Európai Unió

Innen: Politika
EU-pénzek a csatlakozás óta. Forrás: Facebook/Roland Belfi

2019. november 27-én az Európai Parlament hosszú huzavona után megválasztotta az Európai Bizottságot.[1]

Egy kiszivárgott információ szerint Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke nem áll szóba egymással, sőt, kerüli egymást.[2]

EU-támogatások és programok

Az EU-pénzeket 3 csoportra osztották. Ezeken felül 2023-ban még a 2014–20-as költségvetésből is lehívhatók pénzek.

Agrártámogatások

Az Európai Bizottság 2022. november 7-én jóváhagyta a magyar kormány Közös Agrárpolitikára (KAP) vonatkozó pénzköltségvetési tervét, így a 2023–2027-es időszakban összesen 8,4 milliárd euróhoz (azaz közel 3400 MFt) férhetünk hozzá. Itt nincs jogállami vagy más megkötés.

Helyreállítási alap

A covid okozta gazdasági károk enyhítésére hozták létre. Magyarországnak 2400 MFt vissza nem térítendő, és ennél valamivel több kedvezményes hitel jár, az utóbbit 2023. augusztusig lehet igényelni, amiről a kormány az utolsó pillanatban fog dönteni. Mindkét pénzhez 2026 végéig lehet hozzáférni.

A hozzáféréshez a Bizottság 17 követelményt szabott meg, amit a kormány nem megfelelően teljesített, ezért 27 szupermérföldkőre bontották a követelményeket az ellenőrizhetőség érdekében.

2022. december 14-én végre az Európai Tanács elfogadta a helyreállítási alaphoz benyújtott tervet, és hozzájárult a hozzáféréshez kohéziós alap 45%-ához is. A kifizetést viszont a fenti 27 szupermérföldkőhöz és jogállami feltételekhez kötötte.[3]

Fejlesztési Támogatások

A hétéves költségvetésből járó felzárkóztatási pénzek, melyekre Budapesten kívül az egész országban lehet pályázni. A legnagyobb csomag a kohéziós alap. 22 M€ hívható le a 2021 és 2027 között kiírt pályázatokra, az utolsó számlákat legkésőbb 2030-ban kell benyújtani. A teljes keret 1,5%-át kitevő előleghez van hozzáférés, a többihez az EU által létrehozott akadályokon keresztül vezet az út:

A termelékenység változása 2010–20 között[4]
Ország %
Magyarország -2,3
Románia 30,8
Lengyelország 12,1
Csehország 7,2
  • horizontális feltételek: csak olyan ország kaphat pénzt, amelyik nem sérti meg az EU alapjogi chartáját, azaz a lisszaboni szerződés második cikkelyét
  • feltételességi mechanizmus: pénzmegvonással fenyegető eljárás, ha egy ország jogállamisági gondok miatt eltékozolja az EU pénzét.
  • három operatív program 55%-át, összességében 2500 milliárd forintot a Bizottság kezdeményezésére a tagállamok fagyasztottak be december 15-én. Ez a legnagyobb közbeszerzésekkel kapcsolatos programokat érinti, az energetikait, a közlekedésit és a településfejlesztésit.

Az alapok célja:

  • a területi egyenlőtlenségek csökkentése
  • a regionális igazgatási szint erősítése
  • a jó kormányzási gyakorlatok terjesztése.

Magyarországon egyik célt sem sikerült elérni a korábbi pénzekkel. Részben azért, hogy helyette más célokat lehessen elérni, de még azokat sem sikerült. A támogatások talán leglátványosabb eredménye a növekvő korrupció.[5]

A Világgazdasági Fórum szerint versenyképességben 2001-ben még a 28. helyet foglalta el Magyarország, 2019-re pedig a 47. helyre csúszott vissza. Az EU-ban a 23-ak vagyuk, csak a horvátok, a görögök, a románok és a bolgárok vannak mögöttünk, köszönhetően az olyan beruházásoknak, mint a tyukodi 11 kilátó 264 mFt EU-pénzből.[4]

Események

A Magyarországnak járó pénzek az újságok szerint (amik a visszatartott pénzektől írnak, nem a teljesről):[6]

  • 6,35 M€-t zárolnak, a hétéves költségvetés 55%-át (akkor a teljes 11,5 M€). Ehhez partnerségi megállapodást kell aláírni, amit több ország már megtett, de sokan még nem.
  • kohéziós (felzárkóztatási) alapból járó pénzek: az energetikai és környezetvédelmi, a közlekedési és a területfejlesztési. Ezek az alapok is a hétéves költségvetés részei.
  • 5,8 M€ a covid utáni helyreállítási alapból. Ezen felül jár 3600 MFt-nek megfelelő kedvezményes hitel is, de a kormány még azt sem döntötte el, hogy kéri-e.

Ezen kívül kisebb összegek más címen is járnak (agrártámogatás, migráció, stb.).

Ez köszönő viszonyban sincs az EU hivatalos lapján található pénzekkel.[7] Képtelen vagyok eligazodni.

A 2021–27-es költségvetésből minden pénz kifizetéséhez teljesíteni kell a horizontális feltételeket, többek között nem lehet végrehajtatlan EU-bírósági ítélet.[8]

Az ellenzéki pártok a visszatartott összegből az önkormányzatoknak járó pénz közvetlen folyósítását kérik a Bizottság elnökétől.[9]

2022. december 22-én a Bizottság jóváhagyta a magyar partnerségi megállapodást és az operatív programokat, vagyis elvileg hozzájuthatunk a 2021–27-es költségvetési pénzhez, összesen 22 M€ (9000 MFt) támogatáshoz. Az operatív programok közül viszont három hány van? kifizetésének az 55%-át, 2600 MFt-t befagyasztottak.[10] (A mezőgazdasági támogatások függetlenek a helyreállítási és kohéziós támogatásoktól: onnan jöhetnek pénzek. Az előző EU-költségvetésből még 2023-ban is érkeznek majd pénzek.)

Hitel Ukrajnának

Az EU 18 M€-s közös hitelt szeretne felvenni Ukrajna megsegítésére.

