek abban, hogy a gazdaságra a gáz ára és az EU-val való megállapodás, kisebb mértékben az EU-beli gazdasági növekedés fog hatni.
  +
  +
=== Élelmiszerárak ===
  +
[[Fájl:Infláció2211.jpg|bélyegkép|jobbra|Forrás: [https://www.facebook.com/photo/?fbid=5968185063213483&set=gm.2801292313336138&idorvanity=430146137117446 Facebook/Kiss Péter] ]]
  +
  +
{{forr1|{{CitWeb|url=https://telex.hu/gazdasag/2022/11/11/elelmiszer-dragulas-magyarorszagi-inflacio-miert-a-legnagyobb-europaban-penzromlas-arstopok-gyenge-termelekenyseg|tit=Árstopok ide vagy oda, az egész EU-t verjük az ételek drágulásában. De miért?|aut=Előd Fruzsina|aut2=Bakró-Nagy Ferenc|date=2022-11-11}}}}
  +
  +
Az éves élelmiszer-infláció októberben elérte a 40%-ot a néhány termékre bevezetett ársapka ellenére is. Ez európai rekord: a második helyezett Litvániában is 30% alatti. Okai:
  +
* a forint elértéktelenedése
  +
* a külföldi drágulás, ami nálunk fokozottan jelentkezik
  +
* az év eleji osztogatás okozta pénzbőség, az ársapkák és a pénzbőség okozta felhalmozás (kereslet-növekedés)
  +
* az ársapkák áthárítása más termékekre
  +
* az alacsony energia- és munkaerő-hatékonyságú hazai élelmiszeripar
  +
* az élelmiszeripar számára túl magas banki kamatok
  +
* az energia magas ára miatti magas műtrágyaár
  +
* a 27%-os áfa minden áremelkedést felnagyít
  +
* aszály
  +
* ukrán termelés-kiesés
  +
* készletezés (a gabona jobban tartja az értékét, mint a forint)
  +
  +
A 2,8%-os tej ársapkája után sokan áttértek rá a 1,5%-os helyett. Ettől csökkent a tejzsír mennyisége, ami növelte a sajtok árát. {{vél|Öngól. Ha a 1,5%-os tej lett volna ársapkás, nem lett volna sajtdrágulás.}}
  +
  +
=== Forint árfolyam ===
  +
{{bővebben|Magyar Nemzeti Bank}}
  +
  +
=== Alapkamat ===
  +
{{bővebben|Magyar Nemzeti Bank}}
  +
  +
=== {{anchor|vál22}} A választások előtt ===
  +
Orbán úgy megrémült az ellenzéki összefogástól, hogy őrült osztogatásba kezdett. Miután a választást megnyerte, és az EU-pénzeket továbbra sem kapja, kénytelen volt különadókat bevezetni. Magyarul: megszorításokat. Ez pedig mindig csökkenti a növekedést. Érdekes módon a multinacionális multik (pl. az autógyárak) ezúttal is elkerülték a különadókat, pedig az extraprofit megadóztatása volt a hivatalos indok, miközben a kormány arra panaszkodik, hogy a multik kiviszik a hasznot Magyarországról. Ugyancsak elkerülték a különadók az építőipart.
  +
  +
A különadókkal a kormány eleve elismeri, hogy a költségvetés nehéz helyzetben van. Minden adóemelés növekedésellenes. A vagyonadó nem merült fel, ellenben a rezsicsökkentés igen, pedig az a nagyfogyasztók számára a legelőnyösebb (medencefűtés). Az üzemanyagárak már csak magyar rendszámú autók számára lesznek kedvezményesek, bár az Európai Unió alapszabálya tiltja a nemzetek közötti bármely megkülönböztetést.<ref>{{CitWeb|url=https://hirklikk.hu/klikktv/felcsuti-peter-a-kulonadokkal-a-magyar-gazdasag-megtanult-egyutt-elni-az-eltelt-evtizedben/1132|tit=A különadókkal a magyar gazdaság megtanult együtt élni az eltelt évtizedben|date=2022-05-27|Németh Péter interjúja Felcsúti Péterrel}}</ref>
  +
  +
Ráadásul a különadók két olyan alapba kerülnek (rezsicsökkentés és honvédelem), aminek köze nincs a gazdasági bajokhoz.
  +
  +
[[Fájl:Külker21-22.png|balra|1200px]]
  +
[[Fájl:Euró22.png|balra|1200px]]
  +
[[Fájl:Euró14-22.png|balra|1200px]]
  +
{{clear}}
  +
  +
== 2021 ==
  +
{{bővebben|2021}}
   
 
== 2020. ==
  
== 2020. ==
  +
{{bővebben|2020#Gazdaság}}
−
Az értelmetlen beruházások egy része:<ref>{{CitWeb|url=https://www.facebook.com/hollai.gabor.momentum/posts/1217995925286003|tit=történelmi csúcson a magyar államadósság!|aut=Hollai Gábor|date=2021-04-06}}</ref>
  
  +
−
* lélegeztetőgép-biznisz 300 milliárd
  
  +
A GDP 48 eMFt volt 2020-ban.<ref>[https://www.ksh.hu/stadat_files/gdp/hu/gdp0004.html 21.1.1.4. A bruttó hazai termék (GDP) értéke forintban, euróban, dollárban, vásárlóerő-paritáson] KSH</ref>
  +
  +
Az értelmetlen beruházások egy része a járvány kellős közepén:<ref>{{CitWeb|url=https://www.facebook.com/hollai.gabor.momentum/posts/1217995925286003|tit=történelmi csúcson a magyar államadósság!|aut=Hollai Gábor|date=2021-04-06}}</ref>
  +
* lélegeztetőgép-biznisz 300 milliárd. A 16 ezer gépből 10 ezret 2022 végéig nem használtak, viszont 400 mFt-be került a tárolásuk.<ref>{{CitWeb|url=https://telex.hu/belfold/2022/12/24/400-millio-forintba-kerult-eddig-a-sosem-hasznalt-lelegeztetogepek-raktarozasa|tit=400 millió forintba került eddig a sosem használt lélegeztetőgépek raktározása|aut=Hanula Zsolt|date=2022-12-24}}</ref>
 
* kínai vakcinabizniszre 105 milliárd
  
* kínai vakcinabizniszre 105 milliárd
−
* a titkosított kínai Budapest-Belgrád vasút 802 milliárd
 +
* a titkosított kínai Budapest-Belgrád vasút 802 milliárd. ′22 végén úgy néz ki, hogy a kínaiak letettek róla.
 
* atlétikai VB 192 milliárd
  
* atlétikai VB 192 milliárd
 
* győri víziélménypark 7,5 milliárd
  
* győri víziélménypark 7,5 milliárd
58. sor: 283. sor:
 
A GDP-arányos hiány 9% lett. 2021. január közepén senki nem érti az okot. Egy hónappal korábban Surányi 6–7%-ra becsülte.<ref>{{CitWeb|url=https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/mellar-magyar-gazdasag-orban-kormany-gazdasagmento-akcio-valsag.721344.html|tit=Mellár lerántotta a leplet az Orbán-kormány gazdaságmentő akciójáról|aut=Szabó Zsuzsanna|date=2021-01-13}}</ref>
  
A GDP-arányos hiány 9% lett. 2021. január közepén senki nem érti az okot. Egy hónappal korábban Surányi 6–7%-ra becsülte.<ref>{{CitWeb|url=https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/mellar-magyar-gazdasag-orban-kormany-gazdasagmento-akcio-valsag.721344.html|tit=Mellár lerántotta a leplet az Orbán-kormány gazdaságmentő akciójáról|aut=Szabó Zsuzsanna|date=2021-01-13}}</ref>
   
−
== 2019. november vége ==
 +
== Korábbi adatok ==
  +
{{bővebben|Gazdaság/Covid előtt}}
−
Ismét rekord összegű a költségvetés hiánya. Az első 10 hónapban 664,7 MFt-vel emelkedett, most 29 252 MFt. A GDP-arányos államadósság az első fél évben 2%-kal csökkent, a félév végén 68,2% volt. Ebből
  
−
* a példátlanul gyenge Ft/€ árfolyam 136,3 MFt
  
−
* a $/€ keresztárfolyam 39,3 MFt
  
−
A lakosság 1051 MFt összegű államkötvényt vett. A devizaadósság törlesztésére 661,9 MFt ment el. {{vél|Nyilván forintadósság lett belőle.}}
  
   
  +
== Adók ==
−
Az adósságon belül a devizaadósság folyamatosan csökken, most 17,8%. A kormány célja, hogy forintban legyen az adósság minél nagyobb része, a devizáktól való függőség csökkentésére. {{vél|Ez azt jelenti, hogy folyamatosan romlani fog a forint átváltási aránya.}}
  
  +
{{bővebben|Adó}}
   
  +
== Energia ==
−
A költségvetési adósság teszi ki az államadósság 97%-át.
  
  +
{{forr1|{{CitWeb|url=https://telex.hu/gazdasag/2022/10/04/a-taroloi-uzlet-nem-egy-telrol-szol-az-egy-hosszu-tavu-tortenet|tit=Gáztárolók: a kapacitás bejelentett szűkítése még kiszolgáltatottabbá tesz minket Oroszországnak|date=2022-10-04|aut=Brückner Gergely}}}}
   
  +
A magyar gázfogyasztás évi 108 TWh, az uniós 3776 TWh. A legnagyobb európai fogyasztó Németország (905 TWh), Olaszország (725 TWh) és Franciaország (430 TWh). Már nem uniós tag, de amúgy az Egyesült Királyság még nagy fogyasztó volt, a maga 769 TWh-jával.
−
Forrás: {{CitWeb|url=https://nepszava.hu/3058396_szazmilliardot-bukik-az-allam-a-forintgyengulesen|tit=Százmilliárdot bukik az állam a forintgyengülésen|date=2019-11-26}}
  
   
  +
A magyar gáztározók kapacitása 49 TWh, ez 46%-a az éves fogyasztásnak.
−
A Portfólió szerint 325 MFt-t utalt át a Bizottság azon az áron, hogy 400–420 MFt pénzügyi büntetést vállalt be a magyar kormány a 2014–2020-as fejlesztési ciklusbeli támogatás felhasználási szabálytalanságok miatt.
  
   
  +
Az ÉMÁSZ-nál 1 kWh lakossági ára 2022. augusztustól 36, a piaci 70,1 Ft.A 36,01 Ft-ból 14,39 az áram ára, 13,967 a rendszerhasználati díj, 7,66 Ft az ÁFA.<ref>{{CitWeb|url=https://hrweb.hu/gazdasag/52-aram-ara-2018-1-kwh-aram-ara-elmu-emasz-eon-demasz|tit=Nem lehet kimeszelni a cikk címét}}</ref>
−
== Stratégia ==
  
−
A Magyar Nemzeti Bank 2018-ban ismerete fel, hogy a magyar gazdaság olcsó munkaerőre építő gazdaságpolitikája kimerült, és versenyképességi csomagot dolgozott ki, amit a kormány hasonló csomagja követett, de a végrehajtást a [[koronavírus]] megakadályozta.
  
   
  +
{{forr1|{{CitWeb|url=https://444.hu/2022/10/15/martha-imre-szerint-egy-torvenymodositason-mulna-hogy-az-onkormanyzatok-olcson-kapjanak-aramot-a-paksi-atomeromubol|tit=Mártha Imre szerint egy törvénymódosításon múlna, hogy az önkormányzatok olcsón kapjanak áramot a Paksi Atomerőműből|aut=Horváth Bence|date=2022-10-15}}}}
−
Minden fejlődő gazdaság először alapvetően a külföldi tőkebefektetéseket részesítette előnyben, ám azok közül csak azok tudtak kitörni a közepes fejlettség csapdájából, amelyek jelentős összegeket fektettek az oktatásba, a kutatás-fejlesztésbe (K+F), illetve az innovációba. Ennek a legjobb példája Dél-Korea.<ref>{{CitWeb|url=https://nepszava.hu/3101724_magyarorszag-most-jatssza-el-az-eselyet|tit=Magyarország most játssza el az esélyét|aut=Papp Zsolt|date=2020-12-05}}</ref>
  
   
  +
2021-ben Paks 12–13 Ft/kWh-ért termelte az áramot. Ennek egy részét hatósági áron adja a lakosságnak, a másik részét a piacon értékesíti, és nem adhatja a piaci árnál 10%-kal olcsóbban egy törvény szerint.
−
{{idézet|Nem azért költ egy ország sokat az egészségügyre, az oktatásra, az innovációra, mert gazdag, hanem azért gazdag, mert ezen területekre sokat költ.|Csath Magdolna}}
  
   
  +
A legfontosabb kör leválogatásával (oktatás, közlekedés, stb.) elég lenne az olcsó paksi áram.
−
{{idézet|A multik nélkül a magyar gazdaság még a közepes fejlettség szintjét sem ütné meg.|Palócz Éva}}
  
  +
  +
== Fogalmak ==
  +
; Maginfláció: a külső hatásoktól megtisztított inflációs ráta, amiben nincs benne az energia és az élelmiszer.
  +
; FDI ({{enlink|Foreign direct investment}}): külföldi működőtőke-beruházás.
  +
  +
== Idézetek ==
  +
{{idézet|Az ukrán hrivnya azért romlott kevesebbet a forintnál, mert az ő szomszédjukban nincs háború.<ref>[https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=pfbid0zUtStVaq7nXTHusWGTTmebnuTTL1MisGGhdQDtZXZbDhtjRzp6QT3ho9fJk1XXK8l&id=105303741598663 Facebook/Kipcsák Mémek original] 2022. július 10.</ref>}}
  +
  +
{{idézet|A nyersanyagokban gazdag országok szinte mindig szegények, mert pár ember teszi rá a kezét a természeti kincsekre.<ref>{{youtube|virrRkB57I8|Nincs államcsődközeli állapot|ass=Pogátsa Zoltán a Klubrádióban|date=2022-09-29}}</ref>|{{hulink|Pogátsa Zoltán}}}}
  +
  +
{{idézet|Az Orbán-rendszer terv nélküli tervgazdaság.<ref>[https://www.facebook.com/gelencser.ferenc.momentum/posts/pfbid0dA5p5AZoaQarpCy6dp2goQcSB2incuV3gZ1VBqF5wXCWPcrjKVWx5ikXhxKmc8Pfl Facebook/Gelencsér Ferenc] 2023. november 4.</ref>|Gelencsér Ferenc}}
   
 
== Jegyzetek ==
  
== Jegyzetek ==
85. sor: 319. sor:
   