A magyar kormány december 6-án a pénzügyminiszterek tanácsában megvétózta az EU által Ukrajna számára felvenni szándékozott . Márpedig a hitelfelvételt egy csomagban akarják kezelni a Magyarországnak nyújtandó támogatásokkal.[11] Orbán addig akar vétóval zsarolni, amíg meg nem vonják a szavazati jogát.

A magyar kormány ugyanakkor bilaterális alapon odaadná a pénzt Ukrajnának. Az akció ismét a joggal való visszaélés:[12]

  • az EU így vagy úgy, de meg fogja adni a támogatást Ukrajnának, viszont késlelteti azt és megnehezíti a 26 tagállam dolgát
  • a pénzhez a magyar államnak piaci hitelt kell felvennie, aminek magasabb a kamata, mintha az EU venné fel
  • az ukrán hitel feltételeit a magyar kormány szabná meg nyelvtörvény.

Az Európai Bizottság megtalálta a jogi megoldást, hogy Magyarország nélkül is megadja Ukrajnának az ígért támogatást.[13] A megoldás végül az lett, hogy a Magyarországnak járó EU-pénzekről (lásd feljebb), az ukrán hitelről és a globális minimumadóról egyszerre szavaztak az Európai Tanácsban, és Orbán a pénzek érdekében engedett a másik két ügyben.

Horizont program

A hétéves költségvetéshez kapcsolódó program, aminek célja a kutatás támogatása és az eredmények alkalmazása a gazdaság versenyképessége érdekében. Társult tagként nemcsak EU-országok vehetnek részt benne, így a programmal kisebb országok, pl. Magyarország is bekapcsolódhatik a kutatási együttműködésbe. A 2021–27-es költségvetésben 95 M€, azaz 38 eMFt a program pénzügyi kerete, ami nincs országokra szétosztva: egy-egy pályázatban több ország kutatóintézetei, egyetemei vehetnek részt.

Az alapítványi egyetemek kuratóriumával kapcsolatos viták miatt az Európai Tanács 2022. december 22-i döntésével Magyarországgal kapcsolatban nem vállalhat újabb kötelezettséget a Bizottság, pedig a kormánynak nagy tervei voltak ezekkel a pénzekkel.[14] (Ugyanez a döntés vonatkozik az Erasmus-programra is.)

Horizontális elvek

A Tanács és a Parlament 1060/2021-es rendeletének 9. cikke a pénzek kifizetésére vonatkozó szabályokról.

(1) A tagállamok és a Bizottság az alapok végrehajtása során biztosítják az alapvető jogok tiszteletben tartását és az Európai Unió Alapjogi Chartájának való megfelelést.

(2) A tagállamok és a Bizottság biztosítják a férfiak és nők közötti egyenlőségnek, a nemek közötti egyenlőség érvényesítésének és a nemi dimenzió integrálásának figyelembevételét és előmozdítását a programok előkészítése, végrehajtása, monitoringja, értékelése és a programokról való jelentéstétel során.

(3) A tagállamok és a Bizottság megteszik a megfelelő lépéseket a programok előkészítése, végrehajtása, monitoringja, értékelése és a programokról való jelentéstétel során a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló bármilyen hátrányos megkülönböztetés megelőzése érdekében. A programok előkészítése és végrehajtása során különösen figyelembe kell venni a fogyatékossággal élő személyek számára biztosítandó hozzáférhetőséget.

(4) Az alapok célkitűzéseit az EUMSZ 11. cikkében meghatározott, a fenntartható fejlődés előmozdítására irányuló célkitűzéssel összhangban kell megvalósítani, figyelembe véve az ENSZ fenntartható fejlődési céljait, a Párizsi Megállapodást és a ne okozz jelentős kárt elvet.

Az alapok célkitűzéseit az uniós környezetvédelmi vívmányok teljeskörű tiszteletben tartásával kell megvalósítani


Az Európai Bizottság szerint Magyarország több szempontból sem felel meg a horizontális feltételeknek (lásd fenn):

  • igazságügyi reform
  • gyermekvédelmi (homofób) törvény (a homoszexualitás eltitkolása 18 éves kor alatt)
  • menekültügyi törvény (ha valaki nem közvetlenül veszélyes országból érkezik, akkor visszaküldik abba az országba, ahonnan Magyarországra jött [Szerbia], és nem bírálják el a kérelmét). Ez ügyben az Európai Bíróság elmarasztalta Magyarországot, de a kormány még nem tett eleget az ítéletnek.
  • az egyetemek privatizálása.

Az utóbbi 3 pont a 11 programból csak hármat érint.

2021–26-os költségvetés

Az EU vírus elleni válságkezelésének első lépése volt az Európai Szolidaritási Alap kibővítése. Bár Orbán szerint az országnak nincs rá szüksége, – vétó ide vagy oda – megpályázott és el is nyert az alapból 10 MFt-t.[15]

Az Uniótól kapott hitel gyakorlatilag 0%-os, míg Magyarország a pénzpiacról évi 0,5–1,5 százalékon képes euróhitelt felvenni 2020 novemberében. A Paks-2 építésére kapott orosz hitel kamatozása évi 4,5-4,9 százalék. Ezek különösen a hosszú lejáratú hitelek esetén jelentenek nagy kamatterhet.[16] Bár eredetileg Orbán visszautasította a hitelt, utóbb meggondolta magát az orosz-ukrán háborúra hivatkozva.[17]

2021-ben Magyarország 610 MFt befizetése mellett 1196 MFt-t kapott a kohéziós alapból, 163 MFt-t a vidékfejlesztési alapból, és néhány tízmilliárd más alapokból. A járvány miatti helyreállítási alap 326 MFt-jából nem kaptunk semmit, a kohéziós alap 38 MFt-jából sem az elszámolási viták miatt.[18]

2022-ben az EU az Ökotárs Alapítványon keresztül írt ki pályázatokat, hogy a fidesz-kormány ne tudja őket ellopni.[19]

EU-támogatások a 2021–26-os költségvetésben

A 2021-2027-es költségvetési ciklusban a támogatásokat jogállami feltételekhez kötötték, mert az EU megelégelte a támogatások megdézsmálását, elsősorban Magyarországon, a kormány által támogatottan. Egy közvéleménykutatás szerint Magyarországon az emberek 36%-a támogatja, másik 36%-a inkább a támogatásra hajlik, mint az elutasításra, és mindössze 5% utasítja el kategorikusan a támogatások jogállami feltételekhez kötését. Az uniós átlag 36+41-3%.[20]

A magyar kormány sok ígéretet tett az Európai Bizottság felé azért, hogy ne vonják el Magyarországtól az uniós forrásokat. Azonban „most Magyarországon a sor, hogy teljesítsen”, és november 19-ig meggyőzze a tagállamokat, hogy meg tudják védeni az európai adófizetők pénzét.[21]

2022. szeptember közepén a kormány elkezdte benyújtani a parlamentnek a törvényeket, amitől az EU-pénzeket reméli:

  • az OLAF számára pénzügyőri segítséget ad a helyszíni vizsgálatokhoz, ellenszegülés esetén a NAV egymillió forintos közigazgatási bírságot szabhat ki akár többször is[22]

Az Integritás Hatóságnak november 19-én kellett volna létrejönnie, de két párt is zárt ajtókat talált, amikor ügyeket akart bejelenteni.[23]

Orbán és Rogán azt várta volna az ellenzéktől, hogy lobbizza ki az EU-s pénzeket. Ne a NER-t, hanem csak egyes intézkedéseket támadjon. Legyen őfelsége ellenzéke.

Két évvel ezelőtt ez történt az egészségügyi pénzekkel, de Orbán azt is rosszul használta fel. Az orvosok bérét megemelte, de a fix bér nem motiválja őket. Az ápolók pénze pedig nem emelkedett.

Ezért jött a kampány, hogy az ellenzék felelős az EU-pénzek elmaradásáért.

Jogállamiság

Állítsuk meg Brüsszelt.jpg

Bár vétózni a jogállami szabályok elkerülése miatt akart Orbán, 2021. február közepén úgy tűnik, öngólt lőtt, mert immár az egész világ felhördül az újabb és újabb disznóságaira. (Pl. a Klubrádió betiltása ellen már az amerikai és francia külügyminiszter is tiltakozott, az EU-ban meg kötezettségszegési eljárást indítottak.)

A járvány miatt az Európai Unió óriási támogatást nyújt a tagállamoknak, részben vissza nem térítendő hitel formájában. A felhasználási feltételek azonban megváltoztak. Eddig csak be kellett nyújtani a számlákat, és a Bizottság többé-kevésbé automatikusan fizetett. 2021-től addig nincs pénz, míg a kormány nem folytat le társadalmi egyeztetést a pénz felhasználásáról. Vagyis nem tárgyal önkormányzatokkal, civil szervezetekkel. A helyreállítás során csak olyan intézkedésekhez adnak utólag pénzt, amihez valamilyen reform kötődik, és valóban megvalósulnak a tervek.[24]

A járvány miatti helyreállítási támogatásokat addig nem kapja meg Magyarország (és Lengyelország), amíg[25]

  • nincs igazságügyi reform (az ügyészség és a bíróságok függetlensége)
  • nem indulnak korrupciós vizsgálatok az OLAF-jelentések nyomán.

A fidesz válasza erre: LMBTQ (melegellenes törvény). Úgy látszik, ez veszi át a Soros-migráns-Gyurcsány szentháromságot.

2022. április végén az Európai Bizottság bejelentette, hogy elindítja a jogállami eljárást Magyarország ellen.[26] A jogállami eljárás azt hivatott biztosítani, hogy a tagállamok a csatlakozás után is betartsák a csatlakozáskor vállalt kötelezettségeket és az uniós jogot. Ha ennek megsértésével az Uniót pénzügyi kár éri, akkor visszatarthat uniós pénzt az adott országtól. Aztán szép csendben visszavonták az Európai Bírósághoz beadott keresetet, mert a pénzek visszatartásával hatékonyan kordában tudják Orbánt tartani.[27]

Ha nincsenek európai értékek, akkor nincsenek európai pénzek sem.[28]

A 2022. szeptemberi ülésszakra a kormány beterjesztette az EU-pénzekhez szükséges törvényeket a parlamentben. A német kancellár csak akkor támogatja az uniós források megindítását, ha a magyar kormány valódi eredményeket tud elérni a jogállamiság helyreállítása és a korrupció megfékezése terén. A gyakorlatban és nemcsak papíron.[29]

A magyar terveket 2022. október közepéig nem fogadta el a Bizottság, decemberben fog dönteni. A lengyelekét igen, viszont ők sem kaptak pénzt, mert a tapasztalatok nem igazolták a reményeket. Ez rossz jel a magyar kormánynak, ami láthatólag látszatintézkedésekkel próbál operálni.[30]

Vétó

EU-képviselők petíciót indítottak a vétó eltörlésére[31]

2020. november 16-án az Európai Tanács elfogadta a jogállamisági feltételt. Orbán ezért bosszúból megvétózta a 2021–27-es EU-költségvetést.[32]

Orbán inkább blokkolja a költségvetés elfogadását, beleértve 2800 MFt vissza nem térítendő támogatást, de nem enged beleszólást a magyar jogrendbe.[33] Bár eddig mindig engedtek neki, minden jel arra mutat, hogy ezúttal rosszul mérte fel a helyzetet:[34]

  1. Trump veszített, új szelek fújnak Amerikából
  2. a britek kilépésével megcsappant az EU költségvetése
  3. a német elnökség alatt a vétót Merkel személyes támadásnak veszi
  4. megnőtt az Európai Parlament szerepe a költségvetésben, és ott régóta kritikusak a hangok
  5. Németországnak és Ausztriának elege van a magyar kormány ügyeskedéseiből.

A költségvetési vitában Orbánt a lengyel miniszterelnök, Mateusz Morawiecki támogatja, de ez koalíciós válságot idézhet elő akkor, amikor az abortusz-ügy és a vírus kezelése miatt a kormány támogatottsága rendkívül alacsony.[35] Ezért aztán az előrehozott választásokat sem engedheti meg magának. A vétóba Orbánon kívül a Zbigniew Ziobro igazságügyi miniszter, a Szolidáris Lengyelország párt vezetője zsarolta bele. Lengyelországban nincs korrupció, így nem sokat nyernek a vétóval.