 
== Források ==
  
== Források ==
  +
* [https://www.ksh.hu/heti-monitor/unios-osszehasonlitas.html KSH HETI MONITOR - UNIÓS ÖSSZEHASONLÍTÁS]
  +
* {{hulink|Magyarország államadóssága}} (magyar Wikipédia)
  +
  +
Hírek:
  +
* {{CitWeb|url=https://24.hu/kulfold/2023/11/03/vucic-budapest-belgrad-vasutvonal-befejezes/|tit=Vucic váratlanul bemondta a Budapest–Belgrád vasútvonal befejezési dátumát|aut= Spirk József|date=2023-11-04}}
  +
* {{CitWeb|url=https://24.hu/fn/gazdasag/2023/10/16/vagyon-megtakaritas-mnb-statisztika-haztartas-keszpenz-bankbetet-allamkotveny-penzugy-kolcson-lakossag/|tit=Az átlag magyar családnak 13 millió forint megtakarítása van, újabb mellbevágó adatok|date=2023-10-16}}
  +
* {{CitWeb|url=https://b1.hvgblog.hu/2023/08/24/mi-igy-erosodunk/|tit=Mi így erősödünk|date=2023-08-24}}
  +
* {{fontos}} {{CitWeb|url=https://24.hu/fn/gazdasag/2023/07/04/afa-afabevetel-ado-adobevetel-koltsegvetes-penzugyminiszterium-inflacio-fogyasztas-jovedelem-budzse-afafizetes-afa-visszaigenyles/|tit=Bajban a költségvetés, még a Pénzügyminisztériumnál is meglepődtek|aut=K. Kiss Gergely|date=2023-07-04}}
  +
* {{fontos}} {{CitWeb|url=https://www.szabadeuropa.hu/a/ujra-egyensulyhianyokat-lat-a-magyar-gazdasagban-az-europai-bizottsag/32425923.html?nocache=1|tit=Újra egyensúlyhiányt lát a magyar gazdaságban az Európai Bizottság|aut=Gyévai Zoltán|date=2023-05-24|misc=Összefoglaló a gazdaság állapotáról}}
  +
* {{CitWeb|url=https://hvg.hu/eurologus/20230524_Megjottek_a_brusszeli_ajanlasok_Magyarorszag_gazdasagi_helyzete_a_legaggasztobbak_kozott_van|tit=Megjöttek a brüsszeli ajánlások: Magyarország gazdasági helyzete a legaggasztóbbak között van|aut=Arató László|date=2023-05-24}}
  +
* {{fontos}} {{CitWeb|url=https://hirklikk.hu/kozelet/bod-peter-akos-2023-az-inflacio-eve-marad/415862/|tit=Bod Péter Ákos: 2023 az infláció éve marad|aut=Németh-Kállai Szilvia|date=2023-05-21|misc=Összefoglaló 2021-től kezdve}}
  +
* {{CitWeb|url=https://hvg.hu/gazdasag/20230202_allamhaztartasi_hiany_2022|tit=Kiderült, hogyan hozott össze 1,6 ezer milliárddal nagyobb hiányt a kormány 2022-ben|aut=Kovács Gábor|date=2023-02-02}}
  +
* {{jegyz}} {{CitWeb|url=https://alfahir.hu/2022/12/27/suranyi_gyorgy_mnb_magyar_gazdasag_2023as_koltsegvetes|tit=A magyar gazdaság problémái nem a háborúval és a szankciókkal kezdődtek|ass=Rónai Egon interjúja Surányi Györggyel|aut=Verebes Károly|date=2022-12-27}}
  +
* {{CitWeb|url=https://24.hu/fn/gazdasag/2022/10/17/inflacio-europa-rekorder-magyar-inflacio-szeptemberben/|tit=Európa-rekorder lett a magyar infláció szeptemberben|misc=Még a törököket is sikerült megelőzni a 4,5%-kal|date=2022-10-17}}
  +
* {{CitWeb|url=https://telex.hu/gazdasag/2022/10/12/429-forintos-euro-arfolyam-kormany-okozta-felelossege|tit=A régiós valuták közül csak a forint állt bele a földbe, és ehhez a kormány döntései is kellettek|aut=Weiler Vilmos|aut2=Bakró-Nagy Ferenc|date=2022-10-12}}
  +
* {{CitWeb|url=https://www.szabadeuropa.hu/a/jaksity-gyorgy-interju-magyar-gazdasag-europa-valsag-inflacio/32047607.html|tit=Most nagyobb a probléma annál, mint hogy érkeznek-e az uniós pénzek|ass=Jaksity György|aut=Keller-Alánt Ákos|date=2022-09-26}}
  +
* {{CitWeb|url=https://ellenszel.hu/2022/09/16/romokban-az-orban-vezette-magyarorszag-186-szazalek-az-inflacio/|tit=Romokban az Orbán vezette Magyarország: 18,6 százalék az infláció|date=2022-09-16|aut=Jabronka Richárd|misc=Az EUROSTAT szerint 2022. augusztusban 18,6% volt az infláció. Ők a KSH-nál frissebb adatokat közölnek, bár a forrásuk a KSH}}
  +
* {{CitWeb|url=https://www.lakmusz.hu/csak-reszben-teheto-felelosse-a-haboru-a-gigantikus-merteku-inflacioert/|tit=Csak részben tehető felelőssé a háború a gigantikus mértékű inflációért|aut=Diószegi-Horváth Nóra|date=2022-07-01}}
  +
* {{CitWeb|url=https://ec.europa.eu/info/sites/default/files/2022-european-semester-country-report-hungary_hu.pdf|tit=A TANÁCS AJÁNLÁSA Magyarország 2022. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben
  +
véleményezi Magyarország 2022. évi konvergenciaprogramját|date=2022-05-23}}
  +
** {{CitWeb|url=https://azonnali.hu/cikk/20220708_nem-eleg-brusszelnek-a-kormany-negy-engedmenye-a-kozoktatasban-is-nagy-valtozasokat-akar|tit=Nem elég Brüsszelnek a kormány négy engedménye, a közoktatásban is nagy változásokat akar|aut=Kósa András|date=2022-07-11}}
  +
* {{CitWeb|url=https://ellenszel.hu/2022/07/10/tobb-szazezren-lattak-ahogy-suranyi-szetszedi-a-forintpusztito-orban-sleppjet-friderikusz-musoraban/|tit=Több százezren látták, ahogy Surányi szétszedi a forintpusztító Orbán sleppjét Friderikusz műsorában|date=2022-07-10|aut=Jabronka Richárd}}
  +
** {{youtube|H-yn1IyTR4o|BRUTÁLIS VÁLSÁG KÖZELEG?|ass=Friderikusz interjúja Surányi György közgazdász, egyetemi tanárral|date=2022-07-01}}
  +
* {{youtube|e5rDv10xKVY|Bod Péter Ákos és Surányi György előadása|subtit=Megélhetési válság és infláció|ass=FUGA 214_online: a Stádium 28 Kör fóruma|date=2022-06-23}}
  +
* {{CitWeb|url=https://telex.hu/belfold/2022/01/18/ezermilliardokat-pakolt-at-a-kormany-a-rendeletekkel-nyolcvanotszor-modositott-tavalyi-koltsegvetesben|tit=Ezermilliárdokat pakolt át a kormány a rendeletekkel nyolcvanötször módosított tavalyi költségvetésben|aut=Nyilas Gergely|date=2022-01-18}}
  +
* {{CitWeb|url=https://magyarnarancs.hu/publicisztika/laszlo-csaba-csupa-rossz-hirem-van-245157|tit=Csupa rossz hírem van|aut=László Csaba|date=2022-01-14}}
  +
* {{CitWeb|url=https://hvg.hu/360/202126__suranyi_gyorgy__inflaciorol_hadjaratrol_deficitrol__celtevesztes|tit=Súlyos megszorítás jön, bár a kormány ezt a szót nem ismeri|aut=Farkas Zoltán|ass=Interjú Surányi Györggyel|date=2021-07-02|misc=A fő téma: az infláció}}
 
* {{CitWeb|url=https://nepszava.hu/3107403_1420-szazalekos-hianyt-hozott-ossze-tavaly-a-kormany|tit=1420 százalékos hiányt hozott össze tavaly a kormány|misc= Az eredeti cél 391 milliárd lett volna, 5,55 ezer milliárd lett belőle. A 3600 MFt-s gazdaságvédelmi alapnak talán ha ¼-ét költötték gazdaságvédelemre|date=2021-01-26}}
  
* {{CitWeb|url=https://nepszava.hu/3107403_1420-szazalekos-hianyt-hozott-ossze-tavaly-a-kormany|tit=1420 százalékos hiányt hozott össze tavaly a kormány|misc= Az eredeti cél 391 milliárd lett volna, 5,55 ezer milliárd lett belőle. A 3600 MFt-s gazdaságvédelmi alapnak talán ha ¼-ét költötték gazdaságvédelemre|date=2021-01-26}}
 
* {{CitWeb|url=https://hirhugo.hu/2021/01/12/az-mszp-szetsavazta-a-fideszt-ugy-szamoltok-mint-egy-utszeli-uzsoras/|tit=Az MSZP szétsavazta a Fideszt: úgy számoltok, mint egy útszéli uzsorás|date=2021-01-12|misc=A járulékoknál, autópályadíjnál, postai díjaknál 3,8%, a nyugdíjemeléskor 3% az infláció}}
  
* {{CitWeb|url=https://hirhugo.hu/2021/01/12/az-mszp-szetsavazta-a-fideszt-ugy-szamoltok-mint-egy-utszeli-uzsoras/|tit=Az MSZP szétsavazta a Fideszt: úgy számoltok, mint egy útszéli uzsorás|date=2021-01-12|misc=A járulékoknál, autópályadíjnál, postai díjaknál 3,8%, a nyugdíjemeléskor 3% az infláció}}
95. sor: 356. sor:
 
* {{CitWeb|url=https://nepszava.hu/3099118_az-imf-csomag-ota-nem-adosodott-el-ilyen-gyorsan-az-allam|tit=Az IMF-csomag óta nem adósodott el ilyen gyorsan az állam|date=2020-11-13|misc=2300 milliárd forint hitelt vett fel az ország 2020-ban. Az államháztartás hiánya elérheti a az államháztartás hiánya elérheti 3600–3800 milliárd forintot.}}
  
* {{CitWeb|url=https://nepszava.hu/3099118_az-imf-csomag-ota-nem-adosodott-el-ilyen-gyorsan-az-allam|tit=Az IMF-csomag óta nem adósodott el ilyen gyorsan az állam|date=2020-11-13|misc=2300 milliárd forint hitelt vett fel az ország 2020-ban. Az államháztartás hiánya elérheti a az államháztartás hiánya elérheti 3600–3800 milliárd forintot.}}
   