Már jobboldali közgazdászok is megszólaltak a vétó ellen.[36] Karácsony Gergely és Varsó polgármestere az EU-hoz fordul, hogy az önkormányzati szövetségek a kormány megkerülésével kaphassanak támogatást.[37] Amikor az EU felszólította Orbánt, hogy nyilatkozzék, fog-e vétózni, ő belengette, hogy kívülről támogatná a Néppártot az EP-ben. Magyarul: ki akar lépni, mert tudja, hogy úgyis kizárnák.[38]

Végül az Unió több dologban is engedett Orbánnak. Soros György és nyugat-európai szakértők ezt nagyon rossznak tartják. Bár a jogállami feltétel januártól életbe lép, előbb az Európai Bíróságnak jóvá kell hagynia, és minden egyes ügyet külön meg kell majd vitatni az Európa Tanácsban.[39][40] Ezzel az EU értékközösségből érdekközösséggé vált.[41]

Az Európai Bíróság elnöke egy-két hét alatt szokott dönteni a sürgősségről. Ez esetben 9 hónap, ellenkezőleg 2 év körüli lehet az ítélethozatal ideje.[42]

Soros György és Róna Péter Orbán győzelméről beszél. A magyar kormány szerint Orbán megmentette Európát már megint.

Az Európai Parlament megfenyegette a Bizottságot, hogy bizalmatlansági indítványt terjeszt elő ellene, és nem fogadja el a zárszámadását, ha nem hajtja végre betű szerint a jogállami döntéseket.[43]

Az Európai Parlament nem fogadta el az Európai Tanács által Orbánnak adott kedvezményeket. Kimondta, hogy a Tanácsnak nincs sem jogalkotói, sem -értelmezési joga. A döntés 496 szavazattal, 134 ellenszavazat és 65 tartózkodás mellett született. Az EP egyúttal azt is kimondta, hogy az egyhangú döntéshozatal elavult, és megújítandó.[44][45] Annyi maradt a határozatban, hogy ha bármely tagállam normakontrollt kérne az Európai Bíróságon, hogy a jogállamisági feltételrendszerről szóló rendelet összhangban van-e az uniós szerződésekkel, akkor addig a Bizottság tartózkodni fog a mechanizmus alkalmazásától.[46]

Magyarország elszigetelődése

  1. Sargentini-jelentés 2018-ban majd 2022-ben a → Delbos-Corfield-jelentés a helyzet romlásáról[47]
  2. 2022 szeptember közepén az EP ¾-es többséggel kimondja, hogy Magyarország nem teljes értékű demokrácia[48]
  3. a 2021–27-es költségvetés vétója 2020 végén
  4. az Orosz-ukrán háborúban elfogalt magyar álláspont 2022 elején

A Sargentini-jelentés még a 7. cikkely szerinti kizárás elindításáról szólt, Magyarország és Lengyelország ellen. A két ország egymást támogatva meg tudta volna egymást védeni. A 2020 végén elfogadott jogállami kritériumok viszont megosztották a két országot. Lengyelország ellen elsősorban a jogállami kritériumok megsértése miatt folyik kötelezettségszegési eljárás, a 7. cikkelyt Magyarország ellen folytatják csak. Ez azt jelenti, hogy Magyarország nem tudja segíteni Lengyelországot, így az sem érdekelt Magyarország támogatásában.

A költségvetési vétóban Lengyelország még nagy nehezen kitartott Magyarország mellett (bár kormányválság lett belőle), a Putyin melletti kiállás viszont egyre nagyobb éket ver a két ország között.[49]

A vétó bosszú volt a jogállami eljárás elfogadása miatt. Azt már a költségvetés előtt elfogadták, így megakadályozni nem tudta: egyszerűen így állt bosszút. Ezen egész Európa felháborodott, Orbán pedig elszigetelődött. Az eredmény az lett, hogy a fidesznek el kellett hagynia az Európai Néppártot.

2022 közepén több EP-képviselő petíciót kezdeményezett Orbán vétóval való visszaéléseinek megakadályozására.[31]

Orbán 2014-ben Tusnádfürdőn beszélt először arról, hogy belülről akarja megreformálni az Európai Uniót. Hogy mi lett belőle, látjuk: jól pofánverték. Most meg pénzért kuncsorog. Most meg egy olyan agyament ötlettel jött elő, hogy fel kell számolni az EU-t, vétójogot mindenkinek, az EU-képviselőket az országok parlamentjei delegálják, és az EU ítélje el saját szankcióit Oroszország ellen. Amiket Magyarország is megszavazott! Elkezdte a kampányt, hogy kilépjen az EU-ból. Ez az ő megoldása a szankciókra. Ilyenek vannak a parlamenti határozatban:[50]

  • feloszlatnák a közvetlenül megválasztott Európai Parlamentet, helyette a nemzeti parlamenteknek kellene képviselőket delegálniuk hogy csak fideszes magyar képviselő legyen
  • vétójogot adnának a nemzeti parlamenteknek az uniós jogalkotásban
  • bevezetnék a közös hadsereget na ez véletlenül jó
  • korlátoznák a közös intézmények jogköreit
  • elítélik az Oroszország elleni szankciókat amiket Magyarország is megszavazott! Az EU saját magát ítélje el. Normáááális?
  • támogatnák a nyugat-balkáni országok közeledését az EU-hoz
  • megtiltanák az EU-nak, hogy hitelt vegyen fel csak Orbán vehet fel hitelt, ő is csak devizában!

EU-diplomácia

Amikor az EU-nak több fontos döntést kell egyszerre meghoznia – általában minden év végén –, elindul az Orbán-show.

Orbán általában úgy tárgyal az EU-ban, hogy a konfliktust technikai szinten, a miniszterek tanácsában vagy a nagykövetek között gerjeszti, általában a legerősebb uniós fegyver, a vétó bevetésével. Ezt a technikai konfliktust tudja aztán politikai szinten, a többi miniszterelnökkel tárgyalva próbálja feloldani, és általában el is tud érni időleges engedményeket. A jogállami mechanizmussal pl. csak időt nyert 2020 decemberében, a ′22-es választás másnapján elindult.

2022 végén a Magyarországnak járó helyreállítási és a hétéves költségvetésből járó pénzeken kívül a globális minimumadóról és az Ukrajna támogatására felveendő hitelről kell dönteni. Orbán az utóbbi kettőnél fenyeget vétóval, hogy a magyar támogatásokban engedményeket érjen el.