  +
KSH
−
2019. és korábbi
  
−
* {{CitWeb|url=https://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/bulgaria-gdp-novekedes.697336.html|tit=Viszlát leva! Itt a céldátum|date=2019-12-23|misc=2023-tól bevezetnék az eurót. Bulgária az EU leggyengébb gazdasága}}
 +
* {{CitWeb|url=https://www.ksh.hu/stadat_files/ara/hu/ara0044.html|tit=Egyes termékek és szolgáltatások fogyasztói átlagára (nyers adatok), havonta|accd=2022-10-12|misc=Infláció 2018 óta}}
  +
−
* {{CitWeb|url=https://fuggetlenhirek.info/2019/11/18/hivatalos-a-magyarok-elnek-a-masodik-legrosszabbul-az-egesz-unioban-2/|tit=Hivatalos: A magyarok élnek a második legrosszabbul az egész Unióban|date=2019-11-18|misc=Az EuroStat adatai, vásárlóerő alapján}}
  
  +
Egyéb
−
* {{CitWeb|url=https://hirklikk.hu/kozelet/petschnig-maria-zita-a-novekedes-alatt-szemetdomb-van-2/357242?fbclid=IwAR3TUqNieS82KEiOOQuGLOE_MY8bpF_s3zZO8a06PSCtTOoeqdpOGp5Q3-I|tit=Petschnig Mária Zita: A növekedés alatt szemétdomb van (2.)|aut=Németh Péter|date=2019-11-24}}
  
  +
* {{CitWeb|url=https://qubit.hu/2023/05/01/mihalyi-peter-a-fidesz-gazdasagatalakitasa-mogott-az-elitcserere-tett-kiserlet-all-de-a-kiserlet-elbukott|tit=A Fidesz gazdaságátalakítása mögött az elitcserére tett kísérlet áll, de a kísérlet elbukott|aut=Mihályi Péter|ass=Szabó Attila összefoglalója a székfoglaló előadásról|date=2023-05-01}}
−
* {{CitWeb|url=https://hvg.hu/gazdasag/20191105_EU_tagsag_elonyok_nyereseg|tit=Magyarország nyeri az összes tagállam közül a legtöbbet az EU-tagsággal|date=2019-11-05|misc=A GDP 4%-át}}
  
−
* {{CitWeb|url=https://444.hu/2019/11/04/oriasi-azeri-olajmezobe-vasarolta-be-magat-a-mol|tit=Óriási azeri olajmezőbe vásárolta be magát a Mol|aut=Magyari Péter|date=2019-11-04}}
 +
* {{CitWeb|url=https://24.hu/fn/gazdasag/2023/08/24/inflacio-oka-eurozona-usa-egyesult-kiralysag/|tit=Az infláció visszatérése bebizonyította, többet tudunk a gazdaságpolitikáról, mint hittük volna|aut=Zsíros Egon|date=2023-08-24|misc=A mostani világgazdasági helyzet előzményei}}
−
* {{CitWeb|url=https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/erre_az_utra_vart_fel_magyarorszag.691299.html|tit=Erre az útra várt fél Magyarország|aut=Domokos László|date=2019-09-11|misc=Az M30-as befejezésére, a Miskolc–Tornyosnémeti szakaszra. Az EU 552 m€-val támogatja}}
  
−
* {{CitWeb|url=https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/kormany-eu-brusszel-unios-penz-koltsegvetes.691346.html|tit=Uniós pénzek: erről mélyen hallgat a kormány|aut=Komócsin Sándor|date=2019-09-12|misc=Ebben a ciklusban már 10 M€-t utaltak át}}
  
−
* {{CitWeb|url=https://nepszava.hu/3046858_oriasi-bukta-a-keleti-nyitas|tit=Óriási bukta a keleti nyitás|aut=Papp Zsolt|date=2019-08-17|misc=Nyolc év alatt megduplázódott a külkereskedelmi hiányunk az ázsiai piacokon.}}
  
−
* {{CitWeb|url=https://hvg.hu/gazdasag/20190717_Nem_kikotot_hanem_elhagyott_ipartelepet_vett_a_kormany_Triesztben|tit=Nem kikötőt, hanem elhagyott ipartelepet vett a kormány Triesztben|aut=Kovács Gábor|date=2019-07-17|misc=Nem alkalmas nagy konténerhajók fogadására, márpedig a kereskedelem azt használja.}}
  
−
* {{CitWeb|url=https://hirhugo.hu/2019/06/21/orbani-politika-csodje-hivatalosan-is-jobb-mar-romaniaban-az-eletszinvonal-mint-magyarorszagon/|tit=Orbáni-politika csődje: hivatalosan is jobb már Romániában az életszínvonal, mint Magyarországon|date=2019-06-21}}
  
−
* {{CitWeb|url=https://perfekt.blog.hu/2019/04/15/uj_adatbazis_a_nav_honlapjan|tit=Új adatbázis a NAV honlapján|aut=Dr. Magyar Zsuzsanna|misc=Az egyéni vállalkozók bevételei és jövedelmi adatai}}
  
−
* {{CitWeb|url=https://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/elelmiszergyartas-kereskedelem-minoseg-cimke.682626.html|tit=Itt a döntés - lejárt a trükköző élelmiszergyártók ideje!|misc=Mostantól nem lehet ugyanazon a márkanéven különböző minőséget forgalmazni, és nem lehet eltitkolni a minőségvizsgálatok eredményét.|date=2019-04-17|aut=Domokos Erika}}
  
−
* {{CitWeb|url=https://www.napi.hu/allaspont/bank-szamla-tranzakcios-illetek-velemeny-keszpenz.681390.html|tit=Óriási öngólt lő a magyar állam? Érthetetlen a visszavonás|aut=Herman Bernadett|date=2019-03-31|misc=Marad a tranzakciós illeték}}
  
−
* {{CitWeb|url=https://index.hu/belfold/2019/02/20/nbb_orosz_kgst_bank_budapest_kozpont_kedvezmenyek/|tit=Putyinék bankja a világ összes kedvezményét megkapja Orbántól|aut=Biró Marianna|date=2019-02-20}}
  
   
 
== További információk ==
  
== További információk ==
  +
* {{hulink|Országok GDP szerinti listája (nominális)}} (magyar Wikipédia)
  +
* {{CitWeb|url=https://elemzeskozpont.hu/forint-gyengules-7-oka-melyrol-erdemes-tudnod|tit=Forint gyengülés 7 oka, melyről érdemes tudnod|date=2022-11-17}}
 
* {{CitWeb|url=https://index.hu/gazdasag/2019/02/05/europai_bizottsag_vizsgalat_elelmiszer_minoseg_kettos_multi/|tit=Az EU szerint is eltér az élelmiszerek összetétele a tagállamokban|aut=Stubnya Bence|date=2019-02-05}}
  
* {{CitWeb|url=https://index.hu/gazdasag/2019/02/05/europai_bizottsag_vizsgalat_elelmiszer_minoseg_kettos_multi/|tit=Az EU szerint is eltér az élelmiszerek összetétele a tagállamokban|aut=Stubnya Bence|date=2019-02-05}}
  +
* {{CitWeb|url=https://pestisracok.hu/ki-a-felelos-a-magyar-nemzeti-bank-aranytartalekeinak-eladasaert-suranyi-gyorgy-a-boomerlazadasban-video/|tit=Ki a felelős a Magyar Nemzeti Bank aranytartalékéinak eladásáért? – Surányi György a Boomerlázadásban|misc=Az 1990-es évek elején|ass=Göblyös Sára interjúja Surányi Györggyel és Stefka Istvánnal|date=2021-06-15}}
   
 
== Kapcsolódó szócikkek ==
  
== Kapcsolódó szócikkek ==
  +
* [[költségvetés]]
  +
* [[Orbán-csomag]] (a 2022-es nagy megszorítások)
  +
* [[energiaárak]]
  +
* [[infláció]]
  +
* [[MNB]]
  +
* [[GDP]]
 
* [[sportra elherdált milliárdok]]
  
* [[sportra elherdált milliárdok]]
 
* [[külföldi magyarok támogatása]]
  
* [[külföldi magyarok támogatása]]
 
* [[külpolitika#Külföldi támogatások]]
  
* [[külpolitika#Külföldi támogatások]]
  +
* [[gazdaság/Covid előtt]]
   
 
[[Kategória:Gazdaság]]
  
[[Kategória:Gazdaság]]

A lap jelenlegi, 2024. szeptember 6., 06:07-kori változata

Searchtool right.svgLásd még: Költségvetés

Magyarországon a leggazdagabb 1% birtokolja az ország vagyonának ⅓-át, a felső 10% pedig az összvagyon felét.[1]Ez világszinten is kirívó, Európában pedig egyáltalán nincs ilyen. Az arány 2014–17 között nőtt 25%-ról ekkorára.[2]

A 2020 elején kezdődő járvány, majd az orosz-ukrán háború az egész világon gazdasági bajokat okozott. Ezt különösen Magyarország szenvedte meg, részben a rossz gazdaságpolitika, részben a világpiaci kitettség miatt. Ehhez hozzájárult a 2022-es választás előtti elképesztő méretű kiköltekezés (lásd alább).

Miután az ország – és Európa – a vártnál gyorsabban lábalt ki a covid okozta válságból, újra előjöttek a korábbi problémák, elsősorban a munkaerőhiány. A gazdaságból 24 ezer munkavállaló hiányzik. Az állami szektorban még nagyobb a baj: az egészségügyben, az oktatásban és a rendvédelemben van munkaerőhiány.[3]

2022. december 9-én a kormány a háborús veszélyhelyzetre hivatkozva felhatalmazta magát a parlament által hónapokon keresztül tárgyalt és elfogadott költségvetés módosítására.[4] Ettől kezdve a parlament hivatalosan sem tudja ellenőrizni a közpénzeket. A költségvetési törvény minden év legfontosabb törvénye.

A gazdasági és társadalmi problémákra létezik értéksemleges, úgynevezett szakmai vagy közgazdasági válasz. A fő kérdés az értékválasztás: mit tartunk fontosnak? Gazdasági növekedést, társadalmi békét vagy éppen a környezetvédelmet? Demokratikus társadalomban ezeket az értékválasztásokat a politikai segítségével tesszük meg.[5]

2023-ban a külkereskedelmi hiányból 5 M€-t Oroszország teszi ki a gáz- és olajvásárlások miatt. Európában egyik országnak sincs ekkora hiánya Oroszországgal, az országok többségének többlete van.[6] A teljes évi külkereskedelmi hiányra nem találtam adatot: a cikkek a havi mérleggel foglalkoznak.

Külkereskedelmi egyenleg. Forrás: Portfolió
Magyarország gazdasági leszakadása.webp

A magyar gazdaság válságának okai

Orbán úgy gondolja, hogy a Nyugatnak alkonyodik. A szocializmus idején azt mondták, a kapitalizmus halódik. De szép halál! – így az akkori vicc. Ha ez így lesz is, vagy 200 évig fog tartani. Erre most nem lehet gazdaságpolitikát építeni.

Forr1.jpgAz alábbiak elsődleges forrása: Róna Péter: 16,4 százalék volt az infláció augusztusban a KSH adatai szerint. Riporter: Rónai Egon YouTube (2023. szept. 10.) (videó) 📝

2023 második felében nyilvánvalóvá vált, hogy a fogyasztás – és ezzel a növekedés – legfőbb gátja a lakossági kereslet. Magyarul: az embereknek nincs pénzük, és ez a belföldre termelők beruházásaira is hat, a költségvetés hiánya nő a fogyasztási adók (áfa, jövedéki adó) csökkenése miatt. Emiatt adókat kell emelni, ami növeli az inflációt, amitől még jobban csökken a kereslet… és kész az ördögi kör.

Róna Péter szerint a lakosság pénzhiányának az oka az, hogy a GDP-ben a munkajövedelem aránya alacsony a tőkejövedelemhez képest. Míg nálunk a GDP 40–42%-a jut a munkának és a fennmaradó 58–60% a tőkének, Németországban fordított az arány: 62:38% (pedig Németország egyáltalán nem tekinthető tőkehiányosnak).

A megoldás egy radikális adóreform. A vállalkozások adóját teljesen át kell alakítani, mert a multik olyan adókedvezményeket kapnak az államtól, hogy a befizetett adójukból még a működésüket lehetővé tevő infrastruktúra fejlesztése és fenntartása sem jön ki. Mindez azért alakult így, mert az állam a jólét helyett a GDP-t akarja növelni.[7]

Searchtool right.svgBővebben: GDP#GDP és jólét

A jövedelmeket progresszívan kell adóztatni, a fogyasztáshoz kapcsolódó adókat (áfa) csökkenteni kell az infláció csökkentése érdekében.

Életszínvonal

Élelmiszer-infláció egy év alatt

Az Eurostat adatai szerint 2021 elején a nominálbér Magyarországon Bulgária után a legalacsonyabb az EU-ban. Az árszínvonalat is figyelembe vevő vásárlóerő-paritáson számolva kevésbé rossz a helyzet, úgy hátulról az ötödikek vagyunk Bulgária, Litvánia, Észtország és Szlovákia után.

Az egy évvel korábbi állapothoz képest is sokat romlott a helyzet. Akkor még – nominálisan nézve – a bolgár mellett a román és a lett minimálbérnél is magasabb volt a magyar. Ez ismét arra utal, hogy nem működik jól a kormány válságkezelése.[8]

Infláció

Searchtool right.svgBővebben: Infláció
Infláció 2018 eleje és 2022 májusa között. Forrás: Lakmusz
A gazdasági bajok egymásra épülő okai. Forrás: MNB → Lakmusz

Bérek

Searchtool right.svgBővebben: Bérek

Maastrichti kritériumok

Searchtool right.svgLásd a magyar Wikipédiában: Konvergenciakritériumok (Európai Unió)
  • a tagország inflációja legfeljebb 1,5 százalékponttal haladhatja meg a három legkisebb inflációval rendelkező ország inflációjának átlagát
  • az államháztartás hiánya nem lehet nagyobb a GDP 3 százalékánál
  • az államadósság nem lehet nagyobb a GDP 60 százalékánál.

A kritériumokat a covid miatt felfüggesztették, de 2024-től újra érvényesek.

Adósság

A bruttó külső devizaadósság 2009–2010-ben nagyon magas szintet ért el (a GDP 90%-a), azután meredeken csökkent (2019-re 30%-ra), és azóta (a kormány intenzív eurókötvény-kibocsátása és a forint gyengülése miatt) újra emelkedik. 2022. harmadik negyedévében 47%-on állt (a második negyedévi 43,5%-ról és az egy évvel korábbi 40%-ról).

A nettó külső adósság hosszabb ideje a GDP 10%-a körül stagnál (a bruttó külső adósság növekedését a devizatartalékok növekedése kísérte). Ezen belül a rövid lejáratú külső adósság továbbra is gyorsan emelkedik. A harmadik negyedévben 3,8 milliárd euróval, 35 milliárd euróra nőtt.

Az államadósságot 2023 végére Varga Mihály 70% alá szerette volna levinni.[9] Ebből semmi sem lett.

Forr1.jpgAz alábbiak elsődleges forrása: Nyomtass te is! 2024. július 31.

A hibás gazdaságpolitika és az uniós pénzek hiánya miatt egyre durvábban adósítja el a magyar kormány az országot. Az Európa-rekord magyar infláció miatt az eddig kibocsátott forintkötvények kamatai az egekbe szöktek. GDP-arányosan a magyar állam költi a legtöbb pénzt államadósságra az EU-ban, ami a jelenlegi adóssághelyzet fenntarthatatlanságára utal.

A helyzet drámai. A kamatfizetési kötelezettség (3109 MFt) az egészségügyi összkiadásokhoz képest (2553 MFt) is óriási. És ebben még nincs benne az új kínai kölcsön költsége. Ugyanis csak véletlenül derült ki a napokban, hogy a magyar állam még tavasszal felvett egymilliárd euró hitelt kínai állami bankoktól, de az ügyletről valahogy elfelejtett hírt adni.

Jelenleg 55 eMFt a teljes államadósság.

Az Európai Statisztikai Hivatal (Eurostat) adatai szerint a magyar államadósság mértéke az idei első negyedévben a GDP 76 százalékára emelkedett a decemberi 73,5 százalékról. Könnyen lehet, hogy az államadósság idén éves szinten is növekedni fog.

A környező országok közül messze a magyar államadósság a legmagasabb. Horvátország 63,3, Románia 51,6 és Bulgária 22,6 százalékos adóssággal rendelkezik – ráadásul Horvátországbanaz euró a fizetőeszköz, vagyis sokkal olcsóbban tudja saját devizában az adósságát finanszírozni. Az egykori versenytársaknak is jóval kisebb az adósságuk: a cseh államadósság a GDP 43,4 százalékára, míg Lengyelországé 51,4 százalékra rúg, s mind a két ország jóval kisebb kamatfelárral tudja az adósságát finanszírozni.