A magyar kormány vétóinak hosszú története van. Rendszerint diktatúrák érdekében (Kína, Törökország és persze Oroszország), sokszor még politikai nyilatkozatokat is megvétóz. Az Ukrajnának kedvező döntéseket pedig a nyelvtörvény miatt vétózza diplomáciai tárgyalások helyett.[51]

Mi vagyunk a homok a gépezetben, bot a küllők között, tüske a köröm alatt.[52]
– Orbán Viktor

Himnusz

Az EU himnusza az Örömóda Beethoven IX. szimfóniájából. Friedrich Schiller versének két magyar fordítása van, mindkettő jogvédett, ezért magyarul nem énekelhető jogdíjfizetés nélkül (kivéve az oktatást és a politikai rendezvényeket). Emiatt a magyar Wikipédia sem közli a szövegeket.

A kotta és a szöveg itt található.

Ellentétek Magyarország és az EU között

Forrás: Facebook. Feltöltő: Gabor Breyer

Az első konfliktus az alaptörvény volt 2011-ben. Egy új alkotmány új országot jelent, új jogrendszerrel. Elvileg újra kellett volna tárgyalni Magyarország csatlakozását. Az EU azt kérte Magyarországtól, hogy az alaptörvény életbe léptetése előtt várja meg a Velencei Bizottság véleményét, de Orbán Viktor erre nem volt hajlandó. A Bizottság aztán súlyos kifogásokat talált az alaptörvényben.

Ezután kötelezettszegési eljárás indult Magyarország ellen a jogállami normák be nem tartása miatt. Az első Sargentini-jelentés fogalmazta meg a jogállamisággal kapcsolatos kifogásait, amit 2017. május 17-én fogadott el az EP. Miután Magyarország nem válaszolt megfelelően, ezért a jelentés második változata részleteiben sorolja fel a kifogásokat. A jelentés azt javasolja, hogy induljon meg Magyarország ellen a 7. cikk szerinti eljárás az EU-ból való kizárásra. A jelentést 2018. szeptember 12-én ⅔-os szavazattöbbséggel fogadta el az EP, ami automatikusan megindította Magyarország ellen a kizárási eljárást.

Az eljárást a 2019-es EP-választás után, a szeptembertől az EU elnöki tisztségét adó Finnország gyorsította fel. Antti Rinne finn miniszterelnök úgy látja, hogy három szinten kell elérni a jogállam betartását

  1. tárgyalni kell az érintett állammal
  2. szükség van a 7-es paragrafus alapján zajló eljárásra
  3. a szubvenciók megvonásának kilátásba helyezése.

Úgy nyilatkozott, hogy Orbán Viktor is jelezte, hogy kész belemenni olyan megoldásba, amelynek értelmében a közös normák betartásától teszik függővé az uniós támogatások folyósítását.[53] Ismerjük Orbán Viktor: mást mond zárt ajtók mögött, és mást csinál itthon.

A 7. cikkely szerinti első meghallgatás 2019 szeptemberében volt, ahol általános, a Sargentini-jelentésben kifogásolt kérdések kerültek elő.

A 7. cikkely szerinti második meghallgatás 2019. december 7-én lesz, és kiemelt témák kerülnek elő: a bíróságok és más intézmények függetlensége, valamint a bírák jogai, a szólásszabadság és az akadémiai szabadság.[54]

EU-s támogatások Magyarországnak

Magyarországon az emberek 36+36%-a támogatja az uniós pénzek jogállamisághoz kötését

Az Európai Unió megunta a rendszerszintű korrupciót. Egy kiszivárgott, a magyar kormánynak írt levél szerint a helyreállítási alapból addig nem küld pénzt Magyarországnak, amíg nincs átlátható helyzet a közbeszerzések terén.[55]

A 2014–2020-as költségvetési ciklusban Magyarország 9000 MFt támogatást kaphat az EU-tól, ha le tudja hívni ezeket a pénzeket. 2019 közepén 6000 MFt-nél tartott az átutalt támogatások összege.[56]

Az éves támogatás átlagosan 9000/7 MFt, a költségvetés összege 37000 MFt. Az EU-s támogatás tehát 9000/7/370 = 3,5%-a lesz a költségvetésnek, ha az összes pénzt le tudjuk hívni.

A nettó támogatás évente átlagosan kb. 1200 MFt.[57]

Jogi viták

A kormány az Európai Bíróság előtt pereket vesztett az alábbi ügyekben:[58]

  • 1294 menedékkérő kötelező áthelyezése Magyarországra görög és olasz táborokból, és a menekültügyi eljárás lefolytatása. Mire a bíróság az ítéletet kimondta, az ügy okafogyottá vált.[59]
  • a civil szervezetek külföldi finanszírozásának korlátozására vonatkozó jogszabály[60]
  • a felsőoktatási törvény módosítása (lex CEU)[61]
  • a tranzitzónában jogellenesen fogva tartottak ügye[62]
  • a biztonságos tranzitország kreált jogintézménye (a Szerbiából érkező menekültek kérelmének indoklás nélküli elutasítása).[63]
  • a Sargentini-jelentés szavazásakor a tartózkodott szavazatok nem-nek számítanak-e. Ebben még csak főtanácsosi vélemény van, bírósági döntés nincs.