A költségvetés hiánya 6,7% a maastrichti 3%-os korláthoz képest, ezért az Európai Bizottság túlköltekezési eljárást indított Magyarország ellen.

Befektetések

2022-ben a tőkeberuházások 48%-a keletről, 42%-a nyugatról jött, a 42%-ból 30% Németországból.

Orbánék bizonyos szektorokat magyar kézbe akarnak venni. Eddig kifizették a távozó cégeket, most EU-pénzek híján adminisztratív előírásokkal üldözik el őket.[10]

A költségvetés külső bevételei (FDI)

Fdi.png
Forr1.jpgAz alábbiak elsődleges forrása: K. Kiss Gergely: Döntési hatalom esik ki a kormány kezéből – így üt vissza az EU-pénzek eltűnése. 24.hu (2023. máj. 30.) ‼

Háromféle külső (nem itthon megtermelt) bevétel van:

  • EU-források
  • a külföldi cégek befektetései (FDI)
  • hazautalt pénzek

EU-pénzek híján a költségvetés most az FDI-kre van utalva. Ennek több hátránya van:

  • a befektetés egyszeri hatás (ráadásul nem is mindig pénzben, hanem eszközökben jön), ami után a haszon kivonása következik, vagyis újabb FDI-vel kell pótolni. Az FDI nem okoz tartós GDP-növekedést.
  • a befektetések összege kiszámíthatatlan
  • az FDI-ket az államnak támogatnia kell adókedvezményekkel, infrastruktúrával
  • a kormány nem tudja befolyásolni, mire költsék az FDI-pénzeket

Hitelminősítők

Hitelminősítők Magyarországról
Dátum Fitch Ratings S&P Global Ratings Moody's Investors Service
2023 elején BBB + BBB Baa2
2023. jan. 27. BBB −
2023. jún. BBB −
2023. dec. BBB −

2023. decemberben a Fitch 5,6%-os hiányt vár 2023-ra (a cél 5,2%), 4,2%-ot 2024-ra (a cél 2,9%), 3,2%-ot 2025-re. A GDP-arányos államadósság 2023-ban 68%, a magas inflációnak köszönhetően csökkent a GDP növekedésének következtében. A gazdaság 0,6%-kal zsugorodik, 2024-re 3%-os növekedés várható a vásárlóerő növekedésének köszönhetően. A gazdaságpolitika hiteltelen, a kormányzás minősége egyre romlik.[11]

2023. januárban a Fitch hitelminősítő BBB+-ról BBB--ra módosította az államadósság-besorolást, mert úgy ítélte meg, hogy az EU-pénzek a tárgyalási feltételek javulása ellenére késnek. Szerintük gyenge pozícióban van jelenleg a magyar gazdaság, aminek alapja a kiszolgáltatottság. A Fitch várakozásai szerint is nagy visszaesés, lényegében nullázódás lesz a 2023-as gazdasági növekedésben.[12]

Tíz év óta először az S&P is leminősítette Magyarországot.[13]

A Moody a Bokros–Surányi-csomag stabilizáló hatásának eredményeként 1996. december 19.-én adta meg Magyarországnak újra a befektetésre ajánlott minősítést, ami különböző fokozatokban megmaradt 2011-ig, és az IMF kirúgása és a nyugdíjpénztári pénzek elkobzása után került vissza a nem ajánlott („bóvli”) kategóriába.[14]

2023

Kilátások a Fitch szerint[15]
2023 2024 2025
Hiány 5,2 3,7
Növekedés −0,9 3,0 3,0
Infláció 17,9 5,3 3,1
Searchtool right.svgBővebben: Költségvetés#2023

A 2022-es rekord hiány után rekord többletet mutat a külkereskedelmi mérleg. Ennek 41%-át az energia teszi ki (az árak és a fogyasztás együttes csökkenése), 44%-ot a fogyasztás csökkenése (aminek következtében az import is csökkent), 15%-át az export javulása (akkumulátorgyárak, jármű- és a villamosgép-gyártás). (Portfolio)

Az EBRD 2023 egészére 0,4 százalékos, 2024-re 3,5 százalékos reálnövekedést valószínűsített Magyarországon.[16]

2023. augusztusban folytatódott a gazdaság csökkenése. A leginkább meglepő az üzemanyag-fogyasztás 18%-os visszaesése. A kiskereskedelmi forgalom 7%-kal csökkent ′22. augusztusához képest. A ruházati és lábbeliüzletekben 7,8, az iparcikk jellegű vegyes üzletekben 11, a bútor-, műszakicikk-üzletekben 15% volt a visszaesés, a gyógyszer- és illatszertermékeknél viszont 4,8%-kal nőtt.[17] Ez lesz a következő, ahol a lakosság spórolni fog.

A beruházások drámaian zuhantak a 2. negyedévben, mert a beruházók kiszámíthatatlannak találják a kormányt.

Róna Péter szerint az év végére elérhető az egy számjegyű infláció, de a gazdaság legalább a jövő év 3. negyedévéig recesszióban marad.[18]

Forr1.jpgAz alábbiak elsődleges forrása: Czinkóczi Sándor: Nem véletlen, hogy Magyarországon lett kiugróan magas az infláció. Surányi György előadásának összefoglalója 444.hu (2023. ápr. 15.)

2022. novemberben megállt a reáljövedelmek növekedése. A GDP ugyan 4,6%-kal nőtt, de a cserearány-romlás elvitte a növekményt. A fogyasztás aránya nálunk a GDP 48%-a, a környező országokban 55% körüli.

A GDP 2010 és 2022 között nagyjából 35%-kal emelkedett, addig a fogyasztás csak 26%-kal. Ez azt jelenti, hogy ebben az időszakban a beruházások hatékonysága folyamatosan romlott.

A termelékenység növekedése kiugróan gyenge, éves átlagban az 1%-ot sem érte el, ami még a 2010 előtti számoknál is gyengébb.

A költségvetésből és az uniós forrásokból a GDP 8–9%-ának megfelelő forrást csoportosítanak át a gazdasági szektorba, ami nagyjából a duplája az OECD-országok átlagának. Ezek az összegek csökkentik a versenyképességet, hiszen az állami pénz vagy nem versenyképes tevékenységet támogat, vagy a vállalkozó teszi zsebre az összeget.

A magyar gazdaság 2016-2017-ben lépett egyensúlyromboló pályára, hogy a kormány fel tudja pörgetni a gazdasági növekedést. Most ennek a magasnyomású gazdaságpolitikai következményeit látjuk a válságban.

Az infláció 2017 elején még 0 százalék körül volt, innen gyorsult évente 1–1,5%-kal. 2020 elejére, tehát közvetlenül a COVID-válság előtt már 5% közelében volt. Majd 2022 februárjában, tehát a háború kitörése és a szankciók bevezetése előtt már 8,5%-nál járt.

Ha a beáramló uniós források mellett nincsenek a gazdaságban jelentős erőforrástartalékok (munkaerő, tőke), akkor túlkeresletet okoznak, és inflációt és kereskedelmimérleg-romlást idéznek elő.

2021 közepén az MNB megkezdte a kamatemelést, visszavonta a gazdaságélénkítő programjait, hogy letörje az inflációt, azaz rálépett a fékre, addig a kormány a gázra lépett rá.

Forr1.jpgAz alábbiak elsődleges forrása: Laky Zoltán: „Ez gazdaságpolitikai abszurd” – közgazdász kibeszélő 2023 magyar kilátásairól. www.valaszonline.hu (2023. jan. 6.)

2023 a böjt éve lesz. A reáljövedelmek csökkenni fognak. Az év elején 25% körül fog tetőzni az infláció: a kereslet korlátot szab a további áremelkedéseknek. Minden az energiaárakon múlik: 2022 második felében a holland tőzsdén 70–350€ között volt, azaz borzasztóan változott.

Akkora az egyensúly megroppanása az államháztartásban és a külső mérlegekben, hogy komoly megszorítás nélkül nem lehet helyreállítani az egyensúlyt. 2019-ben nagyjából 1,7% volt a nettó kamatteher, erre az évre már 3,5% körülit vetítenek előre. Így pedig oktatásra, egészségügyre, szociálpolitikára lényegesen kevesebb marad, mint kellene.

Az infláció félévkor még 20% körül lesz. Az inflációnak három oka van:

  • az ellátási láncok akadozása
  • többletkereslet az államháztartási túlköltekezéssel és jövedelempolitikával
  • az energiaárak okozta költségsokk.