A 2022-es országjelentés[64] és a LIBE megállapításai[65] összhangban vannak: nincs előrelépés. Szeptemberben az EP ¾-es többséggel megszavazta, hogy Magyarország nem teljes értékű demokrácia.[48]

Áthidaló záradék

EU-támogatottság 2022. június. Forrás: Facebook/Medián

Az EU alkotmányának tekinthető Lisszaboni Szerződés lehetővé teszi az Európai Tanács egységes állásfoglalásának átalakítását minősített többségű szavazásra.[66] Max Weber szerint már régen ezt kellett volna használni Orbán vétóval való visszaélése ellen.[67]

Az Európai Parlament lépéseket tenne, hogy a szankciók kivetésében elég legyen a minősített többség.[68]

Kilépés

2023. januárban Orbán úgy nyilatkozott, hogy bármilyen fájdalmas is neki, hogy az Európai Unióban vagyunk, ez gazdasági szükségszerűség, mert az exportunk 85%-a oda megy.[69]

Felmerült a lehetősége, hogy Orbán kilépteti az országot az EU-ból. Ezt népszavazással úgy lehet megakadályozni, hogy az Országgyűlés ne döntsön ilyen kérdésben. Ez ui. nem érint nemzetközi kötelezettséget.[70]

A felmérések szerint a lakosság EU-párti, még a fidesz-szavazók is. Az Euronews telefonos felmérése szerint a magyarok 77 százaléka úgy gondolja, a jogállamisági mechanizmus összekötése az EU-s pénzek kifizetésével jó döntés. A vétót összesen 15 százalék támogatja.[71]

A Medián ugyanebben az időben – 2020. december eleje – 85%-os tagságtámogatást mért. Ebből a fidesz 77%, az ellenzék 94%, a párt nélküliek 86%-ban támogatják az EU-tagságot.

Szabó Tímea az alaptörvény módosítását javasolja, hogy csak népszavazással lehessen kilépni az Unióból.[72]

A HVG 2021. júliusi felmérése szerint a lakosság 83%-a az Unió tagja akar maradni, 11% lépne ki. A fideszben 79% maradna, 17% lépne ki. Az ellenzékben 90% van mellette, 7% ellene. A bizonytalanoknál 76:4% ez az arány, 20% nem tudja.[73][74]

2022. május végén a lakosság elsöprő többséggel támogatja az EU-ban maradást. A kormánypártiak ⅔-a, és 55%-uk akkor is kitartana a véleménye mellett, ha Orbán a kilépés mellett kampányolna. Még a Mi Hazánkban is ⅔-os támogatottsága van a bennmaradásnak.

Minden körülmények között a bennmaradásra szavazna a diplomások 82%-a, az érettségizettek 64%-a, a szakmunkásképzőt végzettek 57%-a, a nyolc általánost végzettek 43%-a.[75]

Emberi jogok

Az emberi jogok az egyik kiemelt terület az EU-jogban. (A másik a a tagállamokon belüli és a tagállamok közötti gazdasági, pénzügyi terület jogi harmonizációja.)

Az emberi jogok két nemzetközi szerződésre épülnek:

A fentieket beemelték az alaptörvénybe is, de annak 4. módosítása megakadályozza, hogy az Alkotmánybíróság vizsgálja a későbbi módosítások alkotmányellenességét. Úgyhogy az alaptörvényben egyszerre vannak jelen az emberi jogok és az azokat korlátozó szabályok.

Az emberi jogokra vonatkozó szabályokat kiterjesztetten kell értelmezni: vonatkozik az egyének csoportjaira, a nem kormányzati szervezetekre, így a vállalkozásokra, alapítványokra, önkormányzatokra is.

Példák esetekre, amikor Orbán megszegte az emberi jogokat:

  • A tulajdon védelme: az Akadémia intézményeinek, az önkormányzatok köztereinek elvétele ellenérték nélkül. A kiskereskedőkre, benzinkutasokra vonatkozó ársapkák. Az extraprofit-adó áthárításra vonatkozó tilalma (ha egyáltalán van ilyen)
  • Az oktatáshoz való jog: az iskolák elvétele az önkormányzatoktól. Az egyetemi ingatlanok elvétele ellenérték nélkül. SZFE és CEU. Az autópályák 35 éves koncesszióba adása.
  • A választáson indulók között az információhoz jutás egyenlő esélye.
  • A hatékony, tárgyilagos, tisztességes és pártatlan jogorvoslatot sértik a bíróságok elleni támadások, kinevezési esetek.
  • A menekültek jogtalan fogva tartása.

A 2014–2019-es EU-parlamenti ciklus

Ha egyetlen egy nemzeti érdeket akarunk megfogalmazni, az István király óta ugyanaz: a nyugathoz tartozás, az, hogy keletnek vetjük a hátunkat, és a nyugatra tekintünk.

2010-ben a magyar állampolgárok 38, 2020-ban 90%-a értett egyet az EU-hoz tartozással.[76] Az emberek ⅔-a szerint az Unió a legfontosabb állam Magyarország számára.

A 2014–20-as költségvetésben 39 M€-t kapott Magyarország az EU-tól. Az eredeti tervek szerint a 2021–27-es költségvetésben 52 M€-t kapna, ha nem vétózna. Ez az első eset az EU történetében, hogy valaki azért vétózik, hogy kevesebb pénzt kapjon.[77]

2020. november 27-én Szájer József magyar EP-képviselőt a belga rendőrség elfogta, amint egy kijárási tilalom alatt tartott szexpartiról az ereszcsatornán próbált elmenekülni, hátizsákjában kábítószerekkel.[78] Ő volt a fidesz EP-frakcióvezetője. Azonnal lemondott a mandátumáról.