Elsősorban az ipar okozza az energiafüggőséget, pl. az autógumigyártás. Vagy a debreceni gigaméretű akkumulátorgyár felépítése bőséges állami támogatással. Ami ott a gyártáshoz kell: földgáz, áram, víz és vagy nyolcezer munkás. Debrecenben ezekből egyik sem áll rendelkezésre bőségesen.

A 2010-es évek közepéig munkaerőtöbblet volt, ezért válság esetén a vállalkozók leépítettek. Ezt most nem lehet, ezért nem várható munkanélküliség. Az agyelszívás viszont töretlenül folyik nyugat felé.

Az állami újraelosztás 40%-os. A költségvetés állapota katasztrofális (ez az EU-pénzeket is veszélyeztetheti), rögtönzés és váratlan különadók bevezetése folyik. A gazdaság állapotához képest már eddig is túl nagy volt a költségvetési hiány, a GDP-arányos államadósság alig csökken.

Matolcsy aláírta a nyári teljesen megalapozatlan költségvetést, a mostani megalapozottabbat viszont nem.

A forint nem fog jelentősen erősödni, mert az gátolná a növekedést.

Kína gazdasága drámaian lassul, de ez a nyersanyagok árát leviheti. Az USA-ban 10%-os az infláció. Jelentősen befolyásolja a világgazdaságot, sikerül-e megfékezni.

Searchtool right.svgLásd még: Kína

2022

2022 közepén a világ leggyengébb valutája lett a forint fél éves összehasonlításban. Forrás: Egyenes beszéd
Lakossági jövedelem az EU-ban. Forrás: Lakmusz

A költségvetés fő összege 26.000 MFt.

Már Matolcsi György is teljes gazdasági fordulatot akar.[19]

2022. június 5-én – pünkösd szombaton – jelent meg a Magyar Közlönyben a 3000 MFt-s megszorító csomag.

Searchtool right.svgBővebben: Orbán-csomag

Bár a kormány szívesen kenné az inflációt a háború és az azzal járó szankciók számlájára

  • a benzinárstoppot 2021. november 11-én
  • az élelmiszerár-stoppot 2022. január 14-én

vezette be. És a választás előtti őrült osztogatásról nem beszél.

Searchtool right.svgBővebben: Politika:Szankciók

Orbán – elképesztő korrupció árán – létrehozta a NER-t, hogy hozzá lojális gazdasági tartalékot hozzon létre. A dolog fordítva sült el: a NER foglyul ejtette Orbánt a kormányaival együtt, így 2022-ben, amikor tényleg nagy baj van a gazdaságban, nincs kitől elvenni. A megszorító intézkedések gondosan elkerülték a nemzeti tőkésosztályt.[20] Nem működik elég jól a hűbérrendszer.

Searchtool right.svgLásd még: Magyar Nemzeti Bank#Forint árfolyam

Előrejelzések

Augusztus közepén az MNB alelnöke közel 20%-os inflációt jósolt év végére. Szerinte ebből 3%-ot okozott a rezsiárak emelkedése.[21]

2022 utolsó negyedévére már recesszió várható, sőt, 2023 első negyedévére is. Két egymás utáni recessziós negyedév a technikai recesszió.[22] Ez azt is jelenti, hogy a kamatemeléses infláció-megállítás lehetősége megszűnik – szeptember végén az MNB be is jelentette a kamatemelések megszüntetését.

Searchtool right.svgBővebben: Magyar Nemzeti Bank#2022. szeptember vége

Az IMF október közepén azt jósolja, hogy[23]

  • a gazdasági növekedés ′22-ben 5,7, ′23-ban csak 1,8%
  • az infláció ′22-ben 13,9, ′23-ban 13,3%
  • a fizetési mérleg GDP-arányos hiánya ′22-ben 6,7, ′23-ban 3% lesz.

2022 3. negyedévében a folyó fizetési mérleg GDP-arányosan 8,5% volt (-4,5 M€, a szezonális hatások nélkül -3,7 M€) az energiaárak miatt, pedig a nagy fogyasztók jó része drasztikusan csökkentette a fogyasztást, a belső kereslet csökkent, az ipar és az export nőtt. Az EU-pénzek 2%-ra csökkentek, mivel a 2014–2020-as költségvetésből már alig jönnek pénzek.

Olaj- és gázár

Augusztus közepén a gáz ára csökkenni kezdett, ráadásul a tél várható átlaghőmérséklete 1°C-kal magasabb lesz a szokásosnál, és a recesszió is csökkenti a gázfelhasználást. A kormány halasztott fizetést kér a gázra.[24] Aztán az Északi Áramlat felrobbantására újra zuhant.[25]

Októberben újra emelkedik a kőolaj ára. 10-én[26]

  • a 95-ös benzin piaci ára 695 forint/liter
  • a gázolajé 821 forint/liter.

Az elemzők egyetértenek abban, hogy a gazdaságra a gáz ára és az EU-val való megállapodás, kisebb mértékben az EU-beli gazdasági növekedés fog hatni.

Élelmiszerárak

Forrás: Facebook/Kiss Péter
Forr1.jpgAz alábbiak elsődleges forrása: Előd Fruzsina – Bakró-Nagy Ferenc: Árstopok ide vagy oda, az egész EU-t verjük az ételek drágulásában. De miért? telex.hu (2022. nov. 11.)

Az éves élelmiszer-infláció októberben elérte a 40%-ot a néhány termékre bevezetett ársapka ellenére is. Ez európai rekord: a második helyezett Litvániában is 30% alatti. Okai:

  • a forint elértéktelenedése
  • a külföldi drágulás, ami nálunk fokozottan jelentkezik
  • az év eleji osztogatás okozta pénzbőség, az ársapkák és a pénzbőség okozta felhalmozás (kereslet-növekedés)
  • az ársapkák áthárítása más termékekre
  • az alacsony energia- és munkaerő-hatékonyságú hazai élelmiszeripar
  • az élelmiszeripar számára túl magas banki kamatok
  • az energia magas ára miatti magas műtrágyaár
  • a 27%-os áfa minden áremelkedést felnagyít
  • aszály
  • ukrán termelés-kiesés
  • készletezés (a gabona jobban tartja az értékét, mint a forint)

A 2,8%-os tej ársapkája után sokan áttértek rá a 1,5%-os helyett. Ettől csökkent a tejzsír mennyisége, ami növelte a sajtok árát. Öngól. Ha a 1,5%-os tej lett volna ársapkás, nem lett volna sajtdrágulás.

Forint árfolyam

Searchtool right.svgBővebben: Magyar Nemzeti Bank

Alapkamat

Searchtool right.svgBővebben: Magyar Nemzeti Bank

A választások előtt

Orbán úgy megrémült az ellenzéki összefogástól, hogy őrült osztogatásba kezdett. Miután a választást megnyerte, és az EU-pénzeket továbbra sem kapja, kénytelen volt különadókat bevezetni. Magyarul: megszorításokat. Ez pedig mindig csökkenti a növekedést. Érdekes módon a multinacionális multik (pl. az autógyárak) ezúttal is elkerülték a különadókat, pedig az extraprofit megadóztatása volt a hivatalos indok, miközben a kormány arra panaszkodik, hogy a multik kiviszik a hasznot Magyarországról. Ugyancsak elkerülték a különadók az építőipart.

A különadókkal a kormány eleve elismeri, hogy a költségvetés nehéz helyzetben van. Minden adóemelés növekedésellenes. A vagyonadó nem merült fel, ellenben a rezsicsökkentés igen, pedig az a nagyfogyasztók számára a legelőnyösebb (medencefűtés). Az üzemanyagárak már csak magyar rendszámú autók számára lesznek kedvezményesek, bár az Európai Unió alapszabálya tiltja a nemzetek közötti bármely megkülönböztetést.[27]

Ráadásul a különadók két olyan alapba kerülnek (rezsicsökkentés és honvédelem), aminek köze nincs a gazdasági bajokhoz.

Külker21-22.png
Euró22.png
Euró14-22.png


2021

Searchtool right.svgBővebben: 2021

2020.