Jegyzetek

  1. Megszavazta az Európai Parlament, startra kész az új Bizottság. nepszava.hu (2019. nov. 27.) 461:157:89 arányban. Cseh Katalin és Donáth Anna tartózkodott, a többi magyar megszavazta..
  2. Facebook/Káncz Csaba geopolitikai jegyzetei 2022. november 11.
  3. Magyari Péter: Alku Brüsszelben: Ukrajna és Magyarország is kaphat pénzt. 444.hu (2022. dec. 14.) Magyarország nem vétózta meg a globális minimumadót és az Ukrajnának felvett hitelt, cserébe jóváhagyták a helyreállítási tervét, és 500 mFt-vel csökkentették a kohéziós alapból felfüggesztett összeget.
  4. ^ 4,0 4,1 Papp Atilla: Nálunk a területi egyenlőtlenségek mérséklése helyett a korrupciónak ágyaztak meg az uniós források. 24.hu (2023. jan. 16.)
  5. Csurgó Dénes: Egyetlen céljukat sem érték el a Magyarországnak nyújtott kohéziós támogatások. 444.hu (2022. dec. 24.)
  6. Kerner Zsolt: Döntött a bizottság: fagyasszák be a Magyarországnak járó pénzek egy részét! 24.hu (2022. nov. 30.)
  7. Az EU költségvetése Magyarországon
  8. Magyari Péter: Az európai kormányok soha nem látott lehetőséget kaptak Orbánék megbüntetésére. 444.hu (2022. nov. 30.)
  9. Kaiser Orsolya: „Meg kell mentenünk a kormány által elherdált 3000 milliárd forintot” – sorban reagálnak az ellenzéki politikusok az Európai Bizottság javaslatára. telex.hu (2022. nov. 30.)
  10. Márton Balázs: Jóváhagyták a 9000 milliárdos magyar tervet, de szigorú feltételekkel fizetnek. telex.hu (2022. dec. 22.)
  11. Márton Balázs: A magyar kormány vétózta a közös EU-hitelt Ukrajnának. telex.hu (2022. dec. 6.)
  12. Iván-Nagy Szilvia: Rácz András a vétóról: A magyar külpolitika jelentős, korábban nem látott mélypontja. telex.hu (2022. dec. 6.)
  13. Pál Tamás: Az EU Tanácsa módot talált arra, hogy a magyar vétót kikerülve is támogassa Ukrajnát. telex.hu (2022. dec. 10.)
  14. Márton Balázs: Rendkívül érzékeny ponton találták el a magyar kormányt Brüsszelből a Horizont-programmal. telex.hu (2023. jan. 30.)
  15. Ujhelyi István: Orbán vétózik, de azért 9 milliárdot még elkér a Szolidaritási Alapból. hirklikk.hu (2020. nov. 24.)
  16. Magyar vétó: több ezer milliárd forint lehet a tét. nepszava.hu (2020. dec. 5.)
  17. Körömi Csongor: Két éve még a második Soros-tervnek nevezte Orbán az uniós hitel tervét, most bejelentkezett rá. telex.hu (2022. ápr. 2.)
  18. Kovács Gábor: A kormány közzétette: Brüsszel szétbombázta Magyarországot – pénzzel. hvg.hu (2022. nov. 20.)
  19. Kaufmann Balázs: Az Európai Bizottság milliárdos támogatását oszthatja ki az Ökotárs, és ebbe a magyar kormánynak semmi beleszólása nincs. 444.hu (2022. nov. 23.)
  20. A magyarok több mint kétharmados többséggel támogatják a jogállami feltételeket. hvg.hu (2020. okt. 20.)
  21. Körömi Csongor: Meglepte a Bizottság alelnökét, mennyi korrupcióellenes intézkedést vállalt a magyar kormány. telex.hu (2022. szept. 19.) Na ja, nagyon kell a pénz.
  22. Flachner Balázs: OLAF-vizsgálatokat segítő NAV-osok is vannak a jogállamisági aggályokat eloszlatni hivatott törvényjavaslatban. telex.hu (2022. szept. 19.)
  23. A Momentum is hiába ment az Integritás Hatósághoz. 24.hu (2022. nov. 19.) Így tartjuk be az EU-nak tett ígéreteinket.
  24. Dobrev Klára jó hírt közölt: Megváltozik az uniós pénzek kiosztása, hogy Orbánék ne tudják ellopni. nyugatifeny.hu (2021. feb. 19.)
  25. Barna Zsuzsa: Hivatalos: Nem fogadja el az EB a magyar helyreállítási tervet — Súlyos feltételeket szabtak. nyugatifeny.hu (2021. júl. 20.)
  26. Körömi Csongor: Hivatalos jegyzéket küldött az Európai Bizottság Magyarországnak: elindították a jogállamisági eljárást. telex.hu (2022. ápr. 27.)
  27. Cseke Balázs: Titokban visszavonta az EP az Európai Bizottság ellen beadott keresetét. telex.hu (2022. aug. 2.)
  28. Jabronka Richárd: Világosan megmondták: Ha nincsenek európai értékek, akkor nincsenek európai pénzek sem. ellenszel.hu (2022. szept. 16.)
  29. Orbán után Dobrev Klára is találkozott Olaf Scholz német kancellárral, hogy az uniós pénzekről tárgyaljanak. nyugatifeny.hu (2022. okt. 15.)
  30. Kolozsi Ádám: Semmit nem kapnak a lengyelek, a kohéziós támogatásokat is felfüggesztették Brüsszelben. g7.hu (2022. okt. 17.) Fiamnak mondom, menyem is értsen belőle..
  31. ^ 31,0 31,1 Petíció indult Orbán Viktor miatt az EU-ban. rtl.hu (2022. jún. 18.) A vétóval való visszaélései miatt.
  32. Pálfi Rita – Zsíros Sándor: Orbán az EU-büdzsé vétójáról: semmiről sincs megállapodás, ameddig nincs megállapodás mindenről. hu.euronews.com (2020. nov. 18.)
  33. Tóth Gergely: Az Európai Parlament semmilyen engedményt nem hajlandó tenni a jogállamiság ügyében. telex.hu (2020. nov. 18.) Orbán inkább lemond 2800 MFt-ről, de nem enged beleszólást a magyar jogrendbe.
  34. Rónay Tamás: Öngyilkos hazárdjáték. nepszava.hu (2020. nov. 23.)
  35. Halmai Katalin – Rónay Tamás: Koalíciós válság a vétó miatt: puhulhat a lengyel ellenállás. nepszava.hu (2020. dec. 4.)
  36. Elég volt: már jobboldali közgazdászok is tiltakoznak Orbán eszelős vétója ellen. nyugatifeny.hu (2020. dec. 6.)
  37. Letter of Polish and Hungarian Municipalities to the European Institutions. budapest.hu (magyarul) (2020. dec. 7.)
  38. Jabronka Richárd: Orbán elvesztette a fejét: újabb levelet írt, amiben jelzi, menekülne a Néppártból. ellenszel.hu (2020. dec. 7.)
  39. Soros: Orbán az EU-kilépésre készült, mert nem engedheti meg magának, hogy lelepleződjön a korrupt rendszere. roviden.hu (2020. dec. 11.)
  40. Komócsin Sándor: Az EU eladta a lelkét az ördögnek - külföldi vélemény a magyar-lengyel ügyről. www.napi.hu (2020. dec. 11.)
  41. Róna Péter: Amit Orbán elért, az megelőzhette volna a brexitet. index.hu (2020. dec. 12.)
  42. Halmai Katalin: Vétókompromisszum: Sajtpapír vagy szentírás? nepszava.hu (2020. dec. 12.)
  43. Az EP bizalmatlansági indítvánnyal fenyegeti von der LeyenéketHalmai Katalin: Az EP bizalmatlansági indítvánnyal fenyegeti von der Leyenéket. www.szemtolszembe.eu (2020. dec. 15.)
  44. Hatalmas pofon a Fidesznek: nem fogadta el az EU parlament az Orbán-Merkel paktumot. hirhugo.hu (2020. dec. 17.)
  45. Az Európai Parlament mondhatni megsemmisítette az Orbánnak tetsző megállapodást: nem érvényes a jogállamisági mechanizmus felfüggesztése. fuggetlenhirek.info (2020. dec. 20.)
  46. Windisch Judit: Leszámolhatunk Orbán Viktor tévedhetetlenségének mítoszával". hvg.hu (2020. dec. 14.) Előfizetéssel olvasható.
  47. Halmai Katalin: Még rosszabb lett Magyarország megítélése, Judith Sargentini utódja is lesújtó jelentést készített. nepszava.hu (2022. júl. 4.) Kilátásba helyezték az összes támogatás megvonását.
  48. ^ 48,0 48,1 Körömi Csongor: Megszavazta az Európai Parlament: nem tartják Magyarországot teljes értékű demokráciának. telex.hu (2022. szept. 15.) 433:123:28 arányban, azaz ¾-es többséggel.
  49. Gergely Márton: Orbántól az lenne okos, ha kicsit meghúzna magát, bár kétlem, hogy képes erre. Interjú Gerald Knaus-szal m.hvg.hu (2022. máj. 6.)
  50. Jabronka Richárd: A Fidesz azt is megszavazta ma, hogy fel kell oszlatni az Európai Parlamentet. ellenszel.hu (2022. júl. 19.)
  51. Rónay Tamás: Kis magyar vétótörténet: Orbán sosem volt rest diktátor barátainak segédkezni. nepszava.hu (2021. máj. 18.) Süti kell.
  52. Orbán: „Mi vagyunk a homok a gépezetben, bot a küllők között, tüske a köröm alatt”. 444.hu (2021. okt. 23.)
  53. Szelestey Lajos: Szabad szemmel: a finn miniszterelnök szerint három szinten kell elérni a jogállam betartását Magyarországon. nepszava.hu (2019. okt. 7.)
  54. Halmai Katalin: 7-es cikkely: ezekről a témákról tartanak meghallgatást az Európa-ügyi miniszterek decemberi ülésükön. nepszava.hu (2019. nov. 27.)
  55. Addig nem adna uniós pénzt Brüsszel, amíg a kormány nem számolja fel a korrupciót. hvg.hu (2021. feb. 8.)
  56. Portfólió, 2019. július 11. Linket nem teszek rá, mert archívumba kerül, és utána csak előfizetéssel olvasható.
  57. Az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete: Az EU és az Ön pénze. ec.europa.eu (Hozzáférés: 2019. júl. 11.)
  58. Arató László: Sorra dőlnek meg a kormány jogi érvei európai szinten. hvg.hu (2020. dec. 3.)
  59. Serdült Viktória: Magyarország elveszítette a második kvótapert is az Európai Bíróságon. hvg.hu (2020. ápr. 2.)
  60. Serdült Viktória: Európai Bíróság: jogellenes a magyar civiltörvény. hvg.hu (2020. jún. 18.)
  61. Az Európai Bíróság elkaszálta a lex CEU-t. hvg.hu (2020. okt. 6.)
  62. Kimondta az Európai Bíróság: a magyar állam jogellenesen tart őrizetben menedékkérőket Röszkénél. hvg.hu (2020. máj. 14.)
  63. Európai Bíróság: Nem lehet csípőből elutasítani a Szerbián át érkező menedékkérőket. hvg.hu (2020. márc. 19.)
  64. Jogállamisági jelentés: nincs jelentős előrelépés a magyarországi korrupcióellenes küzdelemben. hu.euronews.com (2022. júl. 13.)
  65. Barnóczki Brigitta: Az Európai Parlament bizottsága is lesújtóan látja az országot. telex.hu (2022. júl. 13.)
  66. Eeva Pavy: A Lisszaboni Szerződés: D pont. www.europarl.europa.eu (2022. máj.)
  67. Pálfi Rita: Weber: Orbán volt az egyik bolond fickó az asztalnál az EU-csúcson. hu.euronews.com (2022. jún. 8.)
  68. Az Európai Parlament átállna a minősített többséggel való döntéshozatalra. 24.hu (2022. jún. 9.)
  69. Aradi Hanga Zsófia: Az EU-tagságunk személyesen fájdalmas nekem, de ez nem választás kérdése. telex.hu Orbán sajtónyilatkozata az EU-ról és az orosz-ukrán háborúról.
  70. Lattmann Tamás: Néhány gondolat az EU-ból való esetleges kilépésről. lattmanntamas.hu (2020. dec. 7.)
  71. Euronews: csak a magyarok 15 százaléka helyesli Orbán vétóját. 168ora.hu (2020. dec. 8.)
  72. A Párbeszéd alaptörvénybe foglaltatná, hogy csak népszavazás után lehessen kilépni az EU-ból. nepszava.hu (2020. dec. 8.)
  73. Csurgó Dénes: Medián: A fideszes szavazók negyede nem támogatja a homofóbtörvényt. 444.hu (2021. júl. 28.) Az uniós tagságot is kérdezték.
  74. Cseke Balázs: Medián: Minden hatodik fideszes szavazó kilépne az EU-ból. telex.hu (2021. júl. 28.)
  75. Facebook/Vox Populi választási kalauz 2022. június 29.
  76. Migránsozással nem lehet elfedni a mindenkit károsító vétót. hirklikk.hu (2020. nov. 23.)
  77. Verhofstadt kihagyná az Orbán-kormányt a pénzosztásból. www.napi.hu (2020. nov. 26.)
  78. Halmai Katalin: Brüsszeli ügyészség: Szájer véres kézzel menekült, „hátizsákjában kábítószereket találtak”. nepszava.hu (2020. dec. 1.) → Európai Unió

Források

Hírek:

Jogállamiság, az EU által kikényszerített törvények

Horizont-program

További információk

Kapcsolódó szócikkek