Searchtool right.svgBővebben: 2020#Gazdaság

A GDP 48 eMFt volt 2020-ban.[28]

Az értelmetlen beruházások egy része a járvány kellős közepén:[29]

  • lélegeztetőgép-biznisz 300 milliárd. A 16 ezer gépből 10 ezret 2022 végéig nem használtak, viszont 400 mFt-be került a tárolásuk.[30]
  • kínai vakcinabizniszre 105 milliárd
  • a titkosított kínai Budapest-Belgrád vasút 802 milliárd. ′22 végén úgy néz ki, hogy a kínaiak letettek róla.
  • atlétikai VB 192 milliárd
  • győri víziélménypark 7,5 milliárd
  • Semjén vadászkiállítása 67 milliárd
  • a férfi kézilabda-EB tatabányai és szegedi csarnoka 208 milliárd

A GDP-arányos hiány 9% lett. 2021. január közepén senki nem érti az okot. Egy hónappal korábban Surányi 6–7%-ra becsülte.[31]

Korábbi adatok

Searchtool right.svgBővebben: Gazdaság/Covid előtt

Adók

Searchtool right.svgBővebben: Adó

Energia

Forr1.jpgAz alábbiak elsődleges forrása: Brückner Gergely: Gáztárolók: a kapacitás bejelentett szűkítése még kiszolgáltatottabbá tesz minket Oroszországnak. telex.hu (2022. okt. 4.)

A magyar gázfogyasztás évi 108 TWh, az uniós 3776 TWh. A legnagyobb európai fogyasztó Németország (905 TWh), Olaszország (725 TWh) és Franciaország (430 TWh). Már nem uniós tag, de amúgy az Egyesült Királyság még nagy fogyasztó volt, a maga 769 TWh-jával.

A magyar gáztározók kapacitása 49 TWh, ez 46%-a az éves fogyasztásnak.

Az ÉMÁSZ-nál 1 kWh lakossági ára 2022. augusztustól 36, a piaci 70,1 Ft.A 36,01 Ft-ból 14,39 az áram ára, 13,967 a rendszerhasználati díj, 7,66 Ft az ÁFA.[32]

Forr1.jpgAz alábbiak elsődleges forrása: Horváth Bence: Mártha Imre szerint egy törvénymódosításon múlna, hogy az önkormányzatok olcsón kapjanak áramot a Paksi Atomerőműből. 444.hu (2022. okt. 15.)

2021-ben Paks 12–13 Ft/kWh-ért termelte az áramot. Ennek egy részét hatósági áron adja a lakosságnak, a másik részét a piacon értékesíti, és nem adhatja a piaci árnál 10%-kal olcsóbban egy törvény szerint.

A legfontosabb kör leválogatásával (oktatás, közlekedés, stb.) elég lenne az olcsó paksi áram.

Fogalmak

Maginfláció
a külső hatásoktól megtisztított inflációs ráta, amiben nincs benne az energia és az élelmiszer.
FDI (Foreign direct investment)
külföldi működőtőke-beruházás.

Idézetek

„ Az ukrán hrivnya azért romlott kevesebbet a forintnál, mert az ő szomszédjukban nincs háború.[33] ”
„ A nyersanyagokban gazdag országok szinte mindig szegények, mert pár ember teszi rá a kezét a természeti kincsekre.[34] ”
– Pogátsa Zoltán
„ Az Orbán-rendszer terv nélküli tervgazdaság.[35] ”
– Gelencsér Ferenc

Jegyzetek

  1. ↑ Kiugró egyenlőtlenség: Magyarországon a felső tíz százaléké az összvagyon fele. www.szabadeuropa.hu (2023. máj. 12.)
  2. ↑ Nyomtass te is! 2023. május 16.
  3. ↑ Őrületes tempóban csúszunk le a lejtőn: Elfogytak az emberek, soha nem látott krízissel néz szembe Magyarország. nyugatifeny.hu (2022. jún. 23.)
  4. ↑ Bódog Bálint: A kormány mostantól az országgyűlés jóváhagyása nélkül is átírhatja a költségvetést. 444.hu (2022. dec. 9.)
  5. ↑ Takáts Előd: Ez nem átmenet, az infláció beleégett a világgazdaságba. Riporter: Németh Tamás www.napi.hu (2023. máj. 23.)
  6. ↑ Török László: Az uniós tagállamok közül Magyarország fizet a legtöbbet Moszkvának. 24.hu (2024. jún. 21.)
  7. ↑ 📝 Róna Péter: Közösen tette tönkre a magyar gazdaságot a bal és jobboldal? Riporter: Valet Vitéz YouTube (2023. szept. 30.) (videó)
  8. ↑ Jabronka Richárd: Az Eurostat leleplezte a kókler Orbán-kormány évtizedes kamuját, most főhet a fejük a Fideszben. ellenszel.hu (2021. feb. 5.)
  9. ↑ Farkas Zoltán: Szakmailag és emberileg összeférhetetlen trió irányítja a válságtól sújtott magyar gazdaságot. hvg.hu (2023. szept. 30.)
  10. ↑ Vitéz F. Ibolya – D. Kovács Ildikó: Ezért kapnak egyre karcosabb gazdaságkritikát Orbánék Németországból. 24.hu (2023. aug. 7.)
  11. ↑ Kovács Gábor: Fitch: A magyar kormány idén és jövőre is túl fog költekezni. hvg.hu (2023. dec. 15.)
  12. ↑ Nagy Nikoletta: Negatívra módosította a magyar államadós-osztályzat kilátását a Fitch Ratings. telex.hu (2023. jan. 21.)
  13. ↑ Iván András: Leminősítette Magyarországot az S&P. telex.hu (2023. jan. 28.)
  14. ↑ Facebook/Bodnár Zoltán 2023. január 24.
  15. ↑ Vészjósló véleményt adott ki Magyarországról az egyik nagy hitelminősítő. hvg.hu (2023. okt. 6.)
  16. ↑ Jó jegyeket kapott a magyar gazdaság az EBRD-től. www.napi.hu (2023. máj. 16.)
  17. ↑ Vaskor Máté: Augusztusban a boltok forgalma zsugorodott, a benzinkutaké beszakadt. 24.hu (2023. okt. 4.)
  18. ↑ 📝 Róna Péter: Aki 1956 mellett nem áll ki, az aljas gazember! Riporter: Gulyás Balázs YouTube (2023. aug. 31.) (videó)
  19. ↑ Teljes fordulatot követel az Orbán-kormánytól Matolcsy György. mfor.hu (2022. jan. 24.)
  20. ↑ Kőszeghy Ferenc: Az Együttműködés Rendszere van a Nemzetért, vagy a Nemzet az Együttműködés Rendszeréért? merce.hu (2022. szept. 10.)
  21. ↑ Őszre 20 százalékra nőhet az infláció az MNB alelnöke szerint. 24.hu (2022. aug. 10.)
  22. ↑ Technikai recesszió felé tart a magyar gazdaság. 24.hu (2022. szept. 22.) 2 egymás utáni negyedévben recesszió várható. A 2022-es év egészében még növekedés várható.
  23. ↑ IMF: Tartósan magas marad az infláció Magyarországon. 24.hu (2022. okt. 11.)
  24. ↑ Megússza a forint a vérfürdőt, de az életszínvonal nagyot romlik 2023-ban. Jobbágy Sándor és Móró Tamás, a Concorde Értékpapír Zrt. makrogazdasági elemzői szerint 24.hu (2022. szept. 22.)
  25. ↑ Vég Márton: Nagyobbat zuhant most a forint, mint amikor az EP kimondta, hogy Magyarország már nem demokrácia. 444.hu (2022. szept. 28.)
  26. ↑ Papp Atilla: Folytatódik az üzemanyagár emelkedés: 45 forinttal drágul a dízel. 24.hu (2022. okt. 10.)
  27. ↑ A különadókkal a magyar gazdaság megtanult együtt élni az eltelt évtizedben. hirklikk.hu (2022. máj. 27.)
  28. ↑ 21.1.1.4. A bruttó hazai termék (GDP) értéke forintban, euróban, dollárban, vásárlóerő-paritáson KSH
  29. ↑ Hollai Gábor: Történelmi csúcson a magyar államadósság! www.facebook.com (2021. ápr. 6.)
  30. ↑ Hanula Zsolt: 400 millió forintba került eddig a sosem használt lélegeztetőgépek raktározása. telex.hu (2022. dec. 24.)
  31. ↑ Szabó Zsuzsanna: Mellár lerántotta a leplet az Orbán-kormány gazdaságmentő akciójáról. www.napi.hu (2021. jan. 13.)
  32. ↑ Nem lehet kimeszelni a cikk címét. hrweb.hu
  33. ↑ Facebook/Kipcsák Mémek original 2022. július 10.
  34. ↑ Nincs államcsődközeli állapot. Pogátsa Zoltán a Klubrádióban YouTube (2022. szept. 29.) (videó)
  35. ↑ Facebook/Gelencsér Ferenc 2023. november 4.

Források

Hírek:

KSH

Egyéb

További információk

Kapcsolódó szócikkek

A lap eredeti címe: „https://www.gyimesilaszlo.hu/politika/wiki/index.php?title=Gazdaság&oldid=33668